Miért pont a középiskolai,általános iskolai oktatásba kellene nyomni a pénzt?

Se az első, se a második mondatot nem sikerült helyesen leírnod. Tovább meg nem is olvastam. Nos, pontosan ezért...

Akarunk mi a 10 millió ostoba barom országa lenni?

Kérdező, a jó helyesírás mindenkinek alapvető kéne, hogy legyen, nemcsak a tanároknak... A te logikád szerint az is elég lenne, ha csak a matektanárok tudnának szorozni és osztani? Jaj...

Az általános iskolák és a középiskolák adják meg az alapokat, azokat az alapokat, amikre az egyetemek építenek. Ha ezek az alapok nincsenek meg, vagy hiányosak, akkor nem lehet rájuk érdemben építeni.

Az meg egy másik dolog, hogyha az általános iskola és középiskola megutáltatja valakivel a tanulást, akkor az az ember még csak felvételezni se fog egy egyetemre.

"Viszont, ez elsősorban az egyetemek fejlesztésével, támogatásával lehetséges."

De ha nincsenek meg a JÓ alapok, amit általános és középiskolában lehet megszerezni, akkor kit vesznek fel egyetemre? Ha leredukáljuk gyerekmegőrzésre az általános és középiskolát, akkor olvasni és számolni sem fognak megtanulni a gyerekek. Az elképzelésed arra hasonlít, mint hogyha úgy akarnál építkezni, hogy csak a tetőt építed meg jól, a falakat és az alapozást elhanyagolod, aztán majd csodálkozol, ha rád omlik.

"Valójában a közoktatás ezen területeit igen jól lehetne automatizálni interaktív oktatószoftverekkel,oktatóvideókkal is."

"Én is a oktatóvideók segítségével sajátítottam el haladó excel (power pivot, power query) ismereteket."

Gondolom, ezt nem 8 évesen tanultad, hanem később, egy gyereket így nem lehet lekötni. Ráadásul a gyerekek eltérő képességűek, azt hogyan automatizálod, ha ezerféleképpen el kell magyarázni valamit, hogy mindenki megértse?

Kérdező, a nevük mutat ja meg a választ.

ÁLTALÁNOS iskola, vagyis mindenkinek egyformán kell tanítson mindent ami általánosan fontos LEHET számára a jövőben, mert nem tudni kit mi érdekel, milyen képességei vannak és mit fog kezdeni később.

A KÖZÉP iskola pedig egy középső szint az oktatásban. A tankötelezettség nem véletlenül tart tovább az általános iskolai oktatásnál, hogy a diákoknak kelljen középiskolába is járnia. Itt már maguk dönthetnek arról milyen iskolába járnak, mit tanulnak. Szakmát akarnak szerezni, hogy dolgozzanak már utána vagy megint csak általános ismeretekre akarnak szert tenni csak magasabb szinten, hogy tovább menjenek a felsőoktatásba stb.

Azért kell ezekbe fektetni nagyon sok pénzt mert mindenki tanul általános és középiskolában.

A felsőoktatás már kizárólag egyéni döntésen és képességeken múlik. A felsőoktatásban már a hallgatók is befolyásolják mind az intézmény minőségét, mind a bevételét, hiszen rossz egyetemre kevesebb, kevésbé jó egyetemista jár. A felsőoktatásban pedig meg tud jelenni az ipar is a szakmai képzésekben, hogy segítse a pénzével a számára is fontos képzések fejlesztését, az oktatók megfizetését.

Rosszul tudod, mert nem értesz hozzá. Azt gondolod, a leggyorsabban megtérülő dolog hozza a legnagyobb hasznot, és nem tudod, hogy a leglassabban megtérülő nélkül pedig nem is létezik leggyorsabban megtérülő.

Mindenekelőtt a társadalom nevelésével kellene kezdeni, amihez sok népművelő kell.

Mert ettől a szülő megtanulná, miképpen nevelje a gyerekét. Ha pedig az megfelelő, akkor a gyerekek zöme nem utálná az iskolát, mielőtt oda kerül, mert fogalma sincs, mi a munka, mi a siker, honnan tudná szegény, ha nem tanították meg neki.

Ha pedig a kisgyerek már az első osztályban nem utálná a tanulást, akkor az általános végére széleskörű alaptudása lenne, ezért akarna középiskolába jutni akkor is, ha erről néhány őrült megpróbálná lebeszélni.

Egy fejlett, jól felszerelt középiskolában a diák megtudná, milyen adottságai vannak, melyiket tudná a legjobban kamatoztatni, és eszerint választana szakirányt, megfelelő támogatással.

Ebben az esetben csupa kiművelt emberfő kerülne az egyetemekre, ahol koncentrálhatnának az elmélyült tudás megszerzésének megismertetésére ahelyett, hogy egy két évet arra pazaroljanak, hogy hülyegyerek érettségizetteknek ismét középiskolai órákat tartsanak, sőt érettségi helyett újra vizsgáztassák őket, különben esélyük sincs megérteni az ott oktatni szándékozott anyagot. Ezért van, hogy az egyetemisták többsége kénytelen dolgozni közben, mai abszurdum. Ezért van, hogy az egyetemisták többsége pusztán a diplomát akarja, a tudást nem, mert annyit azért felfog, hogy arra esélye sincs. És a kisebbség pedig kénytelen ehhez a csökkentett teljesítményhez igazodni, miáltal frusztrált a többség, hiszen látja, nem képes egyetemi szinten tanulni. Frusztráltak az okos diákok, mert látják, mennyi mindenhez nem jutnak hozza emiatt. Frusztráltak az oktatók, mert világosan látják, hogy nem azt amunkát végzik, amit kéne. És e sok frusztráltság eredménye a silány tudás, ezért van munkaerőhiány képzett szakemberből, ezért beletörődő a társadalom az ócskaságba, hiszen nagy többségének fogalma sincs, hogy mi az igényes munka, eredmény, feltételrendszer.

És főleg, ezért lehetséges abszurd ötletek megjelenése, hiszen azt valahol a zsigereiben érzi az emberek többsége, hogy nagyon nem jól van ez, de kisgyermekkortól módszeres és alapos tanulás nélkül fogalma se lehet, mit kellene csinálni.

Így aztán állandósul a silányság, az igénytelenség, a változtatni képtelenség, mert honnan a fenéből tudhatná a tömeg, hogy a természet rendje, beleértve az emberiséget is, hierarchikusan épül fel, ami azt jelenti, ha az alap (a legalja) silány, hiányos, akkor arra csak kevés emelt építheő, az is összeomlik az első halovány fuvallatra. Minden valamirevaló kőműves tudja, ha nagy házat akarunk, rohadtul jó alapokat kell csinálni. Na ezt akarja barátunk eltüntetni, remélvén, enélkül gyorsabban nézhetne ki a nem megépíthető tizedik emeleten.