Miért verték szét a szakszervezeteket ?

"Ki verte szét? Nincs irántuk nagy igény, ez van."

A szakszervezeteket magát senki, maximum önmaguk, de a szakszervezetek jogi biztosítékait és lehetőségeit a fidesz 2012-ben az új munkatörvényével, és azóta is rugdossa a munkavállalói jogokat.

1-es hazudik. Dehogy nincs rájuk igény.

Van olyan ágazat, ahol vannak is, és tudnak is érdeket érvényesíteni, pl. a vasutasoknál.

Kérdező, ez úgy volt, hogy a rendszerváltáskor mindent utálatosnak "illett" érezni, aminek a baloldalhoz köze volt. Mivel a szakszervezet egy alapvetően baloldali, munkásjellegű társadalmi szerveződés, ezért hirtelen szégyellni kezdték sokan és kiléptek. Aztán jött a nagy válság, rengeteg cég ment csődbe, és mindenki örült, amikor bejött a nyugati tőke. Nekik viszont jó volt, hogy itt megszűntek a szakszervezetek, és nem volt érdekük, hogy újra legyenek, pláne erős szsz-ek. A kormányok meg eléggé ki voltak szolgáltatva a multiknak, mert különben a rettenetes munkanélküliség sose csökkent volna. Így aztán a jogszabályi környezet is úgy alakult, hogy ne nagyon kedvezzen a munkás-szerveződéseknek. Ráadásul, mivel nekünk demokratikus hagyományaink elég gyengék, a szerveződés amúgy sem az erősségünk. INkább felülről, állambácsitól várták és várják az emberek a megoldást a gondjaikra - akár a munkahelyükkel kapcsolatban is.

2010 óta meg egyértelműen a munkás=rabszolga elve alapján születnek a törvények, gondoljunk csak a munkaidőkeret szabályozására. És természetesen alapvető munkáltatói érdek, hogy ilyen jogszabályok ellen se léphessenek fel erős szakszervezetek. Tehát állam és a multik érdeke egybeesik, és hozzá van egy szerveződésre nem hajlamos nép. Ezért alakult így.

Elképesztő válaszok ....

Jószándék verte szét A szakszervezetet, mert csak egy volt. SZOT, ez volt az ismert betűneve.

Törvény tette lehetővé, hogy egy (1) munkahelyen több szakszervezet alakulhat, a munkások közül öten összeállva már meg is alapíthatták.

Ennek az lett az eredménye, hogy a politikai sokféleségnek megfelelően egy munkáltatónál működhetett akár 5-6 alapszervezet is. A dolgozók érdekeit védő Kollektív Szerződés (KSZ) természetesen csak akkor léphetett hatályba, ha valamennyi helyi szakszervezet ezt aláírta. Így a szerződés fölötti vita több hónapon keresztül tartott, akár egy éven túl is.

Ilyen "működésnél" fordulhatott elő az is nem egy helyen, hogy amíg az egyik szakszervezet sztrájkot hirdetett a tagjainak, a többi nem sztrájkolt.

Hát így.

"A szakszervezetet, mert csak egy volt. SZOT, ez volt az ismert betűneve."

SZOT = Szakszervezetek Országos Tanácsa Ez volt a szakszervezetek fedőszervezete.

Millió egy szakszervezet volt anno az országban. Ma is több tucat van.

9

Minden munkahelyen volt 1 szakszervezet, ami a SZOT-hoz tartozott.

Ma 1 munkahelyen lehet akár 5-6 egymástól különálló szakszerzet.