Szükség van baloldali-jobboldali, liberális, konzervatívnak címkézet pártokra? Nem azt kéne figyelembe venni, hogy mi kell az embereknek?

Amikor nálunk baloldali kormányunk volt 2002-től 2010-ig semmi köze nem volt a baloldalisághoz egy neoliberális kormányunk volt, ott szarták le a szegény elesett embereket ahol csak tudták, a fidesz se különb ennél. A fidesz kereszténydemokrata pártnak tartja magát, erre jönnek a Borkay, Kaleta, Szájer ügyek és kitudja mi lesz még, hát igazi kERESZtényi párt nem mondom. A mi hazánk radikális jobboldalinak van beállítva és gazdaságilag nekik van a legbaloldalibb programjuk. Nem tudom, hogy ez az ideológiai összevisszaság inkább a mi országunkra jellemző vagy más országokra is, lehetséges, hogy ezeket a bal-jobb, liberális-konzervatív jelzőket már elkéne felejteni, mert lejárt a szavatosságuk. Ráadásul a politikai elit arra használja ezeket az ideológiákat, hogy árkokat ásson a két tábor között, nem hagyják, hogy mondjuk a Trianon vagy a holokauszt, kommunizmus vagy a nácizmus okozta sebek begyógyuljanak, inkább sót hintenek a sebekre.

Arra gondoltam, hogy azzal lehetne megreformálni a magyar közéletet, hogyha hagynánk ezeket a bal-jobb és stb. jelzőket és azt vennénk figyelembe, hogy mi kell az embereknek, mivel lehetne jobbá tenni a gazdaságot, mennyire kéne jobban fejleszteni az oktatást, egészségügyet, közlekedést. Hogyan lehetne felpörgetni a béreket, hogyan lehetne segíteni a bajbajutott embereken és az alsóbb osztályban rekedteken, hogy középosztályba kerüljenek. Az ellenzéknek az lenne a feladata, hogyha úgy látják valamiben hibázott a kormány, akkor megmutatják azt, hogy miben kéne változtatni, mi lenne a helyesebb lépés és egy konstruktív vita kialakulna a kormány és az ellenzék között. Az nem megoldás amit mondjuk a fidesz csinál, hogy állandóan a baloldallal riogat és a Gyurcsány visszatérésével. A magyar közélet teljesen polarizálva van. Egyik oldal Orbánt akarja a másik oldal még az ördögöt is szívesebben látná, mint az Orbánt és nem nagyon van valódi építő jellegű beszélgetés a közéletről, inkább árokásás van és személyeskedés.