Ha a gazdaságunk már vagy 10 éve nekünk bővül a leggyorsabban, akkor miért húzott el 6-7 európai ország mellettünk ez idő alatt?

#30

“Ha az új rendszerben a foglalkoztatottból véletlenül valaki itt már nem számít foglalkoztatottnak, vagy nem foglalkoztatottból foglalkoztatott lett, akkor annak milyen hatásai vannak szerinted?”

Akkor hirtelen kevesebb, illetve több lesz a foglalkoztatottak száma.

Most én kérdezek:

Vannak olyanok, akik az új rendszer szerint foglalkoztatottnak minősülnek, de a régi rendszer szerint nem? Ha igen, kik ezek? Ha vannak sokan ilyenek, akkor miért van az, hogy a 2011-es FEOR-08-ra váltás követően nem növekedett hirtelen a foglalkoztatottak száma?

2010-ben 3,73 millióan, 2011-ben 3,75 millióan, 2012-ben 3,82 millióan dolgoztak.

[link]

Semmi jelentős növekedés. Ha 2011-ben áttérnek egy olyan módszertanra, amely sokkal több embert vesz foglalkoztatottnak, akkor kellene lennie egy hirtelen növekedésnek, ennek ellenére konstans növekedés jellemzi az elmúlt 10 évet.

“Jó, ez itt lett nevetségesen szánalmas. :DDD

Nehéz megérteni, hogy mit jelent a súlyozás fogalma?”

Magyarázd el, mit jelent, és ez számokban mennyi változást hoz, ez megint csak egy kapaszkodó, amit konkretizálni nem tudsz, de hivatkozni jó rá.

Amúgy meg ki van emelve, hogy:

“Az összehasonlíthatóság biztosításához a korábbi becsléseket AZ ÚJ SÚLYSZÁMRENDSZERREL 2006-IG VISSZAMENŐEN MÓDOSÍTOTTUK.”

Tehát nem csak a 2010 utáni adatok szerepelnek az új súlyszámrendszerrel.

De nézzük mit jelent ez a súlyozás: [link]

2021-es KSH szerint 2008-ban volt 3848 ezer foglalkoztatott és 326ezer munkanélküli.

Egy 2009-ben készült (tehát régi súlyozású!) forrás szerint:

[link]

“2008-ban a 15–64 évesek közül 329 ezren voltak munkanélküliek”

“A 15–64 éves korosztályba 3849 ezer foglalkoztatott tartozott”

Úgy látom, hogy a régi súlyozás és az új súlyozás között elenyésző a különbség!

“Ez szimplán hülyeség. Az emberek általában ezért a támogatásért jelentkeznek be, ha ez nincs, akkor nincs okuk bejelentkezni, így nem jelennek meg.”

Ez még nem jelenti azt, hogy 3 hónap után kikerülsz a rendszerből. 3 hónap után ha megvonják az álláskeresési járadékod, még nyilvántarthatnak mint álláskeresőt, de járadékban nem részesülsz.

Ezt alátámasztja, hogy a nyilvántartott álláskeresők általgosan jóval több, mint 3 hónapot töltenek a rendszerben, továbbá:

[link]

2020 első félévében 311ezer nyilvántartott álláskereső volt, ebből 98ezer volt álláskeresési járadékra jogosult.

“Írtam, nem írom le 3-szorra is, ha eddig nem sikerült felfogni, akkor ezután sem fogod.”

Igen, írtad. 3 hónap után kidobnak a rendszerből, FEOR-08, meg súlyozás. :D

“Ja, végülis a krumpli csak 50%-kal drágult 2018-ról 2019-re. :DDD

De kb. évente drágultak 30%-kal a gyümölcsök, zöldségek többsége is.

Szóval ez megint szimplán hazugság a részedről.”

Hogy is írtad? “Direkt elhallgatsz információkat, hogy torzítsd a valóságot, ezt manipulációnak hívják”

Kiragadsz egy neked tetsző értéket, amikor pont nagyon drágult a krumpli.

[link]

Krumpliárak (évenként a legmagasabb értékek)

2016: 272 Ft

2017: 274 Ft (+0,8%)

2018: 309 Ft (+12%)

2019: 403 Ft (+30%)

2020: 397 Ft (-1,5%)

2021: 387 Ft (-2,5%)

Összesen 42%-kal drágult a krumpli. Ez nincs évi kétszámjegyű drágulás.

Mondjál már olyan gyümölcsöt, zöldséget, ami évente 30% drágult! Kíváncsian várom!

Alma ára Tesco oldalán 399 Ft/kg. Van fogalmad róla, hogy mennyinek kellett lennie 2016-ban az almának évi 30%-os drágulással? Kb. 107 Ft-nak! :D

“Már leírtam, azért mert megismétled magad még nem változik semmi.

Olvasd újra a válaszom, ha ennyire gondban vagy.

Nem fogom magam 50-szer megismételni.”

Egyszer nem írtad le konkrétan, csak spekuláltál.