Alkotmánymódosítás már a bűncselekmény kategóriája?

#11 Mivel az Alaptörvény az alkotmány, ezért nem Alaptörvénybíróságnak hívják, hanem Alkotmánybíróságnak.

És képzeld, a Bíróságot sem Törvénybíróságnak hívják, mégis a törvények alapján végzik a munkájukat! Ahogy a Járásbíróságok pedig NEM a járásokat vizsgálják, hanem pontosan ugyanazoknak a törvényeknek a betartásáról mondanak ítéletet, mint az összes többi bíróság.

#10-es, ezt nekem írtad? 😂 :

"Azon siránkozol, hogy megváltoztatják az alkotmányt ismét" - kevesebbet igyál, abszolúte nem zavar.😂 Nálam ilyen nem olvashatsz.

#16.

Az rendben, hogy az eljárás szabályos. Ugyanakkor egy olyan országban, ahol a korrupció tagadhatatlanul hatalmas és korábban például kivették az Alkotmánybíróság hatásköréből a pénzügyeket, nem túl pozitív, hogy bizonyos pénzek ellenőrizhetőségét még jobban lecsökkentik.

#17 Akkor egyetlen ország sem nyúlhat az alkotmányához, mert mindenütt van korrupció. Amúgy semmi köze egymáshoz a kettőnek.

Az alkotmánybíróságnak soha nem volt jogkörében a pénzügyek bírálata, sem az ellenőrzése. Arra mindig is az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Felügyelet volt.

Az Alkotmánybíróság nem áll a parlament felett - éppen ellenkezőleg, a parlament az Alkotmánybíróság felettes szerve, mint minden más szervnek is. Mert a parlamentet alkotják a választott képviselőink. Emiatt soha nem volt joga az Alkotmánybíróságnak felülírni vagy megmásítani a parlament döntéseit, szimplán az a jogköre, hogy a parlament által meghozott törvényeket, jogszabályokat, egyebeket megnézze, hogy összhangban vannak-e az alkotmánnyal és a már élő többi törvénnyel, nemzetközi szerződésekkel. Ekkor - ha nincsen összhangban - akkor visszaküldik és a parlamentnek kell eldöntenie, hogy a törvényt fogadja el más módon, vagy azt megtartja és azt módosítja - akár az alkotmányt is - hogy megfeleljen a törvénnyel való összhangnak.

#18.

A pénzügyek ellenőrzése nem az Alkotmánybíróság feladata, viszont normakontroll-funkciója volt a közpénzügyek terén, azonban 2010-ben az Országgyűlés egy olyan törvényt fogadott el, ami kivette ezt a funkciót az Alkotmánybíróság hatásköréből.

Emellett a Fidesz az Alaptörvény módosításaival folyamatosan emel jogerőre olyan törvényeket, melyek amúgy megbuktak volna az AB normakontrollja miatt.

Nem arról van szó, hogy ne lehessen az Alkotmányhoz nyúlni, csak ezt általában 1 párt, mindenféle egyeztetés nélkül nem teheti meg. Itt a 2/3 miatt igen (oké, választás eredménye, de nem egészséges). És itt szerintem igenis problémás, hogy a közpénz fogalmát szűkítik és kevesebb ráláthatóság lesz.

De amúgy jókat írtál, szóval tőlem ment a zöld.

#19 Értem amit írsz, viszont a megfelelő környezetben kell véleményezni a történteket. A magyar politikai életben akkora a szembenállás, hogy 20 éven keresztül egyedül az 1994-1998-as ciklusban volt esély az új alkotmány megalkotására, akkor volt hozzá egy irányban meg a 2/3-os többség, de még ők sem tudtak egymással kiegyezni, hogy el is legyen fogadva. 2010-ben lett ismét ilyen esély és ezzel élni kellett. Tudta mindenki, hogy a megosztottság azóta csak nőtt és soha, semmiben nem lesz partner a jelenlegi ellenzék - ahogy egy kormányváltásnál meg éppen a másik oldal nem támogatna 2/3-os törvényeket, mert annyira ellentétesek a nézeteik. Az alkotmányozás kötelessége lett volna már az 1990-es első ciklus képviselőinek, csak nem sikerült. Nem volt kevésbé kötelesség most sem megtenni és most meg is tudták csinálni.

Nem egy párt, egy koalíció két pártja szavazta meg. Ez semmivel sem rosszabb, mint amikor a második ciklusban az mszp és szdsz szavazta volna csak meg az akkori alkotmánytervezetet.

A választás eredményét pedig utólag nem lehet változtatni, az az emberek döntése. Nincs olyan, hogy nem egészséges vagy nem demokratikus - ez a döntés és ennyi.