7,9 százalékos volt az infláció januárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal, ez az Orbán-kormány rendkívül erős kormányzásának az eredménye? Kritikán aluli, gyenge fizetőeszköz, hatlmas infláció, borzalmas gazdaság és teljesen elszállt árak?

Ez tendencia máshol is, mi sem vagyunk kivételek!

Majd megtörik ez...

Hogy gondolod, hogy ez is a kormány hibája?!

A farhát nem elég? Mit akarsz még?! Nektek semmi sem jó

5# akkor helyetted egy kis magyarázat :

"Ha azonban ma körbenézünk, akkor áruhiányt, napról napra változó és emelkedő árakat és a legtöbb országban évtizedes inflációs csúcsokat láthatunk az Egyesült Államoktól Oroszországig. Két fontos kérdést kell megválaszolnunk: milyen okok húzódnak meg az infláció mögött és ez alapján mennyire lesz tartós az áremelkedés.

A folytatásban a szerző rámutat: az inflációt tápláló okok között négy fontos tényezőt kell megvizsgálnunk.

Elsőként a koronavírus 2020-as kitörését követő kínálati oldali problémákat. A Covid-pandémia a mai globalizált gazdaság működése miatt a világháborús helyzet következményeihez hasonlítható. A világ minden pontján számos szektorban ideiglenesen leállt a termelés. Így a bányákban, a gyárakban és a szolgáltatószektorban.

Egyszerre lassult le a nyersanyagok, az energiahordozók kitermelése és a félkész, valamint a késztermékek gyártása. Ezt ma jól láthatjuk a számos szektort érintő csiphiányban, a gáz árának tavalyi ötszörösére emelkedésében vagy az olaj árának ugrásszerű növekedésében. Ugyanez érzékelhető a tengeri szállítmányozás költségének hatszorosára emelkedésében. Mindezeknek egyetlen lenyomata van: a messziről érkező nyersanyagok, félkész és késztermékek végső ára magasabb lett.

A koncentrált keresletemelkedés is árfelhajtó hatású volt. A pandémia megjelenése a fogyasztás visszaeséséhez vezetett. Ennek részben az az oka, hogy számos szolgáltatás nem volt elérhető a lezárások vagy a korlátozások miatt. Éttermek, hotelek, mozik és színházak zártak be.

A gazdaságok újraindítása sokkal nagyobb fogyasztói keresletet eredményezett, mert egyszerre szerették volna sokan bepótolni az elhalasztott fogyasztást. Ez időbeli koncentráltságot okozott a keresletben, és mivel a kínálati oldal kapacitáskorlátai fennálltak, így az eredő hatás sokkal nagyobb lett.

Lehmann Kristóf szerint újranyitással járó hirtelen keresleti koncentrációt nem lehetett elkerülni. Ettől megkülönböztetendő, hogy elsősorban az angolszász országokban a költségvetési politika közvetlenül is hozzájárult a kereslet élénküléséhez a háztartásoknak nyújtott támogatásokkal vagy a karantén alatt emelt munkanélküli-segéllyel. Ezek tovább növelték a háztartások elkölthető jövedelmét, azonban egyidejűleg az államadósságot is emelték.

A harmadik fontos inflációt gerjesztő hatás, hogy rövid idő alatt túl sok pénz került be a gazdaságba. 2020 tavaszán a kormányzatok a kórházi kapacitások lehetséges telítettsége miatt országos karantént vezettek be. Ez együtt jár a gazdasági szektorok leállításával.

Mindeközben egészségügyi beruházásokat és eszközbeszerzéseket kellett megvalósítani, mert a működő kórházak a világban sehol sem a koronavírus-pandémia sajátosságára voltak berendezve. A gazdaság leállítása csökkentette az államkassza adóbevételeit, miközben a nem tervezett egészségügyi beszerzések és a gazdasági támogatások jelentősen növelték a kiadásokat. Ilyen mértékű pénzügyi forrást kötvénykibocsátással előteremteni a 2020. tavaszi globális pénzügyi pánik alatt nem lehetett.

A cikk szerzője úgy véli, egyedüli kényszermegoldás a jegybankok bevetése volt, amelyek nagy mennyiségben vásároltak államkötvényeket teremtett pénzből, így az államkasszák elkölthető forráshoz jutottak. Az új jegybanki pénz az állami kiadásokon és a gazdaságot támogató programokon keresztül a gazdaságba került. "

MH

"Ez tendencia máshol is, mi sem vagyunk kivételek!"

Hát igen, csak máshol nincsen befagyasztott rezsiárak és az infláció nagy részt az adja. Máskor bezzeg milyen bűnös dolog más országokra mutogatni, hogy ott mi zajlik, hogyan csinálják, mert mi mások vagyunk.

"Az infláció januárban 5,71%-ról 7,59%-ra nő, ami a legmagasabb szint 1983 augusztusa óta, amikor 7,90% volt.

A magas infláció ebben a hónapban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a magas energiaáraknak tudható be . Az energia inflációja jelenleg 60,86%, és 4,97 százalékponttal járul hozzá a teljes inflációhoz." Belga statisztikai központ

Leginkább szembetűnő különbség, nálunk 7,9%-os inflációhoz 7,4%-os maginfláció párosul, addig Belgiumban 7.59%-os csak 2,98%-os maginfláció van.