Támogatnád, hogy minden gyerek maga dönthesse el hogy vallásos lesz-e melyik vallást szeretné követni vagy marad ateista ?

#21: Elhiszem, bár erre elég kicsi az esély. Ettől függetlenül el tudom képzelni azt, hogy hallotta, hogy az osztálytársai hittanra járnak, és érdekelni kezdte a dolog (a gyerekek nem nagyon szeretnek kimaradni semmiből, mert azt egyfajta kiközösítésnek fogják fel), és így elkezdett utána nézni a dolgoknak.

#Kérdező:

#21-es hozzászólásából is látszik, hogy a gyerekeknek igen is van szabad akaratuk, még egy ateista családban is előfordulhat, hogy valakit érdekelni kezd az isten.

Nem fogok neki a hitről beszélni, az biztos. Olyan nevelést fog kapni, hogy megbízhat bennem minden tekintetben, és ha eljön az idő, hogy a hitről kérdez, akkor el fogom neki mondani, hogy én miben hiszek, és mik a nézeteim ezzel kapcsolatban. Aztán majd ő eldönti, hogy mit akar.

Szerintem baromság a gyerekeket traktálni istenhittel, inkább meséljünk nekik Hófehérkét, meg Piroskát, abból gond nem lehet.

Igaz, döntsön mindenről csak a gyerek, a szülő ne szóljon bele semmibe. Ha nem akar tanulni, nem tanul, ha egész nap csokit zabál és gépezik, azt is megteheti. Majd a gyerek eldönti mi a jó neki.

Viccet félretéve, a hit és a vallás nem így működik. Elég sokan kaptak vallásos nevelést és nem lett belőlük az. Ékes példának itt vagy Te, Kérdező.

Megjegyzem, elég sok olyat ismerek, hogy abszolút ateista, vallásnélküli családból valaki meg keresztény lett.

Számít a család és a nevelés, de nem predesztinál olyan mértékben, ahogy képzeled. Mindenki maga dönt erről felnőttként.

Bírom, hogy szemrebbenés nélkül keveritek az ateizmust az agnoszticizmussal.

Az előbbi kifejezetten tagadja Isten létét, utóbbi azt állítja fogalma sincs mi van "odaát" ezért nem veti a hitét semmi ilyesmibe.

Azaz definícióból eredően egy kisgyerek nem lehet ateista, hisz amíg nem ismeri a vallás dolgait, nem is tudja elutasítani azokat.

27-es te nem ismered a két kifejezés jelentését.

Az agnosztikus nem tudja, hogy létezik-e egy vagy több isten, hihet és nem hihet is benne/bennük.Az ateista nem hisz egy vagy több istenben de ez nem jelenti azt, hogy meggyőződésesen tagadja a létét/létüket.

Szóvalvalószínüleg a kisgyerekek akik azt se tudják, hogy mi az hogy isten,azok nem is hisznek benne, így ateisták.

Én az alapötlettel elvi síkon egyetértek,hogy a gyerekeket csak egy bizonyos kor után(12-14 év) lenne érdemes templomba vinni őket és bibliát/más vallás könyvét olvastatni velük, amikor már valamilyen képesek saját véleményt kialakítani.

Amúgy arra kíváncsi lennék hogyha mindenki szekulárisan nevelné a gyerekét,akkor mennyien lennének közűlük vallásosak és miért.