Mit gondoltok: ha egyszer megbukik a Fidesz, utána jobb hely lesz ez az ország?

12#

Kádár rendszer

A nagyobb szabadság természetesen nem jelentett teljes szabadságot. A Kádár-

korszakban a párttól független közösségi cselekvést, szerveződéseket nem támogatták,

csak a párthoz kötődő szervezetek működhettek. A civil szerveződések hiánya hosszú távra

meghatározta az emberek közösségi szellemét, ennek lett negatív következménye lett az

elzárkózás, a csak saját problémákkal való törődés elterjedése a társadalomban.

Megmaradt az „éberség” beidegződése is: a Belügyminisztériumban továbbra is külön

csoport (a hírhedt III/III-as ügyosztály) foglakozott bizonyos személyek, csoportok állandó

megfigyelésével, ügynökök, beszervezett besúgók hálózatát működtetve.

Az életszínvonal emelésének politikája is következményekkel járt, emiatt elhanyagoltak

egy sor, kevésbé fontosnak ítélt területet, mint például a távközlés vagy az úthálózat,

oktatás, egészségügy fejlesztését; ezeken a területeken Magyarország egyre inkább lemaradt

a nyugati országoktól. Magyarországon viszonylagos jólét uralkodott, viszont emögött

nem állt olyan teljesítőképes gazdaság, mint a nyugati államokban.

A gazdaság alapvető jellemzői ugyanis azok maradtak, mint korábban: maradt a merev,

állami irányítású tervgazdálkodás, az extenzív fejlesztések (mennyiségi bővülés, új

beruházások) előtérbe helyezése, az állami szabályozások rendszere (pl. kötött, hatósági

árak az alapvető élelmiszerek esetében). Ezeknek megvolt a maga haszna (pl. az új

beruházások új munkahelyeket teremtettek, az árakat mesterségesen alacsony szinten

tartották, így könnyen megvásárolhatóak voltak pl. az alapvető élelmiszerek), de a gazdaság

fejlődése az 1960-as évek végére lassulni kezdett.

Az új gazdasági mechanizmus kísérlete

Ezt a tendenciát figyelembe véve 1968-ban így indult útjára gazdasági szakemberek (Nyers

Rezső, Fock Jenő) elgondolásai alapján az új gazdasági mechanizmus, amit nagyobb

szabású gazdasági reformnak szántak. A reform lényege az extenzív fejlesztésről az áttérés

lett volna az intenzív fejlesztésre (tehát a mennyiségi szemlélet helyett a minőség és

hatékonyság volt a cél, az új befektetések helyett a korszerűsítés, a meglévő struktúra

fejlesztése). A reform keretében alapvetően lazítottak a tervgazdálkodás szabályain, csak

keretszámokat írtak elő, nem szigorú tervszámokat, és a vállalatok nagyobb önállóságot

kaptak a megvalósításhoz. Az alapelv az volt, hogy a döntések ott szülessenek, ahol a

termelés folyik, ezzel akarták ösztönözni a hatékonyabb termelést.

A reform azonban nem érte el célját. A megvalósításba ugyanis olyan fékeket építettek

bele, amelyek eleve kétségessé tették a reform sikerét. Ilyen volt pl.

- a hatósági árszabályozás fenntartása, ami eleve kizárta a versenyképességet

4

- a teljes foglalkoztatottság fenntartása (maradt a felesleges alkalmazások tömege,

ami a munkamorálra volt rossz hatással, illetve a bérek kifizetése a nyereségességet

kérdőjelezte meg)

- az állami támogatás és nyereségelvonás rendszere, amelynek keretében a

nyereségesen működőktől vették el a nyereséget, hogy a rosszul működőket

támogassák.

Ahhoz, hogy a reform sikeres legyen, politikai és ideológiai változásra is szükség lett

volna. Előrelépés ezen a téren viszont nem történt, Kádár nem kockáztatta meg, hogy

jelentősebb változásokkal Magyarország Csehszlovákia sorsára jusson (1968. „prágai

tavasz”), ezért 1973-ban leállították az új gazdasági mechanizmust.

A gazdasági reform sikertelensége után a gazdaság lassú hanyatlása folytatódott. Az

életszínvonal fenntartása viszont létkérdés volt a rendszer számára (emiatt fogadták el), így a

gazdasági problémákból eredő hiányt hitelfelvételekkel próbálták orvosolni. A hitelek

javarésze az életszínvonal politika szinten tartására ment el, nem a hatékony gazdálkodás

megteremtésére, így az államháztartási hiány folyamatosan nőtt. Az 1980-as évekre az ország

adósságcsapdába került, már a meglévő hitelek törlesztésére vettek fel újabb hiteleket.

A társadalmi következmények

Az életszínvonal fenntartása a lakosságtól is többletmunkát igényelt. Az egyéni boldogulást

a rendszer azzal támogatta, hogy szemet hunyt a „második gazdaság” létezése fölött.

„Második gazdaság” alatt a háztájiban, a kisiparban és kiskereskedelemben legálisan

mellékállásban végzett munkát értették, de ide számították például a magáncélra végzett

munkát („maszekolást”) is. Ennek köszönhetően a családok több bevételhez juthattak – igaz,

több munka árán.

Az életszínvonal emelésének és szinten tartásának árát így viszont a lakosság is

megfizette: az emberek jelentős része önkizsákmányoló munkát végzett „második

gazdaságban”, a főállás mellé másodállást vállalva a több és biztosabb jövedelem érdekében.

A hetvenes években a magyar családok mintegy háromnegyede szerzett jövedelmet a

második gazdaságból.

Az önkizsákmányolás, túlhajszoltság ugyanakkor negatív társadalmi

következményekkel járt. 1960 és 1980 között a felnőtt lakosság várható élettartama

csökkent, különösen a középkorú férfiak halálozási arányai romlottak. Nőtt a deviáns

jelenségek száma: az öngyilkosságok aránya, az alkoholisták száma folyamatosan

emelkedett.

Válságba került a társadalom alapegysége, a család is: nőtt a válások száma, elkezdődött

az egy, maximum kétgyermekes családmodell elterjedése (több gyermek eltartása már

problémás lehetett).

Mindezek mellett jellemzővé vált a társadalmi különbségek növekedése. A Kádár-

korszakban is létezett társadalmi elit (a káderek, vezető beosztásban lévők, akiknek szűkebb

körét a nomenklatúra, a párt felső vezetése jelentette), akik mindenhez könnyebben jutottak

hozzá, míg másik oldalon nőtt azon családok száma, akik jelentős többletmunkával tudták

csak fenntartani a jólétet, vagy épp szegénységben éltek (pl. sokgyermekes munkáscsaládok,

szakképzettség nélküliek, egyedülállók). A társadalmi egyenlőség tehát, amit a rendszer

hirdetett, a valóságban nem érvényesül.

kádárék kezdték eladósítani az országot gyurcsányék folytatták imf hitelek amiböl mi semmit se láttunk mert az is amit fel vettek ahol fizették az elözö hitelt de a kamatot nem fizették szarba vitték az országot igy vette át 2010 ben tölük az országot a fidesz! nekik kellet az imf vissza fizetni és még fizetni is fogunk a kamatok miat amit gyf ék voltak szívesek nem fizetni! kádár tol gyf ig adottság csapdából adottság csapdáig jutottunk!!!

Jaaa hogy emelkedet az infláció közben? Kérem több válságon ment át a világ is majdnem egy gazdaság világ válség kina miat aztán a covid nem mellesleg nem kaptunk pénzt a hejreállitásra mert a homszik jogaira hivatkozva meg stb az elvtársak büntetés kértek ránk ők akik mos a jó gyereket játszák! nem kaptunk pénzt a határ védelemre inkáb büntetnek azért is minket és erre jőtt rá a háború és az uniós szarakodás miatti energia válság! és mindig nem kapjuk meg a pénzt amit a többi ország meg kapot mert a baloldal fojamatosan be tesz nekünk!!!!!!

2006. június. 12. 11:05 2006. június. 12. 14:12 Gazdaság

Alaposan megdrágul az élet a Gyurcsány-csomag miatt

Megemelik az adókat, egekbe szökik a gázár, nő a villamos energia ára - a szombaton bejelentett megszorító intézkedések jelentős mértékben érintik a lakosságot is. Az alábbiakban összeszedtük, az egyes intézkedések hatására mennyivel nőnek a lakossági terhek.

A Gyurcsány-csomag első intézkedéseit már augusztus elsejétől bevezetik, vagyis ekkortól emelik meg a gáz fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a kevesebbet fogyasztóknál (1500 köbméter alatti) kisebb lesz az emelkedés, a sokat (3000 köbméter feletti) fogyasztóknál pedig 30 százaléknál nagyobb mértékben drágul a gáz ára. A Portfolio.hu információi szerint a gázár az elkövetkező néhány hónapban tovább fog emelkedni, további 30 százalékkal még az idén, majd jövő év elején még 15 százalékkal. Ennek hatására összességében akár 90 százalékkal is nőhet a gáz fogyasztói ára egy éven belül. A Pénzügyminisztériumban azt mondták, hogy nincs tudomásuk ilyen tervekről.

Szintén augusztus elsejétől a villamos energia lakossági ára is nő, 10-14 százalékkal lesz drágább a privát fogyasztóknak.

Szeptember elsejétől több változás is érinti a lakosságot. Kétkulcsossá teszik az áfát, vagyis a középső áfakulcsot 15-ről 20 százalékra emelik. Mivel az élelmiszerek többsége ebben az áfakulcsban van, valószínűleg emelkedni fognak az élelmiszerárak is. Ezen kívül drágulni fognak a gyógyászati segédeszközök, a szállodai és éttermi szolgáltatások, a mozijegyek, színházjegyek, valamint drágább lesz a közlekedés is. Drágább lesz a víz, a távhő, a szemétszállítás - vagyis emelkedni fog a havi rezsiköltség.

Drágulni fog a cigaretta és az alkohol is, mert szeptember elsejétől növelik ezek jövedéki adóját. A cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal nő, az alkoholé pedig (a bor kivételével) 7 százalékkal.

Szintén szeptembertől emelik a munkáltatói járulékot 1 százalékról 1,5 százalékra, az egészségbiztosítási járulékot 4-ről 6 százalékra. Szeptembertől a megtakarítások után is adózni kell, nem is keveset. Bevezetik ugyanis a 20 százalékos kamatadót. Bevezetnek egy 20 százalékos az árfolyamnyereség-adót is, ez alól azonban mentesülnek például a hosszú távú állampapírban és befektetési jegyben lévő megtakarítások.

Bevezetnek egy olyan intézkedést is, amelynek alapján azok, akik jövedelmük alapján megtehetik ezt, nem a minimálbér, hanem annak legalább kétszerese után fizetnek járulékokat.

Október elsejétől 15-ről 25 százalékra emelik az eva kulcsát. Vagyis jelentősen növelik az evázó kisvállalkozások, egyéni vállakozók adóterheit. Ehhez hozzácsapódik, hogy az ígéretek ellenére novemberben nem szüntetik meg az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást.

Jövőre még több teher (Oldaltörés)

Jövő évtől, január elsejétől még több változásra számíthat a lakosság. Bevezetik a 40 százalékos felső adókulcsot, illetve a hatmillió forintnál magasabb jövedelmeknél a 4 százalékos szolidaritási adót. Ez gyakorlatilag megint háromkulcsos adótáblát jelent. 2007-től megszűnik a szellemi tevékenység címén járó adókedvezmény. Megszűnik a felnőttképzéshez és a számítógép-beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény. Megszűnnek a lakáshitelek után járó adókedvezmények és szűkül az adómentes bevételek köre.

Az szja legalsó kulcsához tartozó jövedelmi sávot azonban 1,55 millióról 1,7 millió forintra emelik, ezzel többen tartoznak majd a legalsó adózási sávba.

Az egyéni egészségbiztosítási járulékot még egy százalékponttal, 6-ról 7 százalékra emelik (az első emelést ugye szeptember elsejétől tervezik). Az ígéretekkel ellentétben nem csökkentik a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot. Tízezer adózónál vizsgálja meg az APEH a vagyonosodás mértékét, illetve egyszeri díj megfizetése után haza lehet utalni a külföldön felhalmozott vagyont.

Szintén január elsejétől emelkedik a gépjárművek átírásának költsége. A súlyadó helyett pedig a teljesítmény után kell fizetni az adót a gépkocsiknál.

Jövőre tovább drágul majd a cigaretta ára, áprilisban 2,7 százalékkal emelik a jövedéki adót, és szeptembertől újabb 2,7 százalékos járulékemelést terveznek. Vagyis egy éven belül összesen 11 százalékkal nő a cigaretta jövedéki adója.

2008-tól pedig a tervek szerint bevezetik az ingatlanadót az átlagosnál nagyobb és értékesebb ingatlanokra, de ennek az intézkedésnek a részletei még nem ismertek.

Normális esetben jobb lenne. Jó pár ember van jelenleg is a politikában, aki alkalmas lenne valamilyen pozíció betöltésére és javítani tudna az ország helyzetén.

Viszont és itt ez a legnagyobb baj. Értelmes emberek megválasztásához értelmes szavazóbázis kell. Jelenleg meg látjuk, hogy a fideszre szavaz az emberek jelentős része.

De mellesleg a jelenlegi helyzetnél jobbat tényleg nem bonyolult elérni. Számtalan példa van arra, amikor országok felzárkóztak kifejezetten rossz anyagi helyzetből. Ezeket simán le kellene másolni és utána csak idő kérdése, hogy EU-s szinten legyünk.

2006. június. 10. 16:00 2006. június. 10. 16:17 Gazdaság

Adóemelések és megszorítások jönnek

Bár a kampány során adócsökkentést ígértek a kormánypártok, a szombaton bejelentett tervek adóemelésről szólnak. Legrosszabbul a vállalkozások járnak, de a lakossági terhek is emelkednek.

El kell halasztani a korábban bejelentett adócsökkentési programot – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács szombati ülésén. Az ismertetett programot nézve nemhogy adócsökkentésről nem beszélhetünk, de nagyon sok területen jelentősen emelkednek az adóterhek. A következőkben pontokba szedve bemutatjuk, milyen intézkedésekre készül a kormány.

Házipénztár megadóztatása

Intézkedés: A házipénztárban lévő pénzösszeg megadóztatása: 2007-től 20%-os fizetési kötelezettség terheli a házipénztár átlagos napi záró-egyenlegének az üzletileg indokolt összegen felüli részét.

Várt bevétel: Tízmilliárd forint.

Elvárt adó

Intézkedés: Valamennyi vállalkozás, gazdasági társaság - még a veszteségesek is - meg kell fizetnie egy, a fennmaradáshoz gazdaságilag minimálisan elvárható nyereség utáni társasági adót. Az adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2%-a, ha a társasági adóalap egyébként nem éri el ezt a mértéket.

Várt bevétel: 55 milliárd forint.

EVA

Intézkedés: Az EVA mértéke 2006. október 1-től a mai 15%-ról 25%-ra emelkedik. Az ekho nem változik.

Várt bevétel: 2006-ban 10 milliárd, 2007-ben 53 milliárd forint.

Szolidaritási adó

Intézkedés: A nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek. 2007. januárjától azok a magánszemélyek, akiknek az éves összevont jövedelme meghaladja a 6 millió forintot különadó fizetésére kötelesek. Az adó alapja a 6 millió forintot meghaladó jövedelemrész. Az adó mértéke a 6 millió feletti jövedelem 4 százaléka. Vállalkozásoknál az adóalap az adózás előtti nyereség, mértéke az adóalap 4 százaléka.

Várt bevétel: Magánszemélyektől 24 milliárd forint. Vállakozásoktól 2006-ban 40 milliárd forint, 2007-ben 170 milliárd forint.

Ingatlan adó

Intézkedés: 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó és üdülő ingatlanokra – a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben – bevezetik az ingatlan adót.

Külföldi vagyon hazautalása

Intézkedés: Az elmúlt másfél évtizedben különböző indokok miatt magánszemélyek és vállalkozások jelentős vagyont halmoztak fel külföldön. Egyes becslések ennek összegét mintegy 1000 milliárd forintra teszik. Hazautaláskor 10 százalékot vonnak le adó címén.

Várt bevétel: 5-10 milliárd forint.

Áfa, jövedéki adó, cégtelefonok (Oldaltörés)

Kétkulcsos áfa

Intézkedés: 2006. szeptember 1-étől az általános forgalmi adó jelenlegi 15 százalékos kulcsa 20 százalékra emelkedik.

Várt bevétel: 2006-ban 60 milliárd forint, 2007-ben 170 milliárd forint.

Jövedéki adó

Intézkedés: 2006. szeptember 1-jétől emelkedik a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, a bor kivételével az összes szesztartalmú ital jövedéki adója 7 százalékkal. 2007. április 1-én és szeptember 1-én emelkedik a cigaretta jövedéki adója újabb 2,7-2,7 százalékkal.

Várt bevétel: 2006-ban és 2007-ben 3-3 milliárd forint.

Kamatadó

Intézdekés: Az adó mértéke a kamat és árfolyamnyereség 20 százaléka.

Várt bevétel: 2006-ban kétmilliárd forint, 2007-ben 27 milliárd forint.

Természetbeni juttatások adója

Intézkedés: Az adóköteles természetbeni juttatások után a kifizető jelenleg 44 százalék adót fizet, ennek mértéke a szeptember 1-jét követően nyújtott természetbeni juttatásokra 54 százalékra emelkedik.

Várt bevétel: 2006-ban 10 forint, 2007-ben 20 milliárd forint.

Vagyonvizsgálat

Intézkedés: Az elmúlt években csak néhány száz esetben vizsgálta az adóhatóság az adózók vagyoni helyzetét. A tervek szerint 2007-ben tízezer adófizetőnél lesz ilyen vizsgálat.

Várt bevétel: Több tízmilliárd adó befizetését várják az önellenőrzésekkel és bírságokkal.

Cégtelefonok

Az adózás alapjaként választható a magáncélú használat elkülönítése, ennek hiányában a szolgáltatás teljes költségének 20 százaléka számít bevételnek.

Lakossági terhek (Oldaltörés)

SZJA

Az alsó, 18 százalékos kulcsának sávhatára a jelenlegi 1 550 000 forintról 1 700 000 forintra emelkedik. Havi 63 ezer foritnig adómentes a jövedelem.

Megszűnö adókedvezmények

Intézkedés: 2007-ben megszűnik a szellemi tevékenység – jelenleg évi 100 ezer forintban érvényesíthető – kedvezménye, valamint a felnőttképzéshez és a számítógép beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény.A lakáshitel törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött kedvezmény úgy szűnik meg, hogy akik 2006. december 31-éig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik. Az eddig összesen évi 100 ezer forintos összegig igénybe vehető kedvezmények – tandíj, őstermelők, közcélú adományok, élet és nyugdíjbiztosítások – évi jövedelemkorlátja 6 millió forintról 3,4 millióra csökken. A jövőben ebbe a korlátos körbe tartozik a megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj és ennek kiegészítésére vonatkozó kedvezmény is.

Adómentes bevételek

Intézkedés: Adóköteles jövedelemnek számít 2007-től többek között az önálló orvosi praxis működtetési jogának eladása az eredeti jogosultnál, a Corvin lánc kitüntetéshez kapcsolódó támogatás. Adóterhet nem viselő járandóság – beleszámít az adóalapba, de az adótábla szerint erre a jövedelemre jutó adó levonható – lesz a nyugdíj, ha a magánszemély más, összevontan adózó jövedelemmel is rendelkezik.

Várt bevétel: 2007-ben 32 milliárd forint.

Gépjárműadó

Intézkedés: 2007-től a súly alapján történő fizetésről áttérünk a teljesítmény alapján történő adózásra. 2007-től emelkedik a gépjármű átírási illetéke.

Várt bevétel: Kilencmilliárd forint.

Gáz- és villanyár-emelkedés

Intézkedés: 2006. augusztusában emelkedik a gáz és a villamos energia fogyasztói ára. A gáz fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik, úgy hogy az alacsonyabb fogyasztásúak áremelkedése ennél kisebb, a magas fogyasztással rendelkező háztartásoké pedig ennél magasabb lesz. A villamos energia lakossági ára 10-14 százalékkal nő.

Emelkedő munkáltatói terhek (Oldaltörés)

Munkáltatói járulékok

Intézkedés: 2006. novemberében nem szűnik meg a mai 1 950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás.

Várt bevétel: 2006-ban 7 milliárd forint, 2007-ben pedig 88 milliárd forint.

Intézkedés: Elhalasztják a 2007-re tervezett munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentést.

Várt bevétel: 210 milliárd forint.

Intézkedés: Kiszélesítik a járulékalapot. 2006. szeptemberétől megváltoznak a járulékfizetési szabályok, így azok, akik jövedelmi helyzetük alapján ezt megtehetik, legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után kell fizetniük.

Várt bevétel: 2006-ban 20 milliárd forint, 2007-ben 80 milliárd forint.

Intézkedés: 2006. szeptemberétől a nyugdíjas vállalkozók az eddigi 5 százalékos baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek, aminek mértéke 2006-ban 15, 2007-ben 16 százalék.

Várt bevétel: 2006-ban 2 milliárd forint, 2007-ben 9 milliárd forint.

Munkavállalói járulékok

Intézkedés: 2006 szemptemberétől az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalékról 6 százalékra emelkedik. A munkavállalói járulék a jelenlegi 1 százalékról 1,5 százalékra emelkedik. 2007 januárjától Az egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékról 7 százalékra nő.

Várt bevétel: 2006-ban 38 milliárd forint, 2007-ben 220 milliárd forint.

Normális esetben jobb lenne. Jó pár ember van jelenleg is a politikában, aki alkalmas lenne valamilyen pozíció betöltésére és javítani tudna az ország helyzetén.

Viszont és itt ez a legnagyobb baj. Értelmes emberek megválasztásához értelmes szavazóbázis kell. Jelenleg meg látjuk, hogy a fideszre szavaz az emberek jelentős része.

De mellesleg a jelenlegi helyzetnél jobbat tényleg nem bonyolult elérni. Számtalan példa van arra, amikor országok felzárkóztak kifejezetten rossz anyagi helyzetből. Ezeket simán le kellene másolni és utána csak idő kérdése, hogy EU-s szinten legyünk.

A fidesznél nem volt rosszabb kormányunk, így tényleg nem nehéz jobb helyzetet elérni.

Ha nem kormányoznának, de legalább aktívan nem tennék tönkre az országot már jobb helyzetben lennénk.

Olyan sokat loptak a konkjunktúra alatt, hogy a GDP sosem tudott az EU-s pénzeknél nagyobb összegben növekedni.