Az "illiberális demokrácia" egyesek szerint miért oximoron?

Az USA McCarthy idejében volt a legdurvább.

Kvázi vadásztak azokra, akik kommunista gyanúsak.Hangsúlyozom, gyanúsak voltak és nem feltétlenül kommunisták.

Na, akkor, nemhogy liberális demokrácia nem volt, még illiberálisnak is kemény volt.

Miért nevezitek ezt a rendszert demokráciának?

Az összes kelet európai ország nevében benne volt hogy demokratikus köztársaság és mindenki diktatúrának nevezi őket.

Az USA-ban ugyanolyan elnyomás volt mint a szovjetunióban csak az amerikaiaknak még nem volt bátorságuk szembenézni a történelmük sötét foltjaival. Japán származású állampolgárokat internáltak. Rezervátumba zárták az őslakosokat. A feketékkel szemben mennyi ideig voltak diszkriminatív törvények ?

Ez nem demokrácia.

A demokrácia ott kezdődik amikor szabad vagyok és ha másnak nem ártok vele akkor azt csinálom amit akarok. Ha másnak ártani akarok azt pedig bünteti az állam.

"demokrácia azt jelenti, hogy parlament meg szavazás van"

Ennek Észak-Koreában (hivatalos nevén: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) rendkívül örülnek.

Meg ezek szerint az 50 évvel ezelőtti komcsi (és mégkorábbi) rendszerben is virágzott a demokrácia.

1) Nem ezt jelenti az illiberális demokrácia.

2) Nem "egyesek" szerint önellentmondásos, hanem minden értelmes ember szerint.

Kis fogalomzavar van. Attól tekintsünk el, hogy a demokrácia a görög eredetű démosz szóból származik, mert akkor hosszú lesz a definíció. A lényeg, hogy ma a modern demokráciának általános feltételei vannak, ezek pedig a következők:

-rendszeresen ismétlődő szabad választások (megvannak)

-politikai pluralizmus (többféle politikai párt van jelen, ez is megvan)

-versengő többpártrendszer (megvan)

-választott, felelős tisztségviselők (megvan)

Hirtelen ezek a legfontosabbak jutottak eszembe, van még pár elv, de mind jelen van nagyjából. Na mármost innentől kezdve abszolút nincs előírva sehol, hogy egy demokráciának mindenképp liberálisnak kell lennie, csak azért terjed el ez a kifejezés, hogy liberális demokrácia, és folyt össze a két fogalom, mert a liberalizmus elvei közt is vannak hasonlók, de amit ma modern értelembem liberalizmusnak értelmezünk, az közel sem az, amit eredetileg jelentett ez a fogalom. Az, hogy a genderideológia eluralkodik, metoo, harmadik nem, azt csinálsz amit akarsz, sőt másokat is arra kényszerítesz, hogy legyen ilyen meg olyan, az nem liberalizmus. Ez ellen van, ezért nevezi ezt illiberalizmusnak.

Szerintem sokan nincsenek képben azzal, hogy mit jelent a "liberális demokrácia" kifejezést.

- A liberális demokráciák a 19-ik században alakultak ki, az európai nemzetállamokkal párhuzamosan.

- Azért liberális demokráciák, mert az első generációs alapjogok, liberális, szabadságjogok a zálogai annak, hogy a demokrácia működni tudjon. Ezek az alapvető jogok a következők:

1. Véleménynyilvánítási szabadság (Ennek a leágazása a sajtószabadság): lényegében bárki elmondhatja a véleményét, legyen az bármilyen, konzervatív, nacionalista, szocialista, liberális stb. Ezt nem csak elmondhatja, hanem pl. sajttermékben is megjelenítheti, sajtóterméket alapíthat, forgalmazhatja a sajtótermékeit.

2. Egyesülési jog: kifejezetten nem tiltott célra (pl. bűncselekmény megvalósítása) szabadon lehet szervezeteket létrehozni, ide tartozik a pártalapítás szabadsága. Bárki alapíthat pártot, beléphet oda.

3. Nullum crimen, Nulla poena elvek: Bűncselekményt csak törvény állapíthat meg, csak olyan büntetést lehet kiszabni, amit a törvény már az elkövetés idején megállapított

4. Ártatlanság vélelme: senkit sem lehet addig bűnösnek tekinteni, míg azt a bíróság meg nem állapította. Nem a vádlottnak kell bizonyítani az ártatlanságát, hanem a vádlónak a bűnösségét.

5. Személyi szabadság: ez az őrizetbe vételre és a letartóztatásra vonatkozó szabályokat határozza meg. Pl. köztörvényes bűncselekmények esetén, ha fennáll az alapos gyanú vagy tetten érték stb.

6. Általános, egyenlő választójog

7. Békés gyülekezéshez való jog, lehet olyan tüntetést szervezni, ami nem erőszakos

A liberális jogállamnak a része továbbá a hatalommegosztás. Elválik egymástól a törvényhozás (Parlament), végrehajtás (kormány) és az igazságszolgáltatás (bíróságok).

- A törvényhozás, parlament tagjait a nép, választójog alapján választja. A képviselők az egyes javaslatokról szavaznak a parlamentben. Ahhoz, hogy a nép ellenőrizni tudja a képviselőit, hogy tényleg úgy cselekszenek-e, ahogyan mondják, szükségesek a fenti szabadságjogok. A véleménynyilvánítás és sajtószabadságnak köszönhetően pl. fény derülhet arra, hogy egy kormány vagy parlamenti párt, de akár az ellenzék nem úgy tevékenykedik, ahogyan azt a szavazóinak megígérte. Ha ez eljut a választókhoz, akkor elgondolkodnak a helyzeten és ha úgy ítélik meg, hogy nem jó a fennálló helyzet, akkor a következő választáson másra szavaznak. Így leváltható kormány. Az egyesülési szabadságnak köszönhetően létrehozhatnak pártokat, ha éppen egyik párttal sem szimpatizálnak. Vagy, ha éppen nem tetszik a hatalom valamely cselekedete, akkor lehet békésen tüntetni.

- A kormány a végrehajtó hatalom feje. Irányítja a közigazgatást, meghatározza az ország általános politikáját. Rendeletet adhat ki, de csak olyan körben, amit törvény nem szabályoz. Ha egy kérdést törvény szabályoz, akkor már parlamenti hatáskör. Ennek a megosztásnak a lényege az, hogy komolyabb kérdésekben több embernek kell megvitatni az ügyeket, néha kompromisszumot is el kell érni.

- A bíróságok függetlenek és pártatlanok. A függetlenség azt jelenti, hogy a parlament által megalkotott törvényeket kell alkalmaznia, de ő maga újakat nem találhat ki. A törvényeket köteles alkalmazni, de a kormány nem utasíthatja, hogy egy konkrét ügyet hogyan bíráljon el. A pártatlanság azt jelenti, hogy az eljáró bírónak nem lehet érdekeltsége a konkrét ügyben, pl. haragosának nem lehet a bírája, vagy olyan személynek, akivel politikai alapon nem ért egyet. Így pl. törvények tiltják, hogy bíró párt tagja legyen, ha meg személyes érdekeltsége merül fel, akkor az eljárási törvények alapján ki kell zárni és kell keresni egy pártatlan bírát.

Ezek a hatalmi ágak egymást ellenőrzik. A kormány csak akkor tud működni, ha van parlamenti többsége. Ennek hiányában a törvényjavaslatai nem tudnak átmenni a parlamenten, nem tudja megvalósítani a programját. Az alkotmánybíróságok kontrollt gyakorolnak a törvényhozás felett, így összemérik a megalkotott törvényeket és az alkotmányt. Az alkotmánnyal egyetlen törvény sem lehet ellentétes. A bíróságok a kormány felett is kontrollt gyakorolnak, mivel a közigazgatási határozatok megtámadhatóak bíróság előtt. Ezeket a határozatokat a bíróságok a parlament által alkotott törvények alapján bírálják el. A parlament meg kontrollt gyakorol a bíróságok fölött, így megválasztja a legfőbb bírói fórumok vezetőjét (pl. Kúria elnöke)

A liberális demokrácia ezt jelenti, se több, se kevesebb.

- A migránsokkal kapcsolatban a liberális demokráciából a tisztességes eljárás a lényeg és a joghoz kötöttség. A lényeg, hogy van egy jogszabály, amit a parlament megalkot, ezt alkalmazni kell. Az eljárást le kell folytatni. El kell különíteni, hogy ki a gazdasági bevándorló és kinek van veszélyben az élete. Fontos továbbá, hogy a menekült státusz nem örökre szól, nem járnak hozzá olyan jogok, mint az állampolgársághoz. Pl. parlamenti választáson menekült nem is tud szavazni. A védelem csak addig áll fenn, amíg a veszély fennáll. Pl. amíg egy háború fennáll. Amikor a háború megszűnik, a menekültjog is megszűnik. Az államnak jogában áll kiutasítani, ha nincs jogalapja a tartózkodásra. Hogy ki akar fogadni gazdasági bevándorlókat, azt minden állam saját maga jogosult eldönteni.

- Melegekkel kapcsolatban a liberális jogállami nézet a Hart- Davlin vitára vezethető vissza. Itt Hart nézetét fogadták el. Lényegében ez arról szól, hogy a társadalom többségének szexuális meggyőződését nem lehet erőszakkal kikényszeríteni. Így pl. a homoszexuális közösülést nem lehet büntetni. Ugyanakkor nem létezik olyan liberális jogállami nézet, amely szerint heteroszexuális embereket arra lehetne kényszeríteni, hogy homoszexuálisak legyenek.

Én kifejezetten baloldalinak vallom magam, és nem a magyarországi jelentésében, mivel itt egyetlen valódi szociáldemokrata párt sincs. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a jobboldal egy nagyon radikális liberális kisebbség nézetét felnagyítja és kivetíti mindenkire, aki nem jobboldali. De ezt hangsúlyozni kell, hogy a migránsok és a melegek jogai a tortának csak egy nagyon kis szelete, és a többség messze nem képvisel olyan radikális álláspontot, mint egy szűk kisebbség. A baloldal karaktere, hogy az alkalmazottak (munkások, földművesek, szolgáltató szektorban dolgozók) érdekeit képviselje. Az alkalmazottak állítják elő a javakat, de az általuk megtermelt javaknak csak egy kis hányadát kapják vissza. Jobb bérek, jobb munkafeltételek, kevesebb szenvedés és azonos érvényesülés. A baloldal erről szól és nem arról, ami a jobboldali médiában megjelenik.

Amúgy abban is igazad van, hogy Magyarországon nincs normális baloldal, és végre egy kulturált kommentelő van jelen a személyedben itt gyk-n.

Én egyébként inkább jobboldalinak tartom magam. Nem nagyon hiszek ebben a baloldali programban, hogy a szegényeket így meg úgy kell segíteni, én a fejlődésben hiszek, és abban, hogy nem szabad a gazdagoktól csak azért elvenni, merthogy nekik sok van, mert ez ahhoz vezetne, hogy akkor ő sem fog csinálni inkább semmit, mondván minek, ha úgy is elveszik. Emiatt nem hiszek annyira a baloldalban, de tény, hogy a szélsőségek sem jók. Valahol a centrum felé kellene húzódni.

6-ik vagyok. Annyit hozzáfűznék, hogy a politikai korrektség fogalmát egy szűk liberális réteg találta ki. Konkrétan nem tudok megnevezni valóban mérvadó baloldali vagy liberális gondolkodót vagy politikust, Justin Trudeau kivételével, aki konkrétan ezt ennyire erőltetné. Zizek is rámutatott arra, hogy a jobboldal ennek a szűk liberális, radikális kisebbségnek a véleményét vetíti rá mindenkire, aki nem jobboldali. Én kifejezetten baloldali vagyok és van számos baloldali barátom, sőt néhány liberális is, de egyetlen egy polkorrekt embert sem tudnék mondani, sőt senki sem gondolkozik közülünk úgy, de nem is ismerek egyetlen embert sem személyesen, aki úgy gondolkozik, mint ahogyan a Pesti TV-n a Jeszi meg a haverjai bemutatják, hogy milyenek a baloldaliak. Azt tudom, hogy létezik egy ilyen szűk kisebbség, de ez egy radikális mikrocsoport. Néha járok valóban baloldali rendezvényekre, de ott ilyen gondolkozású személyekkel még soha nem találkoztam.

Az, hogy a jobboldal (legalább is belföldön) miért folytat ilyen propagandát, annak gazdasági okai vannak. De ez egy nagyon hosszú történet. Én nem tartozom azok közé, akik eleve úgy állnak a Fideszhez, hogy csőcselék, aki lopni jött. Egy gazdasági kísérletet akartak végrehajtani, amibe belebukott az ország. Fel akarták tőkésíteni a belföldi vállalkozásokat, hogy kiszorítsák a multikat. A feltőkésítés sikerült. Erről szól a korrupció Magyarországon. Csak 2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy hazai tőkésosztály kialakítása egyáltalán nem egyenlő az életszínvonal, bérek és a gazdaság növekedésével.