Ha a mai feminizmus ilyen ordító ellentmondásokat épül, akkor milyen sikerekre számítanak?

Kiszorítják a férfiakat!

https://www.youtube.com/watch?v=bzYWtk9K2UE

Azért itt óriási tévedések vannak. Amit a nyugati világ női képéről írsz, az csak az arisztokrata nőkre volt érvényes, a jobbágy és később a munkás nőkre egyáltalán nem igaz.

"Kemény fizikai vagy veszélyes munkát nem kellett végezniük, a család és gyereknevelés volt mindössze a feladatuk"

Ez a jobbágyokra egyáltalán nem igaz: a nőknek ugyanúgy látástól mikulásig dolgozniuk kellett a földeken, ugyanúgy részt kellett venniük a kemény fizikai munkában, csak mellé járt még egy csomó "női munka". Ebben a korban lehetetlen volt, hogy a család férfi feje egyedül biztosítsa a család számára a megélhetést (a nagypolgári és arisztrokrata körökön kívül), így a család ÖSSZES tagjának dolgoznia kellett. A nők ugyanannyit, hanem egyenesen többet dolgoztak, mint a férfiak, de jogilag gyakorlatilag részben a férfiak (fiatalkorában az apjuk, később a férjük) ingóságának számítottak.

Az ipari forradalom hatására lehetővé vált, hogy csak a család férfi tagjai végezzenek bérmunkát (sőt, ez gyakorlatilag szükséges volt a 16 órás munkanapok mellett), ez azonban csak ahhoz vezetett, hogy a nők nagyrésze teljesen kiszolgáltatott lett: férj nélkül nem volt bevételük, és éhen haltak volna. Effektíve a nők teljesen ki voltak zárva az önálló egzisztencia megteremtéséből, ez csak a férfiak számára volt lehetséges. Ha az apád olyan férfihoz adott, aki vert, folyton részeg volt, sem jogilag, sem pedig anyagilag nem függetlenedhettél el tőle, gyakorlatilag a nők továbbra is ingóságok voltak.

Abban igaza van a kérdezőnek, hogy a középkorban és kora újkorban az egész világon az európai kultúrában voltak a legjobban emberszámba véve a nők. Talán csak egyes indián civilizációkban pl. az aztékoknál, majáknál, és inkáknák volt akkoriban hasonlóan jó helyzetük.

Szabadon lehettek fedetlen fővel, vehettek fel mai szemmel is szexi ruhákat, elmehettek apácának ahol szabadon tanulhattak és végezhettek szellemi munkát.

Ha egy középkori európai városban sétálgattál, nem ritkán futhattál bele női kocsmárosba, kereskedőbe, sőt fegyverkovácsba!, főleg ha a férje elutazott, és ő átvette addig a családi vállalkozást.

A középkori jobbágyoknál sem létezett nemi szerepek szerinti munkamegosztás, mint később a 19. századi kultúrában. Ha a nőnek fel kellett mennie a városba pár napra szőni egy textilkereskedő műhelyébe, mert mondjuk pont ő értett hozzá jobban és kellett az extra bevétel a családnak, addig a férje maradt otthon főzni, takarítani, gyereket pelenkázni.

Ezzel szemben ott volt a korabeli arab és kínai kultúra, ahol kb. láncra voltak verve a nők a házukban. Az utcán az araboknál csak a férjükkel vagy idősebb férfi rokonukkal járhattak, dementornak öltözve, a kínaiaknál is hasonló volt a helyzetük, csak ott meg sokszor már csecsemő korukban eltörték aztán belekötözték a lábukat egy cipőbe, mert a "lótusz láb" volt a divat.

Azért ne felejtsük el azokat a dolgokat sem, hogy az 1920-as évektől kezdve kaptak egyes országokban szavazati jogot a nők Nyugaton is. Vagy, hogy 12-14 éves lányokat adtak 20-30 éves férfiakhoz, hogy aztán a gyerekszülés legyen az egyetlen dolguk. Azért a legtöbb helyen nem tanulhattak vagy dolgozhattak, legalábbis ha a férjük ezt nem akarta akkor semmiképpen.

Vagy ugyanígy a középkorban az első éjszaka joga, amikor a földesúr a házasságkötéskor elvihette a menyasszonyt egy körre, biztos ennek is nagyon örültek.

A hozomány intézménye se puszta tárgyiasítása a nőnek, nem, végülis csak azt jelenti, hogy annyi a nő értéke, amennyi tárgyat, értéket a szülei hajlandóak nekiadni a házasság előtt és semmi több.

Tehát azért mondjuk ne állítsuk, hogy egyenrangúak voltak a férfiakkal.

És valóban, sok környezetben rosszabb volt a nőknek, mint Nyugaton, ettől még férfiként eldönteni, hogy a nők kényeztetve voltak és milyen jó dolguk van, már alapból kérdésessé teszi a kérdésed jogosságát. Hiszen el akarod dönteni, hogy nekik, mint nők mi a jó.

#9 Az első éjszaka joga a bronzkori Babilonban és az Óperzsa Birodalomban létezett, a Gilgames-eposzban is megemlítik, de a középkori Európában már nem volt ilyen, csak 19. századi kitaláció, hogy volt ilyenhez joga a földesúrnak.

Az, hogy 12-14 éves lányokat adnak 20-30 éves férfiakhoz is csak az 1600-as évekbeli Angliában létezett egy ideig, főként nemesi viszonyok rendezése miatt.

A középkorban inkább 18-22 éves korban volt megszokott.

Egyébként érdekesség, hogy a katolikus egyház csak 1300 körül tette a házasságot szentséggé. Előtte, főleg jobbágyoknál egyszerűen úgy ment a dolog, hogy tudomásul vette a falu, hogy Peti és Pircsi mostantól együtt élnek, és a templom előtt a pap megáldotta őket.