Milyen következményei lennének, ha a most vasárnapi borsodi időközi választásokon az ellenzék jelöltje nyerne?

Semmilyen. országosan semmilyen. Ahogy annak sem, ha a fideszé vagy ha egy független nyer.

Helyben persze más kérdés, de ez az ő döntésük.

Mi ez a baromság, hogy "mivel úgysem fog győzni, nyilván nem fogják hagyni, de ha tegyük fel elméletben hogy tiszta szavazás lenne és ezáltal nyerne az ellenzéki jelölt, "?

Odamennek az emberek és szavaznak. Ott lehet az összes jelöltet állító szervezet képviselője mindezt ellenőrizni és a számolásban részt venni. Nagyon szánalmas azzal jönni már előre hogy biztos elcsalják a választást. Most még csak nem is kell minden helyen a választási bizottságba embert összeszednetek, elég abba a pár szavazókörbe. Ennyi ellenzékit már csak tudtok találni aki dolgozni is hajlandó.

Gyakorlatilag semmi sem változna.

A 2014. május 6-tól 2018. május 7-ig tartó ciklusban, Kész Zoltán Veszprém megye 1. v.k.-i független jelölt megválasztásával, 2015. március 6-tól a FIDESZ és KDNP képviselőcsoportok létszáma nem érte el a képviselői létszám 2/3-át. Érzékeltél bármilyen kormányzati, jogalkotási megtorpanást?

1.) A kormányzásra semmilyen hatással nem lenne, hiszen a kormány 100%-ig „kormánypárti”.

A törvények nagy része felhatalmazást ad, vagy akár elő is írja, hogy bizonyos rendelkezéseit kormányrendeletben, vagy adott miniszter(ek) rendeletében lehet, kell, részletesen szabályozni.

(Például, a nagy kihatású, gyakorlatilag mindenkit érintő KRESZ nem törvény, hanem két miniszter rendelete, ők módosíthatják. És rengeteg, az emberek életét befolyásoló jogszabály van, ami nem törvény, azaz, nem az országgyűlés alkotja, módosítja, vonja vissza. Ezt, nyugodtan folytathatnák.)

2.) Az országgyűlés, feladatai közül, mennyiségileg leginkább törvényalkotást végez (új törvényt hoz, meglévőt módosít, visszavon).

Nincs mindig szükség a képviselők legalább 2/3-ának egyetértő szavazására. Mennyiségileg a törvények, törvénymódosítások nagyon nagy részének elfogadásához elegendő az egyszerű többség. Ráadásul, törvénytől függően, ez lehet a képviselői létszám alapján számított egyszerű többség, de lehet az éppen jelenlévő képviselők létszámához viszonyított egyszerű többség. (Egyszerű többség: több mint a fele.)

A 2/3-ot igénylő törvények azok, amelyeket az Alaptörvény sarkalatosnak nevez. De, 2/3-ból is kétféle van: a képviselői létszám 2/3-ának, de bizonyos esetekben a jelenlevő képviselők 2/3-ának egyetértő szavazása szükséges. (Utóbbi miatt szokott előfordulni, hogy ha egy ellenzéki képviselőcsoport nem akar igennel szavazni a kormánypártok törvényjavaslatára, de támogatja, viszont a kormánypárti képviselők egy részének mulaszthatatlan nemzetközi elfoglaltsága van, akkor az ellenzéki képviselőcsoport tagjai váratlanul és egységesen megbetegednek, és igazoltan távol maradnak. A kisebb jelenlévői létszámnak kevesebb képviselő a 2/3-a.)

Ha abszolút 2/3 nélkül, valami számukra fontos abszolút 2/3-os törvényhez, törvénymódosításhoz végképp nem találtak egy külső támogatót sem, akkor a rengeteg nem is tárgyalt, már házbizottságban elutasított ellenzéki javaslatból kiválasztottak egyet, ami igazán nem osztott, szorzott, és beterjesztették. Alkuként, azt elővették, megszavazták, és viszont. De, igen ritkán volt ilyenre szükség; eleve ritkán kell 2/3-os törvénnyel foglalkozni, és akkor találtak legalább egy segítő képviselőt.

Most pedig valóban ott van legalább a nemzetiségi képviselő, aki már megválasztásakor kijelentette, hogy a FIDESZ-KDNP pártszövetség képviselőit foga támogatni. És akadnak mások is.

De nem kell folyamatos támogatás, elég, ha a ritka, fontos esetekben tudnak szerezni alkalmi támogatót.