A becsi dontes soran visszakerulo hataron tuli teruleteken most milyen aranyban elnek magyarok?

Már 1910-ben is csak pár erdélyi megyében volt magyar többség, a második bécsi döntéssel több román többségű megye került magyar fennhatóság alá, elsősorban északnyugat-Erdélyben. Az alábbi térkép az 1941-es etnikai összetételt ábrázolja megyékre lebontva.

[link]

Ma már csak Hargita megye (84%) és Kovászna megye (73%) magyar többségű.

[link]

2001-2002 körüli népszámlálások alapján.

Azóta is fokozatosan csökken a magyarok aránya.

Mostanában Kárpátaljáról menekülnek sokan a rossz gazdasági helyzet miatt, főleg a fiatalabbak.

Gyerekkoromban, a 80-as években jártam a mai Ukrajnában és Erdélyben, majd egyszer átmentünk Csehszlovákiába. Ott teljesen kiakadtam, hogy "mikor megyünk már igazán külföldre!", mert mindenhol magyarul beszéltek.

Ma már Ungváron, Poszonyban nem hallasz magyar szót.

1 A vajdaságot nem adta vissza nekünk nemzetközi szerződés, hanem Jugoszlávia megszállásában való segédkezésünk során foglaltuk el, hasonlóan Kárpátaljához

2 Az etnikai kérdést jól látod. A Kárpát- medencében jelentősebb magyar tömb Szabadka környékén, Székelyföldön, Szatmárnémeti környékén, Beregszásznál, illetve a szlovák határ mentén, Főleg Rozsnyó környékén, és a Csallóközben él jelentős magyar kisebbség, helyenként többség. A meggyarapodott ország területén ma már sokkal kevesebb magyar él, tekintettel az elrománosodásra, reszlovakizálásra, a kitelepítésre, a menekülésre, a lakosságcserére. Magyarország határain kívül tehát már nagyon kevés hely van a történelmi Magyarország területén, akol még szórványban többséget alkot a magyarság, és ez a szórvány is erősen fogyatkozik, nagyobb bázis a Csallóköz és Székelyföld, esetleg a Bácska szerb oldala maradhat még egy ideig. A szórványban lévő magyarok sokszor nem vállalják fel magyarságukat, lassan asszimilálódnak (ehhez segédkeznek a környező országok nem túl kisebbségbarát törvényei), valamint jellemző még a Magyarországra, vagy nyugatabbra költözés is.