Mi volt az a törvénymódosítás ami miatt a Fidesznek kedvez a választási rendszer?

1. A körzethatárokat azért szabták át, mert felére csökkent a képviselők száma. Ez nem jelenti azt, hogy bármely pártnak kedvezne, csak nagyobb lett 1-1 választókerület.

A kétfordulós rendszer pedig a vasárnapi választáson annyit változtatott volna, hogy az 50+ többséget el nem érő körzetekben lenne 2 forduló, ez esetben leginkább Budapesten volt ilyen, vidéken szinte mindenhol 50% felett nyert a fidesz. Budapesten viszont a 2. fordulóban még el lehett volna venni pár ellenzéki helyet.

2011-ben alakította át a Fidesz-KDNP egymaga a választási rendszert, az egy évvel korábban szerzett felhatalmazással (2011. évi CCIII. törvény).

1. Az átalakítás egyik alapvető célja az volt, hogy minél kisebb részvétellel zajlodjanak a választások (mivel a Fidesz-tábor nagyon fegyelmezett, és akkoriban nem álltak túl jól, a törvényi átalakítás nélkül 2014-ben nem lett volna kétharmaduk). Ezért előzetes regisztrációhoz akarták kötni a választáson való részvételt (aki nem regisztrált, az nem mehet csak úgy be a szavazófülkébe aznap leadni a szavazatát).

Végül ezt az egy célt nem sikerült megvalósítani, mert még a saját embereikkel feltöltött Alkotmánybíróság is olyan visszaélésnek tartotta, ami alkotmányellenes és elkaszálta. Ezt követően büntették meg ezért az Alkotmánybíróságot azzal, hogy megnyirbálták a jogköreit és megtiltották, hogy hivatalból vizsgálatot indíthasson a továbbiakban.

2. A körzethatárokat demográfiai adatok és a korábbi választási eredmények figyelembevételével úgy alakították át, hogy minél kevesebb körzetbe sűrűsödjenek a tradicionálisan ellenzéki szavazók és minél több körzetben legyenek többségben tradicionálisan Fidesz-szavazók (pl. ha két szomszédos kerület határai között az egyikben elsöprő többségben ellenzéki szavazók éltek, a szomszédos körzet pedig billegő körzet volt, akkor a billegő határait úgy módosították, hogy az ellenzékibb részek átkerüljenek a másik szavazókörzetbe, így csak egy mandátumot hozhassanak az ellenzéknek - a billegő pedig billenjen el ezáltal a Fidesz irányába).

2. Lecsökkentették a parlament létszámát és a mandátumok többségét osztják ki területi alapon (a megváltoztatott körzethatárú egyéni körzetek győztes képviselői között), csak a kisebbségét osztják ki arányos rendszerben, a listán bejutott képviselők között.

3. Bevezették a győzteskompenzációt - azaz, míg korábban a győztes, ha elérte az abszolút kormánytöbbséget, már nem kapott a töredékszavazatokból is mandátumot (a be nem jutott pártok és fölöslegben maradt töredékszavazatok után járó mandátumokkal csak az ellenzéket "kompenzálták" - benne van a szóban is, hogy egy veszteség kompenzációja volt). 2011 óta a győztest is kompenzálják, szegényt, a győzelemért. Méghozzá a legnagyobb mértékben a győztes kap a töredékszavazatokból.

3. Egyfordulóssá tették a választási rendszert, a "centrális erőtér" érvényesülése érdekében. Azaz relatív többséggel is mandátumot vihet a relatív győztes, akkor is, ha az csak 30% az adott körzetben. Eltörölték a második fordulót.

Ebben az volt a logika, hogy akkor még két erősebb ellenzéki tömb volt, a Fidesztől balra és jobbra, egy 35% körüli baloldali-liberális ellenzék és egy 20% körüli jobboldali ellenzék (a Jobbik). Mivel ezek sok körzetben "kioltották" egymást, elég volt mondjuk 40%-ot elvinni a Fidesznek ahhoz, hogy megszerezze a mandátumot (a legtöbb körzetben ez is történt 2014-ben).

Hozzá kell tenni, hogy 2011-ben épp népszerűségi mélyponton volt a Fidesz (mármint az elmúlt 12 évet tekintve), és sok volt az ellenzéki protestérzület. Félő volt, hogy egy második fordulóban az ellenzéki szavazók inkább átszavaznak a másik ellenzéki táborra, csak ne a fidesz-jelölt nyerjen. Ezért kellett bebiztosítani, hogy egyetlen fordulóban egy relatív többséget megszerezve is elvigye a mandátumot az első helyezett, akár harmincegynéhány százaléknyi szavazattal is.

4. Bevezették a levélszavazást a határon túli magyar szavazóknak és megtiltották ugyanezt a külföldön élő magyar állampolgároknak. Azaz egy erdélyi magyar postán is elküldheti a szavazatát, mint egy képeslapot (holott bőven van külképviselet az országban: Bukarestben, Kolozsváron, Csíkszeredában, Temesváron nagykövetség, főkonzulátus és konzulátusok, illetve lehetett volna szavazópontokat kialakítani konzuli felügyelettel - de nem ez volt a cél, hanem minél több Fidesz-szavazat elérése).

Ezzel ellentétben a külföldön élő magyarok nem postázhatnak, kilométerek százait kell utazzák a legközelebbi külképviseletig, ahol hosszú sorokat kell kiállniuk, akár korareggeltől későestig, hogy leadhassák a szavazataikat, mivel körükben népszerűtlen a kormánypárt (még a kétfarkú kutyák is megelőzték pl. Nagy-Britanniában). Azóta a szavazópontok számát is csökkentik, választásról választásra.

5. A győztesnek kedvezőbb mandátumkalkulációs képletet vezettek be.

6. Felemelték a népszavazások érvényességi küszöbét, olyan irreálisan magas szintre, hogy ellehetetlenüljön a népszavazás intézménye - ezért aztán egyetlen érvényes népszavazás sem született 2011 óta, viszont bevezették azt a gyakorlatot, hogy a nekik tetsző vagy általuk indított népszavazások eredményét érvénytelenség esetén is figyelembe veszik (azaz csak az ellenzék vagy civil választópolgárok kezdeményezéseit lehetetlenítené el az érvényességi küszöb, ha kormánypárti a kezdeményezés és többségbe kerülnek a nekik tetsző válaszok, egyszerűen úgy járnak el, mintha érvényes lett volna az érvénytelen népszavazás).

7. Ebben a törvényben megtiltották, hogy az alkotmányt érintő kérdésben népszavazást lehessen kiírni (összevetésül: civilizált országokban mindenhol lehet népszavazás útján alkotmányt módosítani akár).

8. Bevezették, hogy egy témában csak egy népszavazási kezdeményezést lehet egyszerre befogadni. Ez azért volt fontos, hogy ellenzéki kezdeményezésű népszavazásokat meg tudjanak azáltal hiúsítani, hogy akár fizikai erővel feltartóztatva a kezdeményezőt a bejáratnál (az elhíresült kopasz verőlegényekkel) megelőzhessék egy azonos témában leadott beadvánnyal, és így az övét már nem veszik be. Pl. ha te pl. holnap betotyognál egy, a kormánynak nem tetsző kezdeményezéssel, és erről ők valahogy tudomást szereznének előzetesen, akkor a kormánypárt megelőzne egy azonos témájú kezdeményezéssel, amit aztán akár visszavonna, akár hagyna közönybe fulladni, de lényeg, hogy a tiedet már be sem fogadja a választási bizottság.

Hát kábé ennyi jut eszembe hirtelen, a megelőző választási rendszerekről itt olvashatsz: [link]

Ha pedig még részletesebben érdekel ez az új, amit 2011-ben a kormánypárt egyedül alakított ki, akkor erről itt olvashatsz bővebben: [link]

3-as, a 2011. évi CCIII. törvényt nem a múlt vasárnapi választásokra gondolták ki, hanem a 2014-es választásokra, az akkori politikai helyzet és az akkori választói magatartás és pártpreferenciák szerint, úgy, hogy minél nagyobb arányban részesüljenek a mandátumokból az akkori erőviszonyok szerint.

Természetesen a most vasárnapi választásokhoz ennek semmi köze sem volt, 11 évet nyilván nem láttak előre.

Ha akkor is a mostani népszerűségüket mérték volna, nyilván meg sem csinálták volna a 2011-es átalakítást (mert szükség sem lett volna rá). Akkor viszont egy népszerűségi hullámvölgyet mértek éppen, sok akkori kedvezőtlen döntésük hatására (mint a vasárnapi boltzár, amit aztán vissza is vontak inkább, a jogállam akkor lezajlott átalakítása autokráciává, népszerű sajtóorgánumok bezáratása, számos különadó kivetése, rosszul elsölt tanügyi átalakítások, a PÖCS körüli botrányok), és még nem ért ide a 2015-ös menekültáradat sem, ami utóbb segített a párt népszerűségén (meg háború se volt épp a szomszédban).

A választási eredmény is ezt tükrözte: a szavazók mindössze 45%-a voksolt akkor a Fideszre (minden későbbi választáson jóval többet kaptak ennél), hát muszáj volt kitalálni egy olyan választási rendszert, amiben ez a 45% szavazat addig kalulálható, míg 67% mandátum lesz belőle (azaz parlamenti kétharmad). Épp ezért csinálták akkor és nem most. Akkor volt rá szükségük.

"Természetesen a most vasárnapi választásokhoz ennek semmi köze sem volt, 11 évet nyilván nem láttak előre."

Tehát akkor szerinted is barom az, aki ma arra hivatkozik, a választási törvény 10 ével ezelőtti módosítása miatt nyert vasárnap elsöprő többséggel a fidesz.

Köszönöm.

"hát muszáj volt kitalálni egy olyan választási rendszert, amiben ez a 45% szavazat addig kalulálható, míg 67% mandátum lesz belőle"

Arra emlékszünk-e, hogy 94-ben, a régi választási rendszerrel milyen valós támogatottsággal lett az mszp-szdsz kormánynak 70% fölötti mandátumtöbbsége?

#8 "Arra emlékszünk-e, hogy 94-ben, a régi választási rendszerrel milyen valós támogatottsággal lett az mszp-szdsz kormánynak 70% fölötti mandátumtöbbsége?"

Természetesen, mint ahogy arra is, hogy azt a választási rendszert valamennyi párt konszenzusos egyetértésével hozták létre (a Fidesznek, az MDF-nek és mindenki másnak is megfelelt, közösen kialakított játékszabályok között játszották a meccet!). És arra is, hogy nem az MSZP-SZDSZ kormány hozta létre, és nem is változtatott rajta semmit, hiába volt kétharmada.

Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együtt 53%-a volt listán. Ugyanakkor az egyéni választókerületi eredmélnyt nem lehet összehasonlítani, mivel kétfordulós rendszerben szerezték meg őket (149-et a szocialisták, 16-ot az SZDSZ).

További különbség volt, hogy nem volt egypárti kétharmad (a szocialistáknak "csak" 54%-uk volt, az SZDSZ-nek 18%-a a mandátumokból).

Az MSZP kormányozni tudott volna egyedül, alkotmányt módosítani nem. Két, teljesen külön listán elindult, eltérő ideológiájú, különálló párt utólagos KOALÍCIÓJA eredményezte a kétharmados többséget (nem szatellitpártokról volt szó, mint a KDNP a Fidesznek, amelyik bejut a másik listáján, hogy bejutva különváljon, külön frakcióként meg koalíciót kössön, afféle olcsó színjátékként).

További különbség, hogy a két, saját listát állító, különálló párt koalíciójából létrejött kétharmados kormány soha nem élt, egyetlenegyszer sem a kétharmados felhatalmazásával, alkotmányt, Horn Gyula javaslatára, csak konszenzusos módon, valamennyi párt egyetértésével módosított!

Összegezve a két eset körülbelül semmiben nem hasonlít egymásra.