MZP is el akarja adni a korházakat, mint az SZDSZ-MSZP?

II. A felsőoktatás és a „nemzeti kincsek” tekintélyes részének kiszervezése közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba

A parlament épp ezekben a napokban alakítja ki részleteiben is az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (jogszabályi rövidítéssel: KEKVA) kereteit. A már elfogadott, illetve most szentesítendő törvénycsokor az Alaptörvény értelmében sarkalatosnak minősül, tehát a Fidesz–KDNP kétharmados védelem alá is helyezte ezt a fajta vagyonkiszervezést. Eddig mindösszesen 32 darab KEKVA-besorolású alapítványt látunk magunk előtt (de még bőven lehet több is a 2022-es választásokig), melyek ügyvezetését egy-egy ötfős, többnyire kormányzati káderekkel feltöltött, a későbbi politikai ciklusváltásoktól függetlenített kuratórium látja el.

Ez az a pillanat, ahol olyan tényeket kell leírnunk, amelyekre valójában nincsenek nyomdakész szavaink. A jogszabályokból kigyűjtöttük az összes lényeges KEKMA-információt. Kapaszkodjanak: ebbe a felépítménybe ezermilliárd forintnál is tetemesebb állami vagyont pakol bele a kormányzat. Ennyivel tehát már biztosan szűkíti a valamikori utódok mozgásterét.

Az ország „családi ezüstjeként” értelmezhető 25-25 százalékos Mol- és Richter-részvénycsomagok ugyanis önmagukban majd’ ezermilliárdot érnek, és ezekből egyetlen papír sem marad a kormány kezelésében.

Teljes egészében kikerül továbbá a köztulajdonból a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft., a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft., az Urániát üzemeltető Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft., a Kálomista Gábor vezette Thália Színház Nonprofit Kft., a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., a bortermelő Grand Tokaj Zrt., a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. – továbbá kakukktojásként az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. 20 százalékos üzletrésze. És mindezekkel együtt temérdek földbirtok, egyetemi ingatlan, üdülő és miegyéb – köztük olyan nagyértékű területek, épületek, mint az óbudai Zichy-kastély, a Hajógyári-sziget déli fele, a Bem rakpart 6. alatti Andrássy Palota egy darabja (a valamikori „Bem Rockpartként” ismert művelődési ház), a II. kerületi Klebelsberg-kastély, az OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) volt bázisa, a Budai Arborétum alsó és felső kertje a Gellért-hegyen, a szentendrei Anna-völgy és Lajos-forrás környéke, a piliscsabai Makovecz-kampusz, valamint néhány határon túli műemlék. Ezek egy részére az államnak elővásárlási (valójában visszavásárlási) joga van, de akadnak olyan ingatlanok is a sorban, amelyek korlátlanul értékesíthetők lesznek a jövőben.

Csak hogy tényleg érthető legyen, nézzük újra a Mol-részvénycsomag példáját! Ezt az adófiztők pénzéből az oroszoktól vette meg a magyar állam, százmilliárdokért. Most ingyen, ajándékba adta oda a kormányemberek uralta alapítványi klubnak. A részvényeket az állam persze megveheti újra, ha akarja: attól, akinek ajándékba odaadta. Újabb súlyos százmilliárdokból, ismét az adófizető pénzéből.

A KEKVA-rendszer persze nemcsak azt jelenti, hogy a kabinet vagyont ad a kinevezettjei által vezetett alapítványoknak – a javak mellé feladatok is járnak. A sajtóban eddig főként a jövő szakembereit képző egyetemek fenntartásáról esett szó, ám ahogy a fenti gyűjtésből kiderül, az állam rengeteg kulturális és néhány agrártevékenység ellátását is kívül helyezte önmagán. Ráadásul könnyen lehet, hogy ez csak a kezdet, és a következő hónapokban újabb közfunkciók szorulnak magánkeretek közé.

Ez a kapitalizmus. Mivel vállalatok birtokolnak valamit, ezért profitmaximalizálásra törekednek (az állammal ellentétben nekik ez lenne a megélhetésük), amihez ügyfélelégedettséget kell elérniük és az ehhez tartozó szolgáltatások színvonalát megteremteni, mert könnyedén átpártolhatsz a konkurenciához. A kapitalizmus a mozgatórugója az innovációnak, és az olyan cégeket teremtett meg mint a Coca Cola, Apple, Microsoft és a többi. Kommunizmusban ez sohasem valósulna meg. Ha megvalósulna egy magánkórházakon és pénzintézetek által fenntartott egészségbiztosításon alapuló egészségügy, akkor színvonalában biztos jobb lenne.

Érdemes már most megnézni a Magyarországi magánklinikák (Medicover, Duna Medical, Budai Egészségközpont) és az állami egészségügy közti különbséget.

A nemátalakítós hülyeségedre meg nem is érdemes reagálni, mert csak infantilis propaganda. Szerintem egy kis maréknyi embernek van ilyenre egy évben szüksége, ellentétben egy általános egészségügyi betegséggel/szolgáltatással (fogorvos, ortopédia, kardiológia vagy bármi) összefüggő kezelésre, amire százezrek szorulnak évente, tehát még ha az üzleti oldalát is nézzük a dolgoknak, akkor is hülyeség amit mondasz.

De ez nem fog megvalósulni, mert annyira érzékeny téma, és annyi téves előítélettel rendelkeznek az emberek ezzel kapcsolatban, hogy lehetetlen nagyobb mértékű reformoknak nekikezdeni. Amerikában például szövetségi törvény, hogy tilos fizetésképtelenség miatt megtagadni az életmentő műtéteket, mégis mindenki attól fél, hogy egy magánegészségügyben hullanak a szegény emberek, holott ez a mi "gondoskodó" magyar állami egészségügyünkben sokkal gyakoribb, plusz poén, hogy ez sincs ingyen, hisz fizetsz társadalombiztosítási járulékot, amit az állam nem hatékonyan költ el, mert nem profitorientált, ahogy azt már említettem.

Ez neoliberalizmus ezt úgy hívják. Vagy szabályozatlan kapitalzmus. Meg privatizáció. Vagy egy nemzet kifosztása.

Ezzel szemben szociális piacgazdaságot kellene építeni mint amit az ellenzék akar és ami van normális fejlett országokban!

Nem adja el.Felszámolja.

Szerintem se kéne egészségügy,csak fájdalomcsillapítás.De:no alkaloida,hanem tiló,tagló,bunkó!!!

nem akarja eladni ahogy fizetőssé sem tenni, fideszes hazugságok csak az ilyenek.

Márki épp ellenkezőleg azt szeretné, hogy az államnak befizetett TB-d ből ha igényled akkor kérheted, hogy abból finanszírozza az állam a kezelésed magánkórházakban.