49%-al hogy van kétharmad?

A jelenlegi választási rendszer nem úgy működik, hogy egyikből számolják a másikat, tehát ne úgy keresd a megoldást.

A 18-as választáson 2 papírlapot kaptál:

-az egyiken volt az országos lista: magyarán ezen szavazhattál hogy ki legyen a miniszterelnök => ennek az eredménye lett 47.36%

-a másik lapon az egyéni választókerületekben induló jelöltekre tudtál szavazni: magyarán ezzel döntöttél hogy a te választókerületedből ki jusson be képviselőnek a parlamentbe => ennek az eredménye lett 2/3-os többség

#3-ashoz még, hogyan is számolják a parlamenti képviselőket:

"Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik."

Az egyéni választókörzetek miatt.

Az egyéni választókörzetek a demokrácia halála, és az elcsalt választások melegágya. Illusztrálom:

Tegyük fel van 5 párt:

Birka párt (B)

Marha párt (M)

Disznó párt (D)

Csirke párt (Cs)

Farkas párt (F)

A növényevő pártok jelöltjei mind-mind egyetértenek abban, hogy más állatok megevése rossz dolog, be kell tiltani, de ettől függetlenül vannak közöttük ideológiai különbségek: a disznók és a csirkék több kukoricát szeretnének,a birkák meg a marhák több lucernát, stb. A farkas párt szerint viszont az teljesen rendben van, hogy bizonyos állatok megesznek másokat, és ezt legalizálni kellene. Egyetlen egy mandátum van, tulajdonképpen egy kiskirályt választanak maguk között.

Eljön a választás napja, és az eredmény a következő:

Farkas párt: 30%

Birka párt: 20%

Marha párt 25%

Csirke párt: 15%

Disznó párt: 10%

Ezzel az eredménnyel a Farkas Párt simán megnyeri a választást, legalizálják az állatevést, annak ellenére, hogy a szavazók 70%-a állatevésellenes. De mivel a Farkas Párt kapta a legtöbb szavazatot, így övüké lett a mandátum.

A Fidesz ugyanígy működik: egy választókörzetben még csak nem is kell nekik a szavazatok többségét megszerezniük, az is elég, ha egy szavazattal többet kapnak, mint a második helyezett párt, és övüké a mandátum. Ez a rendszer mindig a legerősebb pártnak kedvez, és hiába áll a többi párt közelebb egymáshoz, a szavazatok megosztódnak közöttük (ezt hívják "spoiler effect"-nen), így egy tulajdonképpen kisebbségben lévő jelölt nyeri meg a versenyt.

Ennek orvoslására találták ki a kétfordulós rendszer: ha egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok legalább felét, akkor a második fordulóban a két legsikeresebb jelölt között kell választaniuk a választóknak (vagy a magyar, 2010 előtti rendszerben a három legsikeresebb, plusz minden legalább 15%-ot elért jelölt közül). Így a második forduló így nézne ki:

Farkas Párt: 30%

Marha Párt: 70%

Így habár a szavazók nagy részének kompromisszumot kell kötnie, a végeredmény mégis igazságosabb, hiszen a többi növényevő párt "ideológiailag" közelebb áll a Marha Párthoz, mint a Farkas Párthoz.

Az egyéni mandátumok kiosztása tulajdonképpen nem egy országos szavazás eredményén, hanem sok kisebb választáson múlik. A listás szavazáson nincsen spoiler effect, ott az összes mandátumot arányosan osztják szét a pártok között.

Az egyéni körzetes ún. "First Past the Post" választási rendszer másik hátránya, hogy matematikailag garantálja a kétpárti rendszer kialakulását. Az USA-ban nincsen listás szavazás: a szenátust, az alsóházat, és az elnököt is egyéni választókerületeken keresztül választják (plusz az elnökválasztásnál ott van az elektorális kollégium is), és az egész történelme során kétpárti rendszer volt. Most ezt vesd össze pl. a dán vagy holland választási rendszerrel, ahol csak listás szavazás van: a dán parlamentben jelenleg 10 párt van, ahol a legnagyobb párt a szavazatok 26%-át kapta meg, míg Hollandiában 13 párt van az alsóházban, ahol a legnagyobb párt 21%-ot kapott.

A tisztán listás szavazás előnye, hogy mivel több párt van az országgyűlésben, így a pártoknak együtt kell működniük egymással, és így egy konszenzusalapú kormányzás és politikai kultúra alakul ki. Ez egyrészt visszafogja a szélsőséges pártokat, másrészt nagyban limitálja a korrupciót, hiszen senki nem akar olyan párttal együttműködni, amelyik a korrupció miatt népszerűtlen lesz a választók között.

#3, #5, #7 részletesen leírta hogy hogyan is működik - a valóban bonyolult - választási rendszerünk.

Tényleg kellene valami pofonegyszerű rendszer helyette, mert sokszor fáj a "46% hol kétharmad" kijelentés.

Igen, ez a rendszer arra épül, hogy a legerősebb párt elvigye a mandátumok többségét, és stabil kormányzótöbbsége legyen. Más rendszerek ezzel szemben az arányosságra mennek rá, ami viszont szinte mindig koalíciós kormányzást kényszerít ki. Mindkettőnek van előnye, és hátránya is.

Megjegyzem, a 2011 előtti választási rendszerünk sem volt sokkal jobb.