Kinek lett volna a felelőssége az államosítás után helyre tenni az épületeket?
Sziasztok. A kérdésem a Rákosi korszakhoz és az utána lévő kormány és önkormányzat váltáshoz kapcsolódik.
Mivel a régi időkben üldözve voltak a kékvérű emberek, ezért minket is utolért a sors. A családi ház eléggé nagy (300m², 6 szoba, fürdő, spejz, mosokonyha, nyárikonyha) , így egyértelmű volt az akkori időben, hogy államosítják és kiadják idegen lakóknak. A házat úgy kell elképzelni mint a belvárosi 19 század közepén épült házak, esetleg a Keleti pu. Hasonló gipszstukkok, boltívek, stb.
A családom egy ideig ott sem lakhatott, nekik a közeli rokonoktol kellett házat bérelniük. A lakók, akik ide lettek költöztetve, ők szép busás összeget kaptak, lelakták a házat, tönkretették. Mi nem kaptunk semmit, csak visszakaptuk a leharcolt ingatlant. Dédim, sem mamám nem tudta kihez lehetne fordulni, mivel volt önkormányzat váltás is, viszont nem volt senki igazán segítőkész. Fordultunk már az években felsőbb körök felé is, hiszen más országokban (Németország, Ausztria, stb) eléggé fontosnak tartják a régi értékeket, hátha kaptunk volna valami támogatást. Az ingatlan több mint 140 éves, helyi védettség alatt áll. (Országos nincs rajta, mert akkor a homlokzatot azonnal régi állapotba kellene visszaállítani.)
Érdekessége, hogy a középső szoba felett épült egy torony, ami a II.vh-ban még találatot is kapott. Aztán sajnos vissza kellett bontani.
Szerintetek van valami lehetőség arra, hogy legalább értek megőrzés szempontjából valamiféle pályázatot nyerni rá? Sajnos a régi idők miatt kár is keseregni,már akkor sem nagyon volt olyan, aki segítőkész lett volna az üggyel kapcsolatban.
Bár nem hinném hogy uniós pályázat célozható rá, de kíváncsi vagyok.
10. Nem tudod milyenek voltak a lakók. Utolsó, proli emberek. Nem lenne ilyen állapotban, hisz a vakolatot is a gyerekük verte le. Építészeti szempontból nincs problémája, inkább a lakók rombolása miatt ilyen-amilyen.
A családom újította, de a lakók után nem volt pénzük rendbe hozni teljesen. Ahhoz rengeteg pénz kellene. A mostani árak mellett még végképp.
Azért írtam ki a kérdést, hátha van valami pályázat, amit nem ismerünk még, az adóösztönző mellett. :)
Nem most akarjuk felújítani, hanem évek óta, de kis emberként eléggé nehéz.
Igen, el lesz adva mindenképpen, de sokan nem tudják mi is ez az ingatlan. Nem egy játék házról beszélünk. Olyan komoly építészeti jelleggel rendelkezik, amivel itt másik ház nem igazán. :)
válasza:#9
Adtam pár ötletet amire te kifogásokkal válaszoltál. Részemről ennyi. Nem az én gondom, csinálj amit akarsz.
Amúgy meg ha egy cigány jönne a gyakorira nyavalyogni a szerencsétlen sorsa miatt, neki is megírnám ugyanezt.
Abban a háborúban amiből az ősöd szerencsésen jött ki, mások is harcoltak és nem kaptak semmit. Mások mankót, meg hat láb földet a fejük fölé. Szóval nem tehetsz róla,
válasza:Dédszüleimnek az Opraház közelében volt egy háromemeletes házuk, amit persze szintén államosítottak.
A rendszerváltáskor mi már nyugaton éltünk, de el tudtuk adni - persze potpm pénzért - a lerobbant épületet.
Tavaly voltam Pesten a munkám miatt, megnéztem: még mindig ugyanolyan rozzant, fagerendákkal támogatott roncs, mint volt.
Az eladás előtt nagyszüleim érdeklődtek, lehet-e valamit tenni, hát éppen csak ki nem rúgták őket.
12. Nem tudod a család helyzetét. A családom mindig a közösségért tett, nem olyan gazdagokrol van szó mint a mesékben. Ükapám iskola igazgató volt Zólyomban, írt és költött. A könyve mai napig ott van egy-kettő antikváriumban.
Amit írsz, azért írtad mert nem ismered a helyzetet és nem tudod elfogadni hogy régen van, aki tanulás által jutott fel oda, ahová. Dédim a kerületi iskolában volt tanító, 10 zongoratudást kellett akkor igazolni. Szabadidejében beteg gyerekekhez járt tanítani, ingyen.
Nem értem mire fel hiszed azt, hogy olyan gazdagok voltak. Csak tanult emberek..
13. Sajnálom. Remélem mi el tudjuk adni, és olyan veszi meg, aki tudja is hogy mit vesz. Ritka az olyan, aki ennyire ért hozzá...
válasza:#14
Nem írtam hogy gazdagok voltak - nem is értem ezt honnan vetted -, csak hogy volt szerencsés, kevésbé szerencsés és szerencsétlen időszak is a családod életében.
Amit írtam, azt meg azért írtam, mert az oldal alapvetése miatt megpróbáltam ötleteket adni hogy segítsek, amire kifogások jöttek a részedről.
válasza:A tanulás akkor még kiváltság volt! A lakosság 80%-a parasztnak született és nem tudta a család a tanulás árát megfizetni. A szocializmus tette a tanulást elérhetővé számukra. Ezt azért mondom, hogy nem lehet megvetni az akkori ország szerencsétlenebb részét sem.
Kérdező mindenki érti mekkora érték, de nem változtat a tényeken.
17. Köszi! Még mindig nem tehetek róla hogy ide születtem.
De mint fentebb is írtam, a családom mindig a közért tett, nem magukért.
válasza:Ki beszélt a te családodról? Nem mondta senki, hogy nem voltak érdemeik. Arra reagáltam, hogy elhangzott a tanulni kellett volna. Az akkori emberek tömege nem tudott az anyagiak miatt.
Miért vagy ennyire sértődékeny és miért veszel mindent támadásnak? Nem mondták még ezt neked? Nem kell mindenhonnan a támadást varni, ahol nincs, csak árnyalni próbáltam a képet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!