Jól értelmezem a piac és a tervgazdaság közötti különbséget?
Pls ne legyetek szigorúak
Szóval a példám:
Karácsonykor az iskolában karácsonyi vásár lesz. Én is eldöntöttem hogy fogok árulni különböző cuccokat ( étel, ital)
1: Ha én vásárlok be mondjuk 25 kólát darabját 250 forintért akkor azt bármennyiért eladhatom és bármennyit is vehetek. Ha akarom a 250 forintos kólát akkor 500 forintért is árulhatom, de akár 100 forintért is odaadhatom valakinek. Ez a piacgazdaságra hajaz
2: Ha eldöntöm hogy viszek kólát eladni a vásárra és az osztályfőnök szabja meg hogy mennyit vegyek és mennyiért adjam el akkor az tervgazdaság. Mindegy hogy van-e profitom, ez így jó a közösségnek.
Remélem jól gondolom
Nem jól értelmezed. A piacgazdaságban is létezik tervezés is meg szabályozás is.
Amit tervgazdálkodásnak neveztek a múltban az nem egy jól működő gazdasági forma volt, hanem a szocializmus következménye. Tervet alkottak és annak kellett megfelelni, nem volt valódi elvárás sem a hasznosság, sem a megtérülés, sem az értelem. De a szándéka pont az lett volna, hogy a tervezéssel a lehető leghatékonyabban, legolcsóbban és legjobban legyenek meg a dolgoz - csak a szocializmus miatt ez nem volt lehetséges.
Az is tervgazdálkodás, ha pl. kötnek egy 10*5 éves gázszerződést a Gazprommal és így lehet tudni előre mennyi gáz lesz a következő téli szezonra amit be kell tárolni, mennyibe fog kerülni, milyen karbantartások, kapacitás növelések kellenek hozzá és az államilag megszabott hatósági lakossági ár mellett majd milyen árbevételre kell szert tenni a nagyfogyasztóktól, hogy mindenre jusson elég pénz. De ettől még piacgazdaság lesz, mert a szerződés megkötésekor is volt lehetőség mástól venni a gázt és minden évben is van lehetőség olcsóbban venni mástól vagy pluszban, ahogy 10 év után lehet felbontani a szerződést.
A tervgazdaság - a valós értelemben - nem zárja ki a profitit, még csak nem is csökkenti, szimplán tervezett mennyiségekkel dolgozik és nem az állandó piaci mozgásokkal, ingadozásokkal. szabadsággal.
A régi szocialista értelmű tervgazdaságnak ilyennek kellett volna lennie, csak az értelem hiányzott hozzá, mert nem szakemberek csinálták és a papír volt a fontos nem a valóság. Hofinak volt rá nagyon jó története:
Meghatározzák, hogy mennyi disznó szükséges ahhoz, hogy a városi és vidéki lakosság élelmiszer ellátása rendben legyen. Kiszámolják, hogy ez alapján a vidéki gazda disznójának 11 malacot kell ellenie. stb. stb. Hofi jobban elmondja, keress rá! A lényeg, hogy amikor valójában csak 6 malac lesz akkor nem ezt a tényadatot mondják tovább, hogy meg lehessen oldani a hiányt, hanem behazudják a 11-t és abból a városra elviszik a terv szerint az 5-t, a többi marad megenni és tovább szaporítani. Vagyis nem marad semmi.
Kiegészítés:
1. Ha te 500-ért adod a kólát, akkor ott lesznek mások, akik odaadják 450-ért. Így kénytelen vagy te is olcsóbban adni és/vagy plusz szolgáltatást nyújtani a pénzért.
2. Te eldöntöd, hogy kólát akarsz árulni, z osztályfőnök meg eldönti, hogy neked bejglit kell eladnod 150 darabot, mert az a terv.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!