Ha már a MOK is korlátozásokat javasol, akkor biztosra vehető,hogy vezetnek is be?

Szerintem jön itt is a kártyázás.

Ezt tudom elképzelni.

#11

Ha mondjuk csak védettségivel lehet majd kimenni az utcára, akkor igen sikertelen lesz a jövő heti oltási akció. 🤷‍♂️

nem éjszaka fertőződik meg leginkább az ember.Sokkal inkább az éjszakai szórakozó helyeken, zárt tömeges helyeken. Szerintem semmi értelme az éjszakai kijárási korlátozásnak.

Még az is kevésbé fertőző, ha pl a fiatalok szabadtéren összegyűlnek, mint akár egy zárt helyi koncert, diszkó, stb.

[tegnap 21:10]: Tévedsz.

A második hullámban tavaly november közepén jelent meg a kijárási tilalom, 2-3 hétre rá megindultak a számok lefelé. Senki nem volt még beoltva az országban.

A harmadik hullám alatt az oltás folyamatos volt, mégis csak a súlyos korlátozások bevezetése után indultak meg le a számok.

Most már 60%-os az átoltottság, mégis nőnek a számok, amikor majd korlátoznak, utána csökkenni fognak.

Az oltás fontos és alapvető része a védekezésnek. Amíg azonban nem érjük el a nyájimmunitáshoz szükséges immunizált hányadot (egy mínusz az alap reprodukciós ráta reciproka), addig minden hullámban a korlátozások bevezetéséig nőnek a számok, utána csökkennek. Szimpla matek.

#15

Eddig azt mondták, hogy a korlátozásokat azért vezették be anno, hogy lelassítsa a járványt, ne megállítsa, mert megállítani lehetetlen. Akkor azt is mondták anno, hogy a korlátozásokkal elnyúl a járvány görbe, míg korlátozás nélkül hamarabb végig futna a hullám az országon, viszont sokkal komolyabb károkat okozna az emberek között, de a korlátozás a gazdaságban okoz kárt. Szerintem most OV azt mérlegeli, hogy most van e még értelme korlátozni, hogy karácsonyra lehessen enyhíteni, vagy korlátozás nélkül hamarabb végig söpör a járvány és karácsonyra amúgy is lesüllyedne a hullám, és az oltási akciókkal, meg egy kis nyomás gyakorlással lehetne e még pörgetni az oltási kedvet. Sanszos amúgy, hogy a választások előtt nem akarnak korlátozni, mert akkor a gazdasági nehézségek miatt buknának, vagy nagyobb lenne az esélye a bukásuknak. Osztrákok és a németek mertek szigorítani, de ott nem is lesz választás.

#15

Véleményem szerint egyébként már októberben kellett volna korlátozni, ha valóban akarunk e korlátozni, manapság már túl nagyok a számok, lehet a plafonon vagyunk már a hullámot tekintve, és korlátozások nélkül is meg fog indulni a terjedés lassulása.

Csak nehéz ebben véleményt mondani, mert nem állnak rendelkezésre ezen adatok a számunkra, mert nem vagyunk kormánytagok. Így lehet követelni a korlátozásokat, vagy ellenezni, csak sajnos nem vagyunk beavatva abba, hogy milyen folyamatokat játszannak le a szakemberek, részleteire bontva, így nem tudnánk objektív döntést hozni.

[ma 14:08]: "Haa korlátozások bármit is segítenének, akkor sehol se lenne már ez a járvány. Két éve korlátoznak világszerte, aztán mire mentek vele? Semmire. Ennyit ér a korlátozás."

- Ugyan már! Általános nemzetközi tapasztalat, kb. minden ország átesett rajta, hogy amikor korlátoztak, akkor utána a járvány alábbhagyott. Aztán a korlátozások feloldásával a járvány újra beindul. Úgy tűnik, van ebben szezonális tényező is (például mintha nyáron kevésbé tudna terjedni a vírus), de a fő tényező az emberi kontaktusok száma. Amikor nincs korlátozás, akkor sokat kontaktálunk, ezért könnyebben terjed közöttünk a fertőzés.

Nevetséges az az érvelés, hogy ha a korlátozások bármit segítenének, akkor már sehol sem lenne járvány, mert már két éve korlátoznak az országok, és még mindig van járvány. Az árvizek ellen évtizedek óta homokzsákokból épített ideiglenes gátakkal védekeznek a fejlett országok. Mondhatom azt, hogy ezek nem érnek semmit, mert még mindig vannak árvizek? Nyilván nem, hülyeség. A járvány idején a korlátozás egy tüneti kezelés, mint árvízkor a homokzsákpakolás. Amikor az ár-, illetve a járványhullám levonul, az ideiglenes gátakat felszámolják, illetve többet kontaktálunk, és a következő ár-, illetve járványhullám ellen megint védekezni kell.

A logikailag helyes következtetés az, hogy a tavalyi korlátozások az idei hullámban nem segítenek, pont úgy, ahogyan a 2000-2001-es tiszai árvízkor se segítettek a '70-es tiszai árvízhez lepakolt homokzsákok. A járványterjedés az árvizekhez hasonló természeti jelenség, megvan a saját ritmusa, az alkalmankénti tüneti kezeléseket nem érdemes hibáztatni azért, mert ezt a ritmust átalakítani nem tudják. Nem erre lettek kitalálva, hanem hogy pillanatnyilag mentsék a menthetőt.

Igaza van természetesen azoknak, akik utánam olyasmiket mondtak, hogy a korlátozásoknak gazdasági értelemben nagy ára van. Ezért csinálja minden ország azt, hogy amint (a saját ingerküszöbe alá) visszaszorította a járványterjedést, azonnal enged a szorításon. Hogy melyik országnak hol az ingerküszöbe, az persze függ az ország gazdasági lehetőségeitől, a politikai légkörtől, tucatnyi más dologtól. De hogy a korlátozások, amikor éppen életben vannak, járványt visszatartó erejűek, ahhoz kétség sem fér, 2020 tavasza óta a fejlett világ összes országa ezen a hintán ül, és folyamatosan tapasztalja.