Érti valaki, hogy mi ez a tömbösített tanársztrájk vagy micsoda?

Kérdező

Nem a sztrájkolóknak kötelező megtartania az órák felét, ők sztrájkolnak. Addig ameddig akarnak. Arról volt szó korábban, hogy ma az első 4 órában tart a sztrájk, utána már nem. Ez így szokott lenni. A mozdonyvezetők sem sztrájkolnak egész munkaidőben hanem bejelentik, hogy X órától Y óráig tart a sztrájk.

Ezen túl van az amikor határozatlan idővel hirdetnek sztrájkot és akkor csak a kezdetét jelentik be.

De ez nem lényeg, mert nem nekik kell biztosítani az elégséges szolgáltatást hanem az összes dolgozónak közösen.

Az ISKOLÁNAK kell biztosítani a törvény szerinti elégséges szolgáltatást és ebben szerepel az, hogy minimum 4 tanórát meg kell tartani egy nap, különben nem nevezhető tanítási napnak. De ezt a minimum 4 órát nem azoknak kell tartani akik ebben az időben sztrájkolni akarnak.

ha az iskolában van 50 tanár meg pedasszisztens és ebből 12-en sztrájkolnak, akkor a többi 38-nak kell a tanórákat megtartani - akár órarend átszervezéssel, akár helyettesítésekkel.

Aki sztrájkol az nem fogja utána ezt az időt ledolgozni. Szimplán akkor sztrájkolt és nem kap arra az időre munkabért. HA nem lenne meg a legalább 4 tanóra vagy nem lenne bent az osztály diákjainak legalább fele, akkor kellene a DIÁKOKNAK ezt a napot később megtartani, hogy a tanévük feltételeit a törvény szerint teljesíteni tudják. Pl. most szombaton ledolgozzuk a hétfőt, ami 4 napos ünnep részeként szabadnap volt. Ha a szerdai nap valamelyik iskolában nem lett volna érvényes a tanítási nap, vagy a holnapi, holnaputáni napokon nem sikerülne megoldani az iskoláknak, hogy érvényes legyen a diákok számára, akkor a következő és utána jövő szombatokat kell a DIÁKOKNAK iskolában tölteni tanulással - meg azoknak a tanároknak akiknek az elmaradt napokon órái lettek volna. Akkor is ha nem is sztrájkoltak. Vagy június 15. nem az utolsó tanítási nap lenne a tanévben, hanem csúszna a tanév vége.

"Más esetekben már 3 tanítási óra is elég (pl. az évnyitó napján). Akkor most hogy lett ez 4?"

A tanévben meg van határozva előre, hogy hány olyan nap van amikor tanítás nélküli munkanap van. Ilyen egy iskolai nap, gyereknap, stb. amikor a pedagógusok is dolgoznak, a diákok is iskolában vannak, csak nincsen tanulás.

Ezen felül vannak előre megszabott ünnepek, mint a karácsony, vagy most a március 15-i ünnepség. Ezek ideje is beleszámít a tanításba, mert tanóra keretében, pedagógussal közösen, kötött iskolai program. Most lesz a PénzHét nevezetű program, ez is lehet olyan, hogy az iskola egyes tanórák helyett ilyen foglalkozásokat tart meg. A tanévnyitó is egy iskolai program és ott van a diák is meg a tanár is. Így is szerepel a Krétában utána (naplóban), hogy iskolai rendezvény.

Mivel ekkor is reggel 8-tól van a tanítás, és a diákok nem mennek haza 12 óra előtt, érvényes a tanítási nap. Csak nem matekoznak az első napon, hanem évnyitó van, utána 3 osztályfőnöki óra, amikor átveszik a tankönyveket, megbeszélik a nyarat és következő tanév egyes kérdéseit, stb.

"Akkor ha nálunk aki "sztrájkolt", az déltől sem tartott órát, azt jelenti, hogy nem is sztrájkoltak, hanem polgári engedetlenkedtek? Tehát a helyzetet továbbcifrázza, hogy minden iskolában máshogy zajlik az egész?."

Nem és igen. Azt az iskolában megalakult saját kis sztrájkbizottság dönti el, hogy az ott dolgozók milyen sztrájkot hirdetnek meg. Ezért mondtam, hogy "arról volt szó korábban", mert a médiában ez jelent meg a szakszervezetek felől. De az iskolákban a tanárok maguk döntöttek arról is, hogy egyáltalán sztrájkolnak-e vagy sem, meg arról, is, hogy meddig. A lényeg, hogy az iskolát tekintve meg kell legyen az elégséges szolgáltatás.

Lehet, hogy az iskolavezetés vagy tantestület döntött úgy, hogy egységesen csak 4 tanóra lesz megtartva ma és aki sztrájkol az nem tart órát, a többiek meg igen. Aztán meg már csak ügyelet lesz azoknak a diákoknak akik nem mennek haza. Nálunk is volt szó arról, hogy esetleg ez legyen, a nem sztrájkolók óráit hozták volna előre azok helyébe akik sztrájkoltak. Csak aztán úgy döntöttek, hogy a diákoknak lenne ez túl bonyolult és a szülők meg éppen eleget viseltek már el a covid miatt, legalább korábban ne kelljen elvinniük a gyerekeiket a szokottnál. Így az órarendek maradtak, csak ahol nem tudott olyan bemenni aki rendesen tudott helyettesíteni, ott mással foglalkoztak, nem tanultak. A tesitanárok pl. nem matekot vagy törit tartottak hanem kivitték az udvarra mozogni a gyerekeket.

Szóval igen: a helyzetet tovább cifrázta ez és még jön az, hogy kérdés ki folytatja a sztrájkot holnap meg utána.

#7 Egyértelmű, hogy ez most a választási küzdelem része és nem a pedagógusokról szól.

Most volt 10%-os béremelés, lesz jövőre és utána is. Előtte is volt béremelés minden évben, infláció felett.

Ez nem változtat azon, hogy nagyon alacsonyak a pedagógus bérek, de mások bére sem magas és a párom cégénél alapból úgy ajánlott meg a vezetőség 6%-os béremelést, hogy ebben benne volt az a járulékcsökkentés amit a munkaadónak nem kell befizetnie az államkincstárba, tehát valójában a cég alig pár %-t tett hozzá a fizetésekhez. A 10%-os fizetésemelés nem kicsi még ha nem is elég. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a kormányzat nem emeli a pedagógusok bérét.

Próbáltak korábban is sztrájkot szervezni azok akik most csinálják, csak nem jött nekik össze. A legutóbbi jelentősebb megmozdulásuk - micsoda véletlen - szintén a 2018-as választási kampányra volt időzítve és nem előző évre.

[link]

Persze hazugság lenne azt állítani, hogy közben nem próbáltak elérni valamit, hiszen a kockásinges megmozdulás 2016-ban volt, és 2019 végén is szerveztek tiltakozást, csak azok éppen úgy nem voltak eredményesek mint amikkel azóta próbálkoztak.

Az a baj, hogy két választás között a politikusok sincsenek rákényszerítve az éles döntésekre, lehet halogatni, ha meg a választási kampányban áll ki valaki a követelésével - főleg ha az ellenzéki pártok állnak mellé a saját rendezvényeikkel, mint most - akkor meg kampányakciónak lehet nevezni.

Jelen esetben egymással szemben az áll, hogy a tanárok magasabb béreket követelnek - ami jogos, kevesebb terhelést - ami szintén jogos, velük szemben meg ott áll a kormányzat aki ezt a jogosságot elismeri, szándéka van is ezek teljesítésére, csak lehetősége nincsen most rá.

Most volt a pandémia, az alatt pedig az egészségügyben dolgozóknak emelték radikálisan a bérét. Közben folyt a haderő fejlesztése is, a katonák is sokat tettek a járványkezelésben is, nekik is emelték jelentősen a bérezésüket. Most sajnos az is beigazolódott, hogy a haderő fejlesztés is szükséges volt.

Közben a pandémia miatt csökkent a gazdaságból a költségvetés bevétele, ellenben rettentő sok olyan kiadása keletkezett amik kukába dobott pénzek a költségvetés szempontjából. Mire most helyrejönne a gazdaság, beindulhatna a turizmus, megszabadulnánk a korlátozásoktól, kitör a háború. Mint amikor a havi jövedelem elég is lenne, még tudnánk is szépen félretenni a nyaralásra, erre nem csak kórházba kerül a családfő és a fizetése helyett csak a táppénzt kapja, de sokat kell kifizetni gyógyszerekre, olyan gyógyászati eszközökre amiket szerencsés esetben soha többet nem kell használni, majd még a kocsi is tönkremegy rögtön, mikor végre munkába tudna állni.

Bármennyire is jogos a tanárok béremelés és egyéb igénye, jelenleg más dolgok vannak amik előrébb kell legyenek. ha vége a választásnak, újra ez a kormányzat lesz, nem kell a háborúval, milliós nagyságrendben menekültek ellátásával foglalkozni, akkor majd a pedagógusokkal is ki fognak egyezni. Ahogy 2010 után megléptek egy 50%-os béremelést, az orvosoknál is egy az egyben megadták amit a kamara kért béremelést, úgy várhatóan a pedagógusoknak is lesz nagy béremelése. majd.

#9 Az a baj, hogy elhiszed a szakszervezetnek csak mert leírták, hogy igazat is mondanak. Csakhogy nem teszik.

Olvasd el rendesen amit leírtak!

Rendkívüli szünet miatt kieső napok pótlásával indokolják, hogy miért nem feltétel minden tanítási napnak meglennie.

"A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. "

Csakhogy a rendkívüli szünet elrendeléséhez a tanári karnak - főleg a sztrájkolóknak nincsen joga sem és alapja sem.

"A Köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) a rendkívüli szünet elrendeléséről az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

Nkt. 30. § (5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,

a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal

rendkívüli szünetet rendel el.

Amint a jogszabályban látjuk, a rendkívüli szünet elrendelésének joga a veszélyhelyzet lokális kiterjedésének függvényében három szinten lehetséges:

a fővárosra és egy-egy megyére kiterjedő veszélyhelyzetben az Oktatási Hivatal,

a településre kiterjedő veszélyhelyzetben a település jegyzője,

az intézményre kiterjedő veszélyhelyzetben pedig az intézmény vezetője

rendelheti el a rendkívüli szünetet. "

[link]

[link]

Egy sztrájk nem ad alapot arra hogy rendkívüli szünetet rendeljenek el, pláne nem utólag. Pontosan ezért van megszabva az elégséges szolgáltatás nagysága, mert annak elégnek kell lennie az iskola tekintetében. A törvényben fontos kitétel, hogy "elháríthatatlan ok miatt". Márpedig az, hogy a tanárok nem akarnak tanítani, az nem elháríthatatlan, csak a tanárok akaratán múlik.

de abban igazad van, hogy nem napi 4 hanem 3 tanóra van előírva a törvényben:

"4§ 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat,"