Egyesek miért gondolják azt, hogy rosszabb lenne nekünk az orosz érdekszférához tartozni, mint az EU-hoz?

Ez a mai nap számomra több értelemben is tanulságos volt. Egyrészt Magyarország bebizonyította, hogy egy erős, önálló, szuverén ország. Orbán ma kiállt magáért, kiállt az orosz barátságért, és az embargó ellen. És nyert. Tulajdonképpen az egész EU-t legyűrte. Kijelenthető, hogy megdőlt a ballibek elmélete, miszerint mi függünk az EU-tól, és nélkülük nem állnánk helyt. Másrészt végleg bebizonyosodott, hogy ebben az elkorcsosult, agyatlan, menthetetlenül libsi gittegyletben semmi keresnivalónk nincs. A nyugat az utolsó szöget is beverte a saját koporsójába az embargóval. De azért a pofájuk megvan, hogy tovább vegzáljanak minket, és árulónak, zsarolónak, Putyin bábnak titulálnak. Elég szánalmas, és egyértelmű, hogy el kell hagynunk ezt a csürhét. Szinte az összes taggal ellenséges, és rossz a viszonyunk. Egyedül a lengyelekkel voltunk jóban, de már ők is hátba szúrtak minket.

Az oroszok személyében viszont erős szövetségest találtunk, és erkölcsileg, ideológiailag egyértelműen hozzájuk kötődünk. Itt a keleti részen lehetne még képviselni a keresztény konzervatív értékrendet, kiegészülve Kínával, Szerbiával, Törökországgal, Fehéroroszországgal. Végre zavartalanul működhetne az olcsó gáz, és energiaellátásunk. A rezsicsökkentés védve lenne, és nem kellene érte megharcolnifél Európával. Paks2-t és az egyéb Kínai beruházásokat zavartalanul végigvihetnénk anélkül, hogy Brüsszel vagy Washington beleugatna.

Miért gondolják még mindig páran azt, hogy ez egy rossz döntés lenne? Ennyire mazochista a magyar nép, hogy a barátaink helyett inkább kötődne az ellenséges, minket kirekesztő szövetségbe?