A Köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet és kiírhat új választásokat? Mi van abban az esetben ha mondjuk egy kormánynak nincs meg az 50% támogatottsága a parlamentben?

a parlamentet nem oszlathatja fel, de felkérhet más pártot a kormány alakításra.

Más kérdés hogy ha nincs mega többség esély sincs kormányt alakítani

#3 "Megválasztásakor megvan a koalícióval a többség csak a koalíció felbomlik. "

Akkor az van ami Bajnai kormányzásának végén volt. Semmi különös.

Kisebbségben is lehet kormányozni az országot, csak nehezebb.

A parlament megfelelő számú képviselője aláírásával adhat be bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök személye ellen, de ekkor sem az egész kormány kell felálljon, csak a miniszterelnök. Ez volt Medgyessynél. Ha a kormány tagjai is távoznak vele, akkor az új miniszterelnök újakat nevez ki és kész. A választási eredményeken nem változtat az, hogy az aktuális miniszterelnök vagy kormány kicsoda. Azt a pártok nyerik meg.

Abban az esetben írnak ki új választást, ha a kormánypárt/pártok nem tudnak olyan jelöltet állítani amit a parlament többsége meg is szavaz miniszterelnöknek. Akkor bizonyos idő után a köztársasági elnök ír ki új választást. De ilyen nem fordult még elő nálunk és nem is valószínű, hogy megtörténne.

Igen, az Alaptörvényben meghatározott estekben a köztársasági elnök – a választások egyidejű kitűzésével – feloszlathatja az Országgyűlést. (Például, a kisebbségi kormányzás önmagában nem ok a feloszlatásra, új országgyűlési képviselőválasztás választás kiírására.)

Magyarország Alaptörvénye 3. cikk

„(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha

a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy

b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.

(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.”

"Magyarországon az intézmény 1990-es Alkotmányba foglalása óta eddig mindössze kétszer merült fel a konstruktív bizalmatlansági indítvány. Elsőként 2004 augusztusában, amikor a Medgyessy Péter miniszterelnököt az őt korábban támogató kormánypártok előbb sarokba szorították, majd egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kívánták lecserélni Gyurcsány Ferencre. Az eljárást méltatlannak érző Medgyessy azonban elébe ment a bizalmatlansági indítvány benyújtásának."

[link]