Miért nem szerepel egyetlen, az áprilisi országgyűlési választáson induló párt programjában sem, hogy tenne valamit a nem kutyások védelme érdekében?
Tisztában vagyok vele, hogy rengeteg nagyon komoly problémával küzd az országunk (például: súlyos infláció, hatalmas államadósság, mindent átható korrupció, egyre növekvő jövedelmi különbségek, a társadalom széthúzása, háború a szomszéd országban stb.), ezért kérem, olyan válaszok ne is jöjjenek a kérdésre, hogy van a kérdésben megfogalmazottnál fontosabb gond is. Elfeledkezünk ugyanis egy olyan súlyos, társadalmi együttélési problémáról, amely a rendszerváltás óta évről-évre súlyosbodik: ez nem más, mint a kutyatartás, illetőleg a kutyatartók számának drasztikus növekedése.
A hivatkozott cikkben foglaltak szerint a tavalyi év második felére minden második magyar háztartás kutyatartó lett, amely miatt a kutyák száma Magyarországon meghaladta a hárommilliót. Ez rendkívül súlyos közösségi együttélési problémákhoz vezetett, ugyanakkor egyidejűleg tabutémává is vált, főként az állatbarát szervezetek „kutyalobbi” tevékenysége miatt. A nem kutyások védelme érdekében mindenképpen szigorúbb jogi szabályozottság lenne szükséges ilyen nagyarányú kutyatartásnál.
Véleményem szerint 3 fő területen lenne szükséges a jelenleginél szigorúbb törvényi szabályozás:
1. Kutyával való megjelenés közterületen.
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése tartalmazza ugyan, hogy „Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni.”, ugyanakkor a gyakorlatban ezt kevés kutyás tartja be, mivel a hivatkozott jogszabály megszegésére vonatkozóan nem tartalmaz szankciót egyetlen más jogszabály sem, ezáltal a kutyások büntetlenül veszélyeztethetnek másokat és kelthetnek félelmet a közterületen szabadjára engedett kutyáikkal, szankcionálásra sajnos csak akkor kerülhet sor, ha már megtörtént a kutyatámadás. Nagy gondot jelent még a településeken, hogy a kutyások egész parkokat sajátítanak ki és kezelnek úgy, mint egy kutyafuttatót. Szükséges lenne a településeken olyan zöldterületi övezeteket kijelölni, ahová kutyával tilos lenne megjelenni. Súlyos kutyatartási probléma továbbá a mindent ellepő kutyaürülék, mivel a kutyatartók jelentős része még most sem szedi össze a kutyája után a végterméket. Ezeket jóval szigorúbban kellene szankcionálni, a rendelkezéseket többször megszegők számára akár a kutyatartás végleges megtiltása is szóba kerülhetne.
2. Kutya a lakóövezetekben
Rengeteg ember nyugalmát teszi tönkre nap, mint nap, akár évtizedeken át a környezetében tartott, egy-egy folyamatosan ugató kutya. A kutyák gazdái az ilyen eseteket rendszerint elintézik annyival, hogy „azért kutya, hogy ugasson”. A kutyaugatást elszenvedni kényszerülők rendkívül korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy ne kelljen a folyamatos kutyaugatást eltűrniük. Létezik ugyan a település jegyzőjének hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás ilyen esetre, viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy ez egy meglehetősen bürokratikus és csak kis százalékban valódi megoldást jelentő eljárás. A folyamatosan ugató kutyák gazdáival szemben mindenképpen a jelenleginél jóval szigorúbb szabályokat kellene alkotni és végső megoldásként alkalmazni kellene a kutya eltávolítását vagy – amerikai példát figyelembe véve – az állat műtéti úton történő elnémítását. Nagy problémát jelent még továbbá, hogy jelenleg a társasházak nem szabályozhatják a szervezeti- és működési szabályzataikban, hogy a társasházhoz tartozó lakásokban lehessen-e kutyát tartani. Véleményem szerint társasházak esetén lehetőséget kellene adni a lakóközösségeknek, hogy többségi szavazással megtilthassák a társasházhoz tartozó lakásokban a kutyatartást. Társasházak esetében egyébként a zavaró kutyaugatás mellett az is gyakori probléma, hogy a kutyák összepiszkítják a közös használatú területeket, lépcsőházakat.
3. Kutyatartók hozzájárulása közterhekhez
Nem tartom társadalmi szinten igazságosnak, hogy a kutyatartók a kutyatartásuk kapcsán semmilyen formában nem járulnak hozzá a közterhekhez, ezért szükségesnek tartanám az ebadó bevezetését. Az alkohol- és dohányipari termékek vételárát jövedéki adó terheli annak okán, hogy az ezeket fogyasztók nagyobb eséllyel szorulnak a jövőben egészségügyi ellátásra. Az üzemanyagok árában is jelentős jövedéki adó tartalom van a közúthálózat fenntartása érdekében. A kutyásokat viszont semmilyen többletfizetési kötelezettség sem terheli. Gondoljunk csak arra, hogy a kutyavizelet 100%-a tisztítatlanul szennyezi a vízbázisunkat. Ha hazánkban egy kutya naponta csak fél liter vizeletet ürít, akkor könnyen utánaszámolhatunk, hogy ez 3 millió kutyával számolva naponta 15 ezer hektoliter tisztítatlan kutyavizeletet jelent. Aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, az talajterhelési díjat köteles fizetni a települések többségén, ugyanakkor a kutyák által a talajba szivároghat napi 15 ezer hektoliter kutyavizelet.
A kutyák által okozott támadások és káresemények kapcsán szükségesnek tartanám még, hogy a – a kötelező gépjármű felelősség-biztosításhoz hasonlóan – a kutyatartóknak kötelező kutyatartási felelősség-biztosítással kellejen rendelkezniük, amely a kutyák által okozott károk megtérítésére nyújtana fedezetet. A biztosítási díj összegébe – a baleseti adóhoz hasonlóan – be kellene építeni a központi költségvetést megillető kutyatámadási adót.
válasza:Én a gyerekeket korlátoznám a nem gyerekesek védelmében.
Véleményem szerint 3 fő területen lenne szükséges a jelenleginél szigorúbb törvényi szabályozás:
1. Gyerekkel való megjelenés közterületen.
Nagy gondot jelent, hogy a gyerekesek egész parkokat sajátítanak ki és kezelnek úgy, mint egy játszóteret. Szükséges lenne a településeken olyan zöldterületi övezeteket kijelölni, ahová gyerekkel tilos lenne megjelenni. Súlyos gyerektartási probléma továbbá a mindent ellepő pelenka és popsitörlő, mivel a szülők jelentős része még most sem képes ezeket kulturáltan tárolni, kidobni. Ezeket jóval szigorúbban kellene szankcionálni, a rendelkezéseket többször megszegők számára akár a gyerektartás végleges megtiltása is szóba kerülhetne.
2. Gyerek a lakóövezetekben
Rengeteg ember nyugalmát teszi tönkre nap, mint nap, akár évtizedeken át a környezetében tartott, egy-egy folyamatosan óbégató gyerek. A gyerek szülei az ilyen eseteket rendszerint elintézik annyival, hogy „azért gyerek, hogy üvöltsön, ő így kommunikál”. A gyerektartást elszenvedni kényszerülők rendkívül korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy ne kelljen a folyamatos gyereküvöltést eltűrniük. Létezik ugyan a település jegyzőjének hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás ilyen esetre, viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy ez egy meglehetősen bürokratikus és csak kis százalékban valódi megoldást jelentő eljárás. A folyamatosan síró, ordító gyerekek szüleivel szemben mindenképpen a jelenleginél jóval szigorúbb szabályokat kellene alkotni és végső megoldásként alkalmazni kellene a gyerek eltávolítását vagy – afrikai példát figyelembe véve – a gyerek műtéti úton történő elnémítását. Nagy problémát jelent még továbbá, hogy jelenleg a társasházak nem szabályozhatják a szervezeti- és működési szabályzataikban, hogy a társasházhoz tartozó lakásokban lehessen-e gyereket tartani. Véleményem szerint társasházak esetén lehetőséget kellene adni a lakóközösségeknek, hogy többségi szavazással megtilthassák a társasházhoz tartozó lakásokban a gyerektartást. Társasházak esetében egyébként a zavaró gyerekzsivaly mellett az is gyakori probléma, hogy a gyerekek összepiszkítják, koszos kezükkel mindent megfogva, összekenve a közös használatú területeket, lépcsőházakat.
3. Gyerektartók hozzájárulása közterhekhez
A gyerekek által okozott káresemények kapcsán szükségesnek tartanám még, hogy a – a kötelező gépjármű felelősség-biztosításhoz hasonlóan – a gyerektartóknak kötelező gyerektartási felelősség-biztosítással kellejen rendelkezniük, amely a gyerekek által okozott károk megtérítésére nyújtana fedezetet.
válasza:"Nem tartom társadalmi szinten igazságosnak, hogy a kutyatartók a kutyatartásuk kapcsán semmilyen formában nem járulnak hozzá a közterhekhez, ezért szükségesnek tartanám az ebadó bevezetését."
Remélem azt tudod hogy az állatvédelmi törvényben benne van, hogy pl ivartalanított állatok mentesülnek a az ebadó (szép nevén ebrendészeti hozzájárulás) alól, ahogy mondjuk a magyar fajták vagy a menhelyről örökbefogadott kutyák is. Így azoknak a kutyáknak, akik városba laknak, sétáltatva vannak, használják a kutyás infrastruktúrát(futtató) 80-90%-a mentesülne az ebadó alól.
Mondjuk ettől függetlenül, sőt pont ezért szerintem se lenne hülyeség bevezetni. Vannak normális állatvédelmi törvényeink, de minden törvény annyit ér, amennyire betartatják, vagyis ez esetben szinte semmit.
válasza: válasza:Indíts egy petíciót.
Egyik haveromat Pesten az utcán támadta meg egy kutya, nem tudta visszafogni a gazdája. Szètharapta a térdét.
Másikat egy parkba 2 kutya. Az arcát is szétszedték.
Egy nőt futás közben az erdőbe 3 kutya támadott meg. Nyitva maradt a kapu...
Engem gyerekkoromban több kutya is megtámadott. Pedig volt kutyánk nem féltem tőle.
Gátak, erdők, parkok. Mindenhol a kutyások. Póráz, szájkosar nélkül.
Lakásba nem való. Ott teljesen be kéne tiltani.
válasza: válasza:Bolond kutyás nem érti meg, h másnak ijesztő, félelmetes, kellemetlen, pszichológiailag megterhelő.
Lakásba kutyás se érti meg, h körben közel laknak hozzá. Zavar mindenkit. Békésen pihenne a szomszéd és a kis k@csög bundás el kezd ugatni.
Lépcsőházba is rászalad az emberre, ráugrik ha olyan kedve van.
Persze van amelyik jobban nevelt, de az is irritáló, félelmetes, zavaró.
A gazdinak persze nem, szedi a sz*rát, miután kinyalta a saját s*ggét a kutya, nyalja a gazdi kezét, arcát. Neki meg se fordul a fejébe, h másoknak mennyire zavaró a kutya. Sőt mivel vannak más kutyások, együtt összefogva torkának ugranak annak akit zavar a kutya vagy éppen párszor már megtámadott vagy a szeretteit támadta meg vagy lelkileg készítette ki a szomszédban lévő kutya stb.
Pár megoldás:
- Nagyobb testű ragadozót tartani, hiéna, farkas stb és hát ha kiszökik és találkozik a kis bundással... Hát istenem kis kedvenc farkasra se kell haragudni, nem bánt, biztos a másik úgy fordult hozzá.
- Zaj ellen vagy elköltözni és kiadni olyanoknak akik rendszeresen örjöngenek, buliznak, tombolnak és kifizetni a csendháborításért azt a 10ezerFt-ot VAGY elmenni otthonról és előtte nagy hangfalakon, tv maximumra felvenni a hangerőt. Hát istenem buksi ugat este, hajnalba hát ez van, akkor erre is ez van.
- Mindenféle támadás ellen hasznos a törvényes keretek között a paprika spray.
- Petíciót írni, facebook közösséget szervezni, h ha a kutyások okoskodnak, akkor tömegesen lehessen visszaszólni nekik.
Ezekből nyilván ami a törvényes keretekbe belefér, azt mindet ki lehet maxolni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!