A momentum is beállt a koalícióba! Momentumosok, örültök neki?

#20

Bocs de a #15 vagy egy másik országban él vagy agymosott fideszes.

Ennek nincs köze a covidhoz.

20

Senki nem mondta, hogy a covidról a fidesz tehet, de ő fog ebbe belebukni.

Trump is a covid miatt bukta el a választást, és neki a megszorításokat még be sem kellett vezetnie. Orbán kénytelen lesz.

#16!

Te még mindig nem érted az arányosság fogalmát és továbbra sem vagy tisztában a országgyűlési választások céljával.

Egyetlen gond a hazai demokráciával Antall mondásában rejlik: "Tetszettek volna forradalmat csinálni!"

#24!

Nem talált. Vagyis általános iskolában ez egy jó válasz, de éppen ezért nem választhatnak gyerekek.

#27!

"Boldogabb lennék ha a választási rendszerünk nem kényszeríteni a pártokat bele ilyen koalicióba hanem arányos lenne, de mivel nem arányos nincs más lehetőség."

Igen, arányosnak és többséginek hívják, de ezek nagyon rossz elnevezések, hiszen a többségi rendszer is arányos.

Az arányos itt azt jelenti, hogy listás.

A többségi pedig itt azt jelenti, hogy egyéni.

És ott van még a győzteskompenzáció. Ez utóbbira lehet azt mondani, hogy nem arányos, mert az elveszett szavazatokat kapja a győztes. (De erről egy szót sem írtál.)

"Közvetett demokráciák lényege h a nép választott képviselők útján gyakorolja a hatalmat. Ez a célja a választásnak. A választási rendszer annál arányosabb minél közelebb áll a választók pártpreferencia megoszlásához a képviselők megoszlása."

Erre mondtam, hogy általános iskolás megfogalmazás, mert a "gyakorolja a hatalmat" nem pontos kifejezés. A választások célja, hogy kormányozhatóság. Nagyon szép a listás, "arányos" rendszer, de van vele pár probléma:

Ha tisztán listás rendszer lenne, akkor nem tudna független jelölt bejutni a parlamentbe. Másként fogalmazva: előfeltétele lenne a választhatóságnak. Egy demokráciában pedig mindeki választható.

De nem csak független nem tudna bejutni, hanem egy körzetben nagyon nagy támogatottsággal rendelkező képviselő sem tudna bejutni, ha a pártlistán hátul szerepel.

A tisztán listás rendszer csak akkor tud biztosan kormányzóképes többséget eredményezni, ha csak kettő párt van. Súlyozás és egyéni képviselők nélkül könnyen előállhat, hogy a legtöbb szavazatot kapott párt közelébe sem lesz az 50%-nak. Vedd ki a képletből a Fideszt! A sok 2-17%-os pártból a 17%-os lenne a győztes. 17%-kal kellene kormányoznia. Vagy nagyon sok koalíciós partnert gyűjtene maga mellé. (Ilyenkor az történik, hogy kisebb jellegtelen lesz, ami a kimúlásához vezet, vagy a farok kezdi csóváni a kutyát, ahogy az SZDSZ tette.)

Tehát nem örgödtől való az többségi rendszer és a kompenzálás sem. Mind azt szolgálja, hogy értelme is legyen a választásnak. Nem biztosítja, de növeli az esélyét a kormányzóképességnek.

Lehet szidni azt is, hogy már csak egy forduló van, nem lehet taktikázni, de túlbonyolított volt a 2 fordulós választás. De a legnagyobb gond vele az, hogy hiába kapja meg valaki a legtöbb szavazatot az első fordulóban, ez sok esetben semmit sem ért. Ameddig működött a kétfordulós rendszer, a kis pártok aránytalanul nagy zsarolósi potenciállal rendelkeztek. Tehát az első forduló harmadik helyezettje döntötte el a második fordulót azzal, hogy visszalépett (vagy sem). Ez megint csak a demokrácia megcsúfolása.

+info: Amikor első választás rendszerét próbálta kialakítani az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal, akkor az MSZMP tisztán többségi (egyéni) rendszer szorgalmazott. Azzal számoltak, hogy az ő jelöltjeik a legismertebbek, így egyéniben taroln fognak. Tényleg az ő jelöltjeik volt a legismertebbek, hiszen nem sokkal korábban bűn volt ellenzékinek lenni. Más kommunista párt is így gondolkozott, aztán koppant is nagyot, mert hiába voltak ismertek az embereik, utálták őket. Ezek után ment bele az MSZMP, hogy legyen listás szavazás is.

Nem velem vitáztál, de sok értelmetlen dolog van itt, szóval közbe szólok.

"Igen, arányosnak és többséginek hívják, de ezek nagyon rossz elnevezések, hiszen a többségi rendszer is arányos."

Nem, a többségi rendszer nem arányos, mivel a többségi rendszernek pont az a következménye, hogy a társadalom megjelenő arányokat torzítja.

"A választások célja, hogy kormányozhatóság."

A demokrácia célja pedig a kompromisszum képesség. Vagyis ha egy párt kormányzó képtelen egy listás rendszerben, akkor kompromisszumképtelen, és alkalmatlan a kormányzásra.

Pont ez a baj a fidesszel is - amellett, hogy kormányzóképtelen -, még kompromisszum képtelen is.

A kormánynak a TELJES népességet kell képviselnie, nem csak a szavazóbázisát, ha más támogatottságot élvező pártokkal nem működik együtt, akkor megbuki, mint kormány, mert nem tudja ellátni a feladatát.

"Tehát az első forduló harmadik helyezettje döntötte el a második fordulót azzal, hogy visszalépett (vagy sem). Ez megint csak a demokrácia megcsúfolása."

Nem teljesen. A példa kedvéért.

Ha van 2 db 30%-os párt és 1 db 40%-os párt, és a 2 db 30%-os párt ideológiailag közel áll egymáshoz, viszont nagyon ellentétes, mint a 40%-os, akkor pont az lenne a természetes, ha a 2 kisebb párt kormányoz, vagy legalább az egyikük, így adott esetben pont, hogy jogos a visszalépésük.

Mellesleg itt a magyar rendszerről van szó, ami kifejezetten aránytalan, illetve igazságtalan, viszont erre vannak más módszerek, hogy igazságosabb legyen a rendszer, amit mintha direkt elhallgatnál, vagy egyáltalán nem is ismered őket, így javaslom ennek a videónak a megtekintését, ami pont erről szól.

https://www.youtube.com/watch?v=yhO6jfHPFQU