Mit gondoltok arról, amikor egy 1990 körül született ember Kádár-nosztalgikus?
Nemegy ilyen mostanra 30 körüli fiatal felnőttel találkoztam már online és a való életben is.
Valamennyit elcsíptek a kor hangulatából a korai gyerekkorukban, meg később a szüleik, idősebb ismerőseik meséiből, és úgy nosztalgiáznak azon kor felé, hogy max babaként éltek benne.
Általában olyan érveik vannak, hogy a mai világ nagyon felpörgött, a társadalmi média tönkretette a természetes társadalmi struktúrákat, és még az emlékeikben elcsípett 90-es években is valahogy vidámabbak és kedvesebbek voltak az emberek egymással.
Ti találkoztatok már ilyen fiatallal? Mi a véleményetek az ilyenekről?
Nem csak az idő!
Nem volt ez a társadalmi feszültség és kivagyiság!
Most vannak akik a másik embert haszonállatnak tekintik és csak kihasználni szeretnék
Meg kezd a társadalom rétegződni jobban és sajnos felúszik a szar is felülre (Mészáros&Orbán Zrt.)
"Nem volt ez a társadalmi feszültség és kivagyiság!"
Ez is egy tévedés..
Akkor is volt, csak másképpen, mint most.
Akkor is a pártfunkciót betöltők ülték körül a zsíros bödönt, annak lett egyenes következménye, hogy majd a rendszer összeomlása után ők lettek az állami vagyon jelentős részének a tulajdonosai, és azt görgeti évtizedek óta magával a társadalom, a mostani helyzet nem a semmiből alakult ki.
A viszonylagos jólét alapja sem a munka volt, hanem az iszonyatos mennyiségben felvett világbanki kölcsönök, abba bukott bele a rendszer. Az meg csalóka volt, hogy jól éltünk... persze, Romániához, Szovjetunióhoz képest itt kánaán volt, csak akkor csodálkozott rá az átlag magyar a világra, ha netalán kiengedték Ausztriába.
Akkor még más volt a világ, Keleten, és Nyugaton is, a mostani felgyorsult, rohanó életmód nem teljesen a politikai rendszertől függ.
A '80-as években még a vezetékes telefon is ritka volt, táviratban küldték a fontos üzeneteket, ma már levelet sem írnak az emberek, van mobiltelefon, internet, ami a sok hasznos lehetőség mellett közrejátszik az emberek elidegenedésében.
Aki 1990-ben született, annak nem lehet emléke a Kádár-rendszerről. Legfeljebb a szüleitől hallhatott róka. A baj az, hogy olyanok okoskodnak arról az időről, akik nem éltek akkor.
Nem akarok arról az időről írni, csak egy apróságot. Él a városunkban egy ma már
idős nő, aki vallásos volt és nem volt párttag, de országgyűlési képviselő lett a 70-es évek vége felé. Nem kapott tiszteletdíjat. Amikor ülés volt, kapott 31.- Ft napidíjat, és ha kellett, fizették a szállás költségét és utazását. A mai képviselők mennyit kapnak?
#14#
Azt ugye tudod, hogy akkoriban az országgyűlés csak ritkán ült össze, a fontos döntéseket nem ott hozták, hanem a part gyűléseken, szakszervezeti gyűléseken, ahol igen jól fizetett elvtársak voltak.
Az országgyűlési képviselők hétköznapi dolgozó emberek voltak, akiket nagyon ritkán hívtak össze, népi demokráciát játszani.
#14, igazán megható.
Majdhogynem a KSH állította össze a parlamentet, hány szövőnő, hány esztergályos, hány budapesti, hány vallásos legyen benne.
Hányszor kért és kapott szót az a derék asszony, hányszor szavazott NEM-mel?
Amúgy meg anyagilag is jobban járt annál, mint amit írsz, biztosan nem várt öt évet a Trabantra, 7 hónapot az automata mosógépre.
A megyei tanácselnök személyes lakáskeretéhez is közelebb volt, stb.
#17, egyetértek, kevéssé balosként.
A Közgáz egyetem felmérése szerint az 1988-ban felvett hallgatók 85%-a értelmiségi, vagy párt funkci csaladból származott. Nem egy baloldali modell az sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!