Mennyi igaz abból, hogy hormonblokkolókat adnak kiskorúaknak nemváltás céljából külföldön?

Kérdezö, téged annyira elvakít a gyülölet, hogy teljesen elveszítetted az olvasási készségedet. Ettöl függetlenül teszek még egy próbát.

Sehol a világon nem kezelnek gyógyszeresen transzszexuális kisgyerekeket, se 2, se 7 évesen. Hormonblokkolóval azért nem, mert mégegyszer leírom, NINCS mit blokkolni, tesztoszteronnal/ösztrogénnal meg azért nem, mert hülyén nézne ki a 2 éves c-kosaras mellekkel… Ha ez magadtól nem logikus, akkor nagyon sajnálom, de vagy fogyatékos vagy, vagy tényleg teljesen elvakított a propaganda (bár azt meg kell hagyni, azt még a Fidesz sem meri terjeszteni, hogy 2 éveseket hormonkezelnének bárhol a világon).

12-13 éves korig kizárólag pszichoterápia, és orvosi kivizsgálás folyik, egyrészt azért, hogy a hétköznapokban segítséget nyújtsanak a gyereknek és a szüleinek is, másrészt azért, hogy kizárjanak egyéb kórképeket, mint pl skizofrénia/hebefrénia, de egy mondjuk egy agydaganat is tud érdekes személyiségbeli változásokat is elöidézni. Szerinted nem érdeke egy gyereknek, hogy kiderüljön minél hamarabb, hogy mi a gond?

Ami a felvetésedet illeti, hogy miért nem lehet 16-18 éves korig várni a hormonkezeléssel, van egy jó hírem. Pontosan 16 évesen szokták a konkrét hormonkezelést elkezdeni, vagyis a tesztoszteron/ösztrogén pótlást, szimulálva ezzel egy többé kevésbé normális tinédzser kori fejlödést. A lényeg az, hogy a gyerek minél kevésbé lógjon ki a sorból, és ezáltal legyen gyerekkora. A hormonblokkolás a kamaszkor elején annyit tesz, hogy ideiglenesen lelassítja a nemi érést. Egy valóban transzszexuális kislány pszichéjét elég szépen hazavágja, ha napról napra szemtanúja lehet annak, hogy egyre több visszafordíthatatlan változást idéz elö a testében a tesztoszteron. Ezért áldás a hormonblokkolás, ami bármikor visszafordítható.

Ami Skóciát illeti, ismétlem, kizárólag arról van szó, hogy a tanárt nem lehet arra kényszeríteni, hogy fiúnéven szólítson egy olyan gyereket, aki egyértelmüen jelzi, hogy ezt nem szeretné. Az, hogy otthon a szülö hogyan kezeli ezt a problémát, egészen addig rá van bízva, amíg ezzel nem veszélyezteti a gyereket. Magyarán, annak szólítja aminek akarja, de ha nem viszi el legalább kivizsgáltatni a pszichésen egyre feltünöbb gyerekét, akkor valóban elképzelhetö, hogy elöbb-utóbb bírói végzéssel viszik orvoshoz a gyereket. Ez megjegyzem, transzszexualitás ide vagy oda, mindenhol így müködik.

Ami az utolsó, költöinek szánt kérdésedet illeti, mindkettö megtörtént eset, az 5 éves családját személyesen is ismertem (nem Magyarországon élek). Majdnem ráment a szülök házassága az egészre, anyuka már 4 évesen el akarta vinni gyermekpszichológushoz a gyereket, amit apuka vehemensen ellenzett. A körömvágó ollós incidens után szerencsére ö is belátta, hogy ez már nem az a kategória, amit családon belül meg tudnának oldani.

Végezetül, teljesen egyetértek veled abban, hogy ha lehetséges, kerülni kell gyerekek gyógyszeres kezelését. A valós helyzet azonban az, hogy a legtöbb transzszexuális gyerek nyugaton sem kap semmiféle kezelést, egyszerüen azért, mert a diszkomfort érzete nem éri el azt a szintet, hogy ez szükségessé váljon már gyerekként. A többség el sem mondja senkinek, hogy valami nem stimmel, és csak fiatal felnöttként fog bele a nemváltásba. Azoknak a gyerekeknek, akik a genderklinikákon kötnek ki, annyira erös a diszkomfort érzetük, hogy az önveszélyesség határát súrolják. Ebben az esetben pedig igenis a kisebbik rosszat kell választani, hogy egyáltalán megérje a felnöttkort.

Történelemből fogjátok tanulni, hogy a zsidók, cigányok, fogyatékosok tömeges meggyilkolását törvények segítették. Párhuzamot vonni a holokauszt és a kiskorú transznemű gyerekek védelme között drámai tudatlanságra vagy szándékos alattomosságra utal részedről.

A kiskorú transznemű gyerekeknek a kezelése életmentő jelentőségű. A tinédzserkori öngyilkosságok jelentős részét el tudják kerülni ezekben az esetekben. Mengelét egy lapon emlegetni a modern orvostudomány álta indikált kezeléssel számomra egyértelműen jelzi, hogy vagy történelemből vagy tudatlan vagy az orvostudomány áll tőled igen messze.

"kapnak hormonkezelést és pubertásblokkolókat"

Csak azok a tinédzserek, akik már elérték a pubertás kort és a diagnózisuk ezt indokolja. Ennyire nem lehetsz funkcionális analfabéta, hogy ennyit se érts meg. Ez az orvostudomány által javasolt kezelési mód esetükben.

Egy halom kérdésnek álcázott bejegyzésed van már a honlapon, mindegyikben ugyanazt a hazug mantrát tolod. Mikor olvasod már el azt amit válaszolunk neked? Vagy ez csak arra megy ki, higy terjeszthesd az áltudományos gondolataidat? Írsz ki kérdéseket a vakcinák ellen is?

Tegyük tisztába a dolgokat, mert úgylátom, hogy valakinek nagyon sok ideje van, hogy ossza az észt olyan témában, amiben még csak az alapfogalmakat sem ismeri.

A pubertánsblokkolók és a hormonkezelések egymástól távol álló külön fogalmak. A pubertánsblokkolók lényege, hogy meggátolja a pubertáns kialakulását (így a fiúk nem kezdenek el szőrösödni, nem mélyül a hangjuk stb.), ez a folyamat teljes mértékben visszafordítható. Amint abbahagyják a kezelést megkezdődik a pubertáns, mintha semmi sem történt volna.

A hormonkezelés során hormonokat juttatnak a szervezetbe, ebben az esetekben valószínűleg nemi hormonokról van szó, tehát legfőképp tesztoszteronról és ösztrogénről, vagy ezek semlegesítéséről, termelésének megállításáról. Ezek többségében visszafordíthatatlan beavatkozások.

Míg előbbi sok országban legális, lévén hogy csak pozitív hatása van, addig utóbbi tudtommal sehol sem az.

A szülőknek abba sincs beleszólása, hogy a 7 éves gyerekük dohányozhat-e, vagy részegre ihatja-e magát. Ezek esetében a hatóság felülírhatja a szülői döntést, ha az egyértelműen negatív hatással van a gyerekre.

Helyesen válaszolt, sokatmondó, hogy másba nem tudtál belekötni :D

Az én mobilom is rendszeresen átírja a begépelt szavakat, nem lepne meg, ha vele is ez történt volna.