Nem kezdtek kiabrandulni a Karacsony-MZP tengelybol?

MZP is hamar le fog szerepelni. Csak az a kérdés hogy a választások előtt vagy utána.

Messziről jött ember azt mond amit akar.

Nade könyörgöm még párt sincsen mögötte!!!

Nem kezdek kiábrándulni.

MZP szimpatizánsai között vannak olyanok, akik soha nem szavaznának sem Karácsonyra, sem Dobrevre (nem beszélve arról, hogy a teljes lakosságot tekintve a legkevésbé elutasított jelölt), szóval ha MZP kiesik, azzal komolyan kockáztatod, hogy 2022-ben a Fidesz nyer.

Karácsony szavazói között vannak olyanok, akik MZP helyett inkább Dobrevre szavaznának. Ha Karácsony kiesik, azzal komolyan kockáztatod, hogy Dobrev nyer az előválasztáson, ami egyenlő azzal, hogy 2022-ben a Fidesz nyer.

Szóval ez egy nehéz helyzet. Valószínűleg hasonló dilemmák előtt lennék én is a helyükben. Ha pedig tömegével vannak olyan előválasztók, akik az egészet megunják és most már csakazértis Dobrevre ikszelnek, akkor tényleg nem tudok mást mondani, mint hogy megérdemli a sorsát az ország pártállástól, beállítottságtól függetlenül.

Szerintem MZP nem bízik Karácsonyban. Nem biztos benne, hogy mellette is érvényesíteni tudja az akaratát. Ezért próbál szerintem garanciákat kiharcolni arra vonatkozóan, hogy ha együtt fognak működni, akkor az olyan módon történjen, hogy ne kelljen szégyenkeznie miatta, és főbb ígéreteit tartani tudja. Mindketten azt várják, hogy a másik lép vissza. Sajnos szerintem MZP lesz belekényszerítve. Egyedül egyik sem mer indulni, mert nagy kockázata van, hogy Klárika tarolni fog, és az valóban minimálisra csökkenti az esélyét annak, hogy leváltsák a kormányt.

Ez egy kényszerhelyzet mindkét fél részéről, de főleg MZP részéről érzem annak.

Visszafelé:

Igen, van számolgatás, van közvéleménykutatás (engem is felhívtak), a taktika pedig a politikai hatékonyság egyik legnagyobb fegyvere (az észen kívül). Éppen az a politika lényege.

Bízik! Mondta. Nem kell neki próbálkoznia kezdettől megkapta. Nehéz nagyobb szabadságot követelni mint mondjuk "az lehet ami akar a miniszterelnökhelyettességig bezárólag. Úgy látom az elszámoltatás nagyon szívügye, felőlem e témában lehet akár maga az atyaúristen (azaz rajtam is túltehet)". Senki sem és mindkettő bele van kényszerítve a visszalépésbe. A helyzet kényszeríti őket. Eltérő a habitusuk, kis mértékben a szemléletük, jobban a temperamentumuk, Szerencsére. Ha egyformák lennének, hogyan keresnénk más problémákhoz embert? Az "egyedül indulni" értelmezhetetlen. Csak egyedül lehet. A kérdés hogy 3 egyedüli vagy 2 egyedüli. Ekkor a harmadik csendes drukkló, a tömeg meg vagy megérti a helyzetet, vagy nem érdemli a rendszerváltást.

Nyilván nem fogunk kiábrándulni. Egyikből se. Kláriból se. Legfeljebb jobban örültünk volna a másiknak. Aki szívünkhöz közelebb áll. Csak itt a szívünk nem számít, az eszünk számít. Aki azt képzeli, itt három ember acsarkodik egymásra, nem bízik egymásban, annak nagyjából fogalma sincs a jelen helyzetről. Itt mindenki, e három ember is, azon rágódik, miképpen lehetne a legtöbb szavazatot elérni. A tömeg megbízhatatlan, mert nem az eszére, az érzelmeire hallgat. A hezitálás egyetlen oka itt az, melyikük tud több embert megszólítani. nyilvánvaló, hogy mindhárom önmagát tartja jobbnak. Ha nem így tennének, alkalmatlanok a politikára. Miféle ember az, aki nem bzik önmagáan? Itt most az a kérdés, majd, áprilisban, kinek a vezetésével hisz nagyobb tömeg az Együttműködésben. Mert őrájuk senki se fog szavazni, hogy Orbánra se. A Fideszre vagy az Összefogásra szavaznak (meg a listájukra). Senki se jövőbelátó, senki se tud biztosat, mindössze sok ember ezer apró okot mérlegelve, töprengve, arra gondol, talán Karácsony hoz töbet. De ők hárman talán nem barátok, de biztosan nem utálják egymást. Pontosan tudják, csak együtt győzhetnek, és nem is áprilisban csak, hanem a sokkal nehezebb utána következő cselekvésben. Gondoljatok már bele alaposan: ha hárman vagytok valamiben jelöltek, tudjátok valahonnan, hogy a másik jobb, attól "boldogan" visszaléptek? Fenét! Rohadt nehéz döntés visszalépni és a másikat hagyni cselekedni egy ennyire bizonytalan helyzetben. Minél nagyobb a vita, annál nagyobb a felelősség, mert csak az képes ennyi vitát generálni. Különben legyintene az ember.

Kérdező, fenét érted a visszalépősdit meg a kampány részét. Durván félreérted, mert megszoktad, amiről sokat beszélnek, az mutyi. Igen, van osztogatás is. ha nem lenne, buknának! A probléma, hogy te megszoktad a fideszes aljas módszereket, azt, hogy a hatalom érdekében bárki bármivel lefizethető és lefizetendő a más pénzéből. Csak hát itt most kivételesen a felelősségről van szó, ami eszméletlenül nehéz dolog, ah nincs, nem lehet tiszta kép. Türelmetlenség van, mert a dolgok értése hiányzik. Te mernél felelősen dönteni, ki jobb? Felelősen! Akár halásoan felelősen! Akkor miképpen merészelsz mást kritizálni, mert nem egy perc alatt dönt? Ha ezt teszed, akkor te soha nem döntöttél felelősen, nem tudod, miféle kín az, becsületesnek lenni a bestelenség által létrehozott helyzetben. Igen, a közvélemény képlékeny. Csakhogy ha ez a közvélemény nem érti, miről van szó, miért örülne a rá szakadt jóságnak? Fel sem fogja, korántsem érezné annak. Nem is érdemli. Majd ha a kínok megtanították értékelni a jót, sőt egyáltalán megérezni, mi az, na akkor majd szó lehet a megváltásáról. Álljunk meg egy szóra! Itt nem ám az a kérdés, tisztességes-e ez a három ember (meg a többi, meg a 6 párt), hanem az, a társadalom megérdemli-e őket. A társadalom hajlandó-e tudomásul venni, hogy nem érti ugyan, de elhiszi, érte cselekszenek és nem ellene.