Alkotmánymódosítás már a bűncselekmény kategóriája?

Itt le van írva mi a fő probléma ezzel a módosítással:

„közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”

[link]

#20.

Nem is az alkotmányozás tényével volt itt a probléma szerintem, hanem azzal, hogy rendkívül gyorsan alkották meg, és a többi pártot szinte teljesen kizárták az alkotmányozásból. Nyilván nem lett volna teljes egyetértés, de azért illett volna valami együttműködés (oké, nincs törvénybe foglalva, de mégis csak egy olyan fontosságú kérdés ez, ami indokolta volna). A másik ami visszás, az az, ahogy kényük kedvük szerint módosítgatják, kijátszva pl az Alkotmánybíróság döntéseit sokszor. Erre is megvan a felhatalmazásuk, de egy elvileg "gránitszilárdságú" Alaptörvény esetén, talán mégse kéne.

#22 Csakhogy az Alaptörvényt nem rövid idő alatt alkották meg, hanem dolgoztak rajta a 8 éves ellenzéki idejük alatt, azt utána nyilvánosságra is hozták. A parlamentbe való benyújtása előtt is volt róla egyeztetés és fél éven keresztül folyt a parlamenti vitája is. Az ellenzéki pártok szándékosan nem vettek részt az egyeztetéseken, a parlamenti munkában az alkotmánytervezet megvitatásakor, nem voltak kizárva belőle. Nyugodtan visszakeresheted az akkori cikkeket róla, de tessék itt is van egy: "Az MSZP éa az LMP is kivonult az alkotmánykoncepció vitájáról"

[link]

Az alkotmánybíróságnak nincsen beleszólása abba, hogy a parlament milyen törvényt hoz meg és milyen szöveggel. A parlament van az Alkotmánybíróság felett és nem fordítva!

#23.

Azért vonultak ki az ellenzéki pártok, mert a Fidesz mindenféle megegyezéstől elzárkózott, nem szó szerint zárta ki az ellenzéki pártokat, de a gyakorlat mégis ez volt.

Az Alkotmánybíróság nem módosíthat törvények szövegén, viszont ahogy mondtad korábban, megsemmisítheti azt, ezáltal igenis ellenőrzi a törvényhozó hatalmat (országgyűlést). Úgy viszont nehezen teheti meg, ha hatásköröket vonnak el tőle, illetve alkotmánymódosításokkal "kijátszák".

"Az alkotmánybíróságnak nincsen beleszólása abba, hogy a parlament milyen törvényt hoz meg és milyen szöveggel. A parlament van az Alkotmánybíróság felett és nem fordítva!"

Van beleszólása olyan értelemben, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíthet aláírt törvényeket, ha az az Alkotmánnyal (Alaptörvénnyel) nem összeegyeztethető.

Az országgyűlés megszavaz egy törvényt, azt a köztársasági elnöknek alá kell írni az érvényességhez, vagy vissza dobhatja a parlamentnek módosításra.

A képviselők megtehetik, hogy módosítás nélkül, ismét elfogadják, akkor a köztársasági elnöknek már kötelező alá írni, onnantól hatályos a törvény.

Ebbe a folyamatba az Alkotmánybíróság bármikor bele szólhat, az elfogadás után is megsemmisítheti a törvényt, de csak egyetlen indoka lehet, ha a törvény nem egyeztethető össze az Alkotmánnyal, annak ellent mond.

A legtöbb törvényt Göncz Árpád elnöksége idején semmisítette meg az Alkotmánybíróság.

Annak két oka volt, egyrészt akkoriban készült a legtöbb törvény, törvény módosítás a rendszerváltás után, ami természetes, a másik ok, hogy Göncz Árpád mindent alá írt, amit elé tettek.

Sólyom László sok törvényt küldött vissza, ő volt ezidáig, akit civil szervezetek jelöltek köztársasági elnöknek, s előtte volt az Alkotmánybíróság elnöke, egy-egy törvényjavaslat átolvasásakor már ő maga is fel tudta mérni, ha az Alkotmányba ütköző volt (attól függetlenül az Alkotmánybíróság természetesen működött)

Az Alkotmánybíróság nincs a parlament alá rendelve, az egy független testület, amely azt felügyeli, hogy a hatályos törvények az Alaptörvénnyel összeegyeztethetők legyenek.