Megmagyaráznátok, miért lenne jobb a "gyermekvédelmi" népszavazáson érvénytelenül szavazni, mint igennel? Úgy gondolom, ez tiszta matematika, becslés, meg valószínűségszámítás meg ilyenek, de ezek nekem nem mennek :)

Furán érzem magam, mert a nagy egyetértés ellenére nem találom jónak a jan. 17. 15:34 választ. Elnézést kérek, ha ez az én hibám, semmiképp se akarok kötözködni.

Az első példával az én értékelésem is egyezik.

✎ ┌ Tehát ha (a teljes szavazásra jogosult népességből) 45% nemmel szavaz, 10% igennel, 45% pedig el sem megy, akkor a népszavazás érvényes, és az eredménye "nem". ┘

A példában legyen összesen 1000 választópolgár.

• Részt vesz 45%-nyi (450) nemmel és 10%-nyi (100) igennel szavazó, ez a szavazópolgárok 55%-a, (550) ami a választópolgárok (1000) több mint fele (1000/2=500), tehát: érvényes.

• Érvényesen szavazott 45%-nyi (450) nemmel és 10%-nyi (100) igennel szavazó, ez 550 érvényesen szavazó.

Az érvényesen szavazók fele (550/2=) 275. Mivel 450 egybehangzóan „nem”-el szavazott, ez több mint az érvényesen szavazók fele (450>275), a népszavazás nem csak érvényes, hanem eredményes is: az eredménye: „nem”.

A második példát én másképp értékelem. Szerintem az is érvényes, és a minősítést nem érinti ugyan, de ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint az első példa esetében.

✎ ┌ Ellenben ha az igennel szavazni akarók inkább érvénytelenül szavaznak, tehát az eloszlás (a teljes szavazásra jogosult népességből) 45% nem, 10% érvénytelen, 45% pedig el sem megy, akkor a népszavazás érvénytelen.” ┘

A példában legyen összesen 1000 választópolgár.

• Részt vesz 45%-nyi (450) nemmel és 10%-nyi (100) érvénytelenül szavazó, ez a szavazópolgárok 55%-a, (450+100=) 550, ami a választópolgárok (1000) több mint fele (1000/2=500), tehát: érvényes.

• Érvényesen szavazott 45%-nyi (450) nemmel szavazó, ez 450 érvényesen szavazó.

Az érvényesen szavazók fele (450/2=) 225. Mivel 450 egybehangzóan „nem”-el szavazott, ez több mint az érvényesen szavazók fele (450>225), a népszavazás nem csak érvényes, hanem eredményes is: az eredménye: „nem”.

Valószínűleg ott tévedett a válasz írója, hogy az érvényességhez nem az összes választásra jogosult több mint felének egybehangzó szavazata szükséges, hanem az érvényesen szavazók több mint felének egybehangzó szavazata kell.

Rosszul indított. Olyan törvényből „idézett”, amiben szó sincs az eredményesség és érvényesség feltételeiről, de ami fontosabb, hogy nem azt a feltételt írta le, ami tényleg követelmény. Emlékezett valamire, de nem jól, erre alapozta a példáját.

Én, így látom, és komolyan bocsánatot kérek, ha tévedek, de jelenleg úgy gondolom, hogy nem én tévedek.

Ezért máris bocsánatot kérek: az idézetekből is látszik, hogy nem a 15:34-es, hanem a 13:28-as választ nem tartom jónak. (7-es válasz)

A 15:34-est nincs okom vitatni, hiszen hatályos jogszabályi idézetet tartalmaz.

Ezt nem tudhatom; én csak egy szerintem téves indoklásról írtam.

Az érvényesség (a választópolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson) bizonyára biztosított lesz, hiszen ez egy, a jogszabály szerint „közös eljárásban lebonyolított népszavazás” lesz, azaz, az országgyűlési képviselőválasztással együtt bonyolítják le.

A választóköri névjegyzékben szereplő választópolgár, választásra jelentkezése esetén, az egyéni képviselői lista és a pártlista (nemzetiségi szavazóként regisztráltaknál pártlista helyett nemzetiségi lista) mellé megkapja a népszavazási ívet is, azaz, nem csak a választás, hanem a népszavazás résztvevőjévé is válik.

Nagyon valószínűtlen, hogy ebben a felfokozott hangulatban nem lesz meg a több mint 50%-os részvételi arány, sokkal inkább az várható, hogy legalább az eddigi magasabb részvételű választásoknak megfelelő arány lesz.

Tehát a népszavazás nagy bizonyossággal bőven érvényes lesz.

Az eredményesség kérdéses. Ha az „igen”-nel szavazók kerülnének többségbe, akkor nem kapna támogatást a kormánypártok szándéka; az országgyűlés szándékukkal ellentétes jogszabályalkotásra lenne kötelezett. Ha az ellenzékiek érvénytelenül szavaznak, azzal elsöprő többségben a „nem”-ek lesznek az érvényes szavazatok közt, fölényesen teljesül a kezdeményező elképzelése.

Vagyis, ha az ellenzékiek „igen”-ekkel szavaznak, csak akkor lehet esélyük a népszavazást kezdeményező kedvét szegni. Ehhez, persze ezeknek a szavazóknak kell többségben lenniük, akárcsak a választás megnyeréséhez. Az érvénytelen szavazásnak akkor van jelképes jelentősége, ha bizonyosak abban, hogy kisebbségben vannak, vesztésre állnak, és így mutatják ki, hogy nagyon nincs tetszésükre egy ilyen népszavazás; ha úgy tudják, ez minden, amit tehetnek.

Mert úgy gondolkodnak, hogy ilyen kérdéseknek nem lenne szabad fel sem vetődniük, nem szabad ilyenekre egyáltalán válaszolni.

Igen, csapdahelyzet: nagyon rosszízű dolog igenekkel válaszolni.

Csak hát, lehet körültekintően gondolkodni; nem esélytelen az ellenzéki győzelem, tárgyalhatnának az adott népszavazást egyébként is elítélő pártok vezetőivel, hogy "igen" szavazásra buzdítsanak, mert ne azt nézzék a szavazók, hogy az mit jelent, hanem, hogy duplán legyőzhetik Orbánékat.

Ehelyett a biztos népszavazási vereség mellett agitálnak. Nem tudom. Biztos rosszmájúság, de lehet hogy a minél rosszabb, annál jobb stratégiát választják; nehogy kockára kerüljön a felháborodásuk alapja. Tényleg, nem tudom az igazi okát, de szerintem a józan ésszel szembemennek.

[tegnap 14:54]: Szerintem rosszul gondolod. A második példáról (450 nem, 100 érvénytelen, 450 el sem megy) azt írtad, hogy "Az érvényesen szavazók fele (450/2=) 225. Mivel 450 egybehangzóan „nem”-el szavazott, ez több mint az érvényesen szavazók fele (450>225), a népszavazás nem csak érvényes, hanem eredményes is: az eredménye: „nem”."

Ugyanakkor, bemásolom [jan. 17. 15:34] vonatkozó részét: "„Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)” 8. cikk (4) hatályos szövege ez: „Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”"

Tehát az érvényességi feltétel, hogy az összes választópolgár több mint fele érvényes szavazatot adjon le, nem valósul meg. Ennélfogva a második példabeli szavazás érvénytelen. Ilyenkor az eredményesség kérdése már fel sem merül. De hát ezt láttuk kb. öt éve élesben.

Ha visszaemlékszel a kvótás népszavazásra, ott 8.272.625 szavazásra jogosult állampolgár volt, ebből 3.643.055-en adtak le szavazatot, 224.668 volt érvénytelen, 56.163 igen és 3.362.224 nem, tehát 3.418.387 érvényes (ez az összes szavazásra jogosultnak körülbelül 41,32%-a). A Nemzeti Választási Bizottság pedig megállapította, hogy az Alaptörvény vonatkozó része értelmében a népszavazás érvénytelen volt. Pedig az érvényes szavazatoknak több, mint 98%-át vitték a nemek, mégse számított semmit.

[tegnap 18:00], [tegnap 19:27]: Teljesen logikusan gondolkodnak az LMBTQ+-sok. Ezt a népszavazást az igenek nem nyerhetik meg, még a megveszekedett orbánellenesek túlnyomó többsége se szavazna igenekkel a feltett kérdésekre. Amire van esélyük az LMBTQ+-osoknak, hogy a népszavazást érvénytelenítsék, de azt is csak akkor, ha nagy tömegekben meg tudnak győzni ellenzékieket, hogy ezek nem jó kérdések, és érvénytelenül kell szavazni.

Allegorikusan: az LMBTQ+ közösségek úgy érzik, hogy Orbán célkeresztbe vette őket. Arra látnak esélyt, hogy kimásszanak a célkeresztből, arra nem, hogy kicsavarják Orbán kezéből a fegyvert, és őt állítsák célkeresztbe.

Szerintem jól mérik fel a magyar politikai realitásokat.

"Csak hát, lehet körültekintően gondolkodni; nem esélytelen az ellenzéki győzelem, tárgyalhatnának az adott népszavazást egyébként is elítélő pártok vezetőivel, hogy "igen" szavazásra buzdítsanak, mert ne azt nézzék a szavazók, hogy az mit jelent, hanem, hogy duplán legyőzhetik Orbánékat."

- Azt kell megérteni, hogy noha a politikát alapvetően pártvezetők és élpolitikusok csinálják, azért a választások és népszavazások idejére egy kicsit kicsúszik a kezükből a gyeplő. Attól, hogy az LMBTQ+ szervezetek tárgyalnak ellenzéki vezetőkkel, akár meg is állapodnak ebben vagy abban, az ellenzéki szavazók többsége még nem fog igennel szavazni a feltett kérdésekre. A többség még akkor se fogja megtenni, ha a kedvenc pártjának vezetője erre felszólítja, sőt, még ellenszenvezni is elkezd.

"Ehelyett a biztos népszavazási vereség mellett agitálnak."

- Nem. Amellett agitálnak, hogy a népszavazást tegye a szavazásra jogosultak tömege érvénytelenné. Akkor nincs vereség vagy győzelem, egy érvénytelen népszavazás van.

Az különben érdekes, hogy a Fidesz saját maga adta ezt a fegyvert a népszavazás ellenzőinek kezébe. Régen más volt az érvényességi feltétel, a Fidesz azért nehezítette meg ennyire egy népszavazás érvényességét, hogy az ellenzék ne tudjon a kétharmados hatalomgyakorlásba népszavazásokkal belerondítani. Ugyanis az 50% feletti (érvényes szavazattal való) részvétel elképesztően magas, a jelen viszonyok között szinte teljesíthetetlen elvárás. Aztán a kvótás népszavazáson ez visszaütött, a Fidesz félmillió szavazatnál is messzebb volt az érvényességi küszöbtől.

Most se lenne kérdés, hogy mi lesz a kimenetel, nyilván érvénytelen lenne a gyermekvédelminek nevezett népszavazás is. De Fidesz előállt egy új trükkel, nevezetesen a népszavazást az országgyűlési választást ugyanarra a napra írták ki. A logika mögötte: országgyűlésin azért 50% felett szoktunk lenni jócskán, és ha valaki már odamegy választani, csak már népszavazni is fog. És ez a logika minden bizonnyal helyes. A huszárvágáshoz módosítani kellett a választási törvényt a Fidesznek, de ezt novemberben megtették (az álellenzéki Volner javaslatára, aki valamiért majdnem mindig a kormány javára politizál az utóbbi három évben, sőt, most már

a pártjával együtt vissza is lépett a Fidesz javára a 2022-es választástól). Szóval ez az új trükk működhet is, de persze az a buktató benne van, hogy sokan úgy fognak választani, hogy utána érvénytelenül népszavaznak. Már csak két hónap, és meglátjuk.