Én úgy érzem, mivel tanultam francia és lengyel nyelvet is, de litvánt is ismerem, hogy a magyar nyelv túlságosan megengedő és gendersemleges, szóval át lehetne így alakítani?

#11 "Mindigis utáltam a főnevek "nemét" idegen nyelvekben, logikátlan bromság."

Igen, az és ők sem szeretik, akiknek anyanyelvük. Csak ez vele jár, ahogy nálunk meg a ragozással változó hangzások, stb.

Egy haverom csinálta azt régen, amikor a németeknél a társaságban kicsit leült a hangulat, hogy bedobta a kérdést: Mondjátok, akkor a joghurt az der, die vagy das?

Azonnal nagy vita kerekedett, mert amely területről származtak az döntötte el, mivel ennél a szónál régen más volt szokásban.

Tényleg, miért kellene átalakítani? Mi eleve egy gendersemleges nyelvvel rendelkezünk, e tekintetben jelenleg a nyugat zárkózik fel hozzánk :D

"Szerintem meg undorítóan liberálisan gendersemleges a magyar nyelv.... mert más nyelvben ha én írok levelet, akkor ott már szavakból is sejteni lehet, hogy milyen neműnek írom.... itt meg nem... szóval akkor melyik a jobb?"

Bevallom őszintén, soha eszembe sem jutott hiányolni a magyarban azt, hogy nem tudják, hogy kinek írom a soraimat. Miért is kellett volna? Én eleve tudom, hogy kinek írom; akinek írtam, ő is tisztában volt vele, hogy ő maga kicsoda; másra meg amúgy sem tartozott amit neki írtam.

Szóval miért is lenne jó, ha mindig ki kellene hangsúlyozni, hogy éppen milyen nemű/identitású/orientációjú valakinek írok? Eleve semmi közöm hozzá, hogy ő kinek érzi magát, így érezheti aminek akarja, és én még véletlenül sem tudom megbántani. Na? :D