A köztársasági elnök közvetlen módon történő választása megoldaná a "báb"-problémát?
Az egyik legfontosabb tisztség Magyarországon az államfői, vagyis a köztársasági elnöki pozíció. A köztársasági elnököt nálunk az országgyűlés választja, ami csorbítja hatalmát, hiszen képes bábot csinálni belőle.
Szerepe reprezentatív, ámde fontos: ő javasolja a miniszterelnök személyét és ő nevezi ki a kormány tagjait (a miniszterelnök javaslatára). Ő képviseli az államot nemzetközi szervezetekben (EU, NATO, ENSZ), ő a végrehajtó hatalom feje, a fegyveres erők főparancsnoka. Ő köt nemzetközi szerződéseket, ő normalizálja a törvényjavaslatokat, azaz elfogadhatja őket vagy belátása szerint visszaküldheti az országgyűlésnek, elküldheti felülvizsgálatra az Alkotmánybíróságnak és élhet vétójogával is. Ő dönt a bírák személyéről, ő javasolja a kúria elnökét és a legfőbb ügyész személyét, sőt a helyetteseit ő maga nevezi ki. Felmenthet egyetemi tanárokat, rektorokat, számtalan szervezet vezetőjét nevezi ki (például a Gazdasági Versenyhivatalét vagy az MTA-ét), nagyköveteket és tábornokokat nevez ki. Dönthet állampolgári ügyekben, élhet elnöki kegyelemmel és ő dönt az önkormányzati és országgyűlési választások időpontjáról is.
Gyakorlatilag az ország legnagyobb hatalmú emberének kéne lennie, nem véletlenül van a maximum 2*5 éves mandátum korlátja (egy személy élete során maximum 2 alkalommal lehet megválasztható köztársasági elnöknek, mandátuma pedig 5 évre szól). Ellenben mivel a parlament választja, jó eséllyel lojális megválasztóihoz (eleve olyan embert indítanak, aki hűséges a párthoz és nem ingatag a bizalma). Jóformán kérdés nélkül, vagy legalábbis nagyon kevés kivétellel azt csinálja, amit a kormány mond. Ebből kifolyólag a szerepe csak és kizárólag jelképes, a valódi hatalmát nem tudja kihasználni.
Ha közvetlen módon választanánk, megoldódna a "báb"-probléma?
Szerintem, sokkal jobb az elnöki rendszer.
Ahol van egy elnök és kész.
Minek kell külön köztársasági elnök, meg miniszterelnök.Semmi logika nincs benne.
2# https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__1087..
3# ha az adott párt embere nyerne, legalább valóban demokratikusan, legitim módon, a választói akaratot tükrözve ülne ott valaki, rosszabb esetben egy báb. Ha pedig valami úton módon nem ugyanabból a pártból szavazzák meg a személyét, akkor sincs nálunk korlátlan számú vétójoga a köztársasági elnöknek, ezáltal ha lassítaná is a folyamatokat, akadályozni nem tudja őket. Ellenben mint fék, jelen lehetne a rendszerben, nem írna mindent alá automatikusan, amit elé tolnak és talán hatalmával élve kimondottan hülye törvényeket megbuktathatna.
Persze megértem és elfogadom az álláspontod, de szerettem volna a saját véleményem is kifejteni.
"Minek kell külön köztársasági elnök, meg miniszterelnök."
Azért, mert ahol miniszterelnök volt kezdetben, ott eredetileg az államforma királyság volt. A király személyét nem lehetett megválasztani, a miniszterelnökét igen.
Amikor pedig köztársaságokká váltak a monarchiák, akkor megtartották ezt a kettősséget.
"Ahol van egy elnök és kész."
Az amerikai típusú rendszerben az elnöki kormánynak akkor is kormányoznia kell, ha a törvények elfogadásához nincsen meg a törvényhozásban a többség.
Képzeld el, hogy a törvényhozást a magyar ellenzék irányítja, a kormányt pedig Orbán. Vagy fordítva. Kormányozhatatlan lenne az ország.
Egy demokratikus tiszta elnöki rendszerben (pl. USA, Ciprus, Dél-Korea stb.) a hatalmi ágak a legszigorúbban szétválnak.
Csupán Dél-Afrikában van az a furcsa helyzet, hogy a parlamentáris rendszer ellenére az államfő végzi a miniszterelnök feladatait is.
Kérdező alapvetően nem vagy tisztában a helyzettel.
Az országnak egy demokratikusan megválasztott kormányra, vezetőre van szüksége és totál lényegtelen hogy mi az elnevezése.
Magyarországon a köztársasági elnök feladatköre korlátozott, nem az ország vezetése hanem a képviselete a fő funkciója. A törvényeknél nem a törvényeket bírálhatja felül azzal, hogy aláírja-e, hanem hogy összhangban van-e az új törvény a már meglévőkkel. Egy első kontroll az alkotmánybíróság előtt. A nagyon hangoztatott fékek és ellensúlyok egyik "féke", hogy a parlament által elfogadott törvényeket első körben ellenőrzi a köztársasági elnöki hivatal, hogy az elfogadás maga megfelelt-e a törvényességnek és összhangban van-e a többi törvénnyel, szerződéssel, az alkotmánnyal. Ha nem, akkor visszaadja ezen megjegyzéssel a parlamentnek.
Nincs hatalma a köztársasági elnöknek törvényeket megbuktatni és nem is szabad hogy legyen. Éppen úgy ahogy a miniszterelnöknek vagy a kormánynak sincs hozzá hatalma. A magyar jogrendben a legfőbb hatalom a parlamenté, mert ott vannak a demokratikusan megválasztott képviselők, akiket mi szavazók felhatalmaztunk erre, hogy törvényeket alkothassanak. Éppen ezért ha a parlament meghoz egy törvényt akkor azt nincs joga senkinek megbuktatnia - csak egy újabb parlamenti döntésnek.
A parlament felett kizárólag maga a szavazók tömege áll, a népszavazás intézményével, csakis ez lehet nagyobb felhatalmazású, mint a parlament döntése.
Amit te képzelsz az az, hogy egy személyben joga lenne valakinek felülbírálni egy olyan döntést amit az ország választott parlamenti képviselői hoznak közösen. Nálunk nem ez a rendszer van és az emberek egyértelműen döntöttek is arról 1989-ben, hogy nem akarják, hogy ilyen legyen. Még ha közvetlenül lenne is megválasztva a köztársasági elnök, az sem változtatna azon, hogy maga az elnöki hatáskör nem terjedt ki az alkotmány szerint többre, mint amivel eddig is rendelkezett és soha sem volt az elmúlt 30 évben valódi támogatottsága annak, hogy nagyobb hatalommal rendelkezhessen a mostaninál.
"Képzeld el, hogy a törvényhozást a magyar ellenzék irányítja, a kormányt pedig Orbán. Vagy fordítva. Kormányozhatatlan lenne az ország."
Ezért nem kell ilyen senkiháziakat beszavazni a parlamentbe, attól h nem az én pártom adja az elnököt még nem kell megbénítani a kormányzást egy normális országban.
Ha közvetlenül választanánk KE-t, akkor szükségszerűen át kellene gondolni a jogosítványait, mert az nem igazán lenne tartható, hogy a legnagyobb legitimitással rendelkező közjogi méltóságnak csak protokoláris szerepe legyen.
Meg ha belegondolsz, vannak prezidenciális, meg fél prezidenciális rendszerek, az abszolut illetve alkotmányos monarchiákról nem is beszélve, de egyikről sem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen jobban működik, mint a többi.
#6 Ez az eszmefuttatás már-már a parlamenti szuverenitás elméletét súrolja, amit olyan államokra találtak ki, ahol a parlament az egyedüli, demokratikusan megválasztott hatalmi ág, mint pl. az Egyesült Királyságban.
Egy köztársaságban simán lehet további jogköröket szavatolni az államfőnek, ha az elnök demokratikusan, közvetlenül meg van választva.
A magyarok azt utasították el elsősorban, hogy a kommunizmus átmentse magát egy erős elnöki hivatalban.
"Képzeld el, hogy a törvényhozást a magyar ellenzék irányítja, a kormányt pedig Orbán. Vagy fordítva. Kormányozhatatlan lenne az ország."
Menne ez 4 évig, aztán az emberek 2 lábbal baxnának ki mindenkit a parlamentből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!