Ha a parlament megszavaz egy törvényjavaslatot amiről később az alkotmánybíróság kimondja hogy alkotmányellenes, mi történik a törvény kihirdetése és az alkotmánybíróság döntése közötti időben ?

Te azt gondolod, azért mert itt nem értenek a joghoz, az ellenzéki vezetők sem alkalmaznak jogászt. Sőt, nemzetközi hírű alkotmányjogászt.

De mindezeken túl, felhívom a figyelmedet, két apróságra. 1. A politika és minden a természetben az erőtörvények szerit működik. Most a Fidesz azt tesz, amit akar, mert ő az erősebb. Később, ha az ellenzék nyer, úgyszintén. És ha kicsit még később ismét a Fidesz, akkor is úgyszintén. Az más kérdés, hogy aki erősebb, mit tesz. Normális közegben olyasmit, ami vállalható, amit a gondolkodó közösség (hazai és nemzetközi) is elfogad.

2. Még a jelenlegi alaptörvény is (amely azért nem alkotmány, mert hiányoznak belőle olyan részek, amelyek a jogelv szerint részei az alkotmánynak) tartalmazza azt a kitételt, hogy jogellenes olyan törvény, amely nem a közösség érdekében születik. Most ez nem számít, mert az erő számít. Ám rendszerváltás esetén teljes jogfolytonossággal lehet kimondani, hogy egy sor törvény érvénytelen az érvényes Alaptörvény alapján. Ide tartozik például az is, hogy a főügyész, sőt a teljes AB is törvénytelenül került hatalomra, tehát működésük semmis. Másfelől, a főügyésznek egyébként sincs mentelmi joga, tehát ad abszurdum, egy hivatalban lévő főügyész simán bíróság elé állítható, elítélhető és lecsukható. A jog rendelkezik arról, ez miféle eljárásban zajlik le, és nincs miről beszélni. Az megint más kérdés, hogy normális főügyész nem tesz olyant, ami börtönnel sújtható.

11: Hülyeségeket beszélsz, kb egy szó sem igaz, abból, amit ide hablatyoltál. " jogellenes olyan törvény, amely nem a közösség érdekében születik. " Semmi ilyesmi nincs benne, hülyeségek irogatása helyett olvasd el legalább életedben egyszer:

[link]