Erre mi a magyarázat Fideszesek?

#18 A helyreállítási alapot Orbán gazdád utasította vissza nagy mellénnyel, mondván: „Magyarország megoldja a maga problémáit, most az, hogy a közösen fölvett hitelből kinek mennyi pénzt adnak, az bennünket azért nem hoz lázba, mert hitelt mi is tudunk fölvenni, tegnap éppen 2,5 milliárd eurónyi hitelt vettünk föl könnyedén a pénzpiacon.”

Most meg hasoncsúszik a gazdi az Unió előtt, hogy húzzák ki a kakiból, amit a választási osztogatással összelapátolt magának.

22/"Lapunk diplomáciai és gazdasági területeken járatos forrásoktól úgy értesült "ők úgy értesültek közben a forrás nem jelölik hogy kitöl‼

Tény állítása: személyes tudomásszerzésen alapuló közlés (én tudom, hogy ez így és így történt);Tény híresztelése: más/mások tényállításainak oly módon történő továbbítása, amelyből határozottan kiderül, hogy nem az elkövető saját tudomásszerzésén alapszik. (Azt a pletykát hallottam, hogy……..).

22/Rágalmazás minősített esetei

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg - van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is.

Jelentős érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatban keletkezik. Ennek az érdeksérelemnek nem feltétlenül a sértettnél kell jelentkeznie, hanem más személy vonatkozásában is előfordulhat.

gabor75

Ha ennyire felvillanyoznak/felizgatnak ezek a dolgok, a rossz helyzet, a kilátástalan életed, arról a fidesz is tehet. Ennek ellenére elég egy felkiáltó jel a mondat végére. Kérdöjelböl is. Elváló igekötöket (be-, ki-, le-, fel-, meg-, el-, át-, rá-) ha a szótö elé kerü akkor egybe írjuk. Eközben is egybe írandó. A tényeket a 444! sem tudja befolyásolni. A Fideszmédia sokkal pofátlanabbul nyomja a szemenszedett hazugságokat, pl. hogy a németek mekkora szarban vannak, de bezzeg Magyarországon semmi gond.

Legföképp nem az unió a szemét amiért a TE jogaidat is védik. Esetleg nem tünt fel, hogy hiába vagy jó szavazó, szarnak a fejedre? Az életed attól nem lesz jobb, hogy örülsz neki hogy az nyer akire te szavaztál.

#26

"Aljas indokból vagy célból elkövetettnek kell tekinteni, többek között akkor, ha a becsületet sértő tényt azért állítja más előtt valakiről, hogy a morális határt meghaladó módszerével saját pályafutását ezzel támogassa, miközben az a személy, akiről ezt állítja, esetleg elveszíti beosztását, munkakörét vagy akár megszüntethetik a munkaviszonyát (ez már kimeríti a jelentős érdeksérelmet is).

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg - van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton, a szórólapon vagy az írott, elektronikus sajtóban megfogalmazott tényállítás is."

:D köszi, ez szépen tömören összefoglalja a Fidesz propagandamédiáját.

Budapest, 2021. november 22.

Ursula von der Leyen asszony,

az Európai Bizottság elnöke részére

Brüsszel

Budapest, 2021. november 22.

Tisztelt Elnök Asszony!

Az Európai Unió keleti határain kibontakozó helyzet, valamint a Bizottság és Magyarország között zajló viták megválaszolatlanul hagytak néhány kulcsfontosságú kérdést.

A globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képességünk növelését. Ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a COVID által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává.

El kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni. A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán. Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra.

Az Európai Tanács 2021. október 21-22-i következtetéseiben egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a közelmúltbeli migrációs nyomás ellen, és felkértük a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Unió jogi keretében szükséges változtatásokra, valamint megfelelő pénzügyi támogatáson alapuló, konkrét intézkedésekre, hogy biztosítani lehessen az azonnali és megfelelő válaszlépéseket. Ennek az indoka az volt, hogy a jelenlegi jogi keret nem tükrözi a valóságot, elavult és működésképtelen.

Talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak. Kiemelve csupán a jelenlegi rendszer leggyengébb láncszemét: a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba. Amint a kérelmező az unió területén van, a menekültügyi eljárás befejezése előtt távozik az általa kívánt célországba, ezért nem lehet kiküszöbölni a másodlagos mozgás kockázatát, amely más tagállamokat arra ösztönöz, hogy a schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes belső határvédelmet tartsanak fenn.

A különleges körülmények különleges intézkedéseket igényelnek. Ez volt a helyzet a COVID-válság esetében is, amikor – többek között – úgy döntöttünk, hogy lazítunk az állami támogatás szabályain, és aktiváljuk az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamok számára, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől.

Amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást azzal a megoldással szemben, amely mellett Magyarország a migrációs válság kezelése érdekében döntött, a migrációs nyomás elsősorban Európa déli határait érintette: keletről, a nyugat-balkáni útvonalon, valamint délről, a Földközi-tengeren keresztül. Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát azzal, hogy fizikai akadályt emelt, és mindent megtett annak érdekében, hogy különbséget tegyen azok között, akik nemzetközi védelemre szorultak és azok között, akik csak az európai élet gazdasági előnyeit keresték.

Mindazonáltal az európai uniós jogi keret következetesen kudarcot vallott a kialakult helyzet kezelésében, ahogyan azok, a tagállamok teljes körű támogatását soha nem élvező javaslatok is, amelyeket az elmúlt hat évben láthattunk.

Most új realitásokkal kell szembenéznünk. Gazdaságaink nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem keleti határainkon is növekszik. Be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága még a gazdasági helyreállításról szóló vitáknál is nagyobb kihívások elé állít minket.

A súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében arra kérem a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését, és függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritásuk, valamint polgáraik biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.

Tisztelettel:

Orbán Viktor