Magyarországon az oktatás miért ennyire szocialista jellegű, ha a rendszerváltás már évtizedekkel ezelőtt mevolt?

#10 Tényleg baj van a magyar oktatással, ez jól is példázod. Hiszen nem vagy képes szöveget értelmezni, még ilyen egyszerű szinten sem.

Ne azt olvasd ki a szövegből amihez kedved van, hanem azt ami le van írva!

Hogy te hülye maradtál az tény, ez negatívum az itteni rendszerre nézve.

#11 Ami azt illeti tanár szakos vagyok Szegeden, szóval van véleményem arról, miért is vérzik ezer sebből, és miért is lesz képtelen a 21. század kihívásainak megfelelni ez az elavult, 19. századi porosz modellre épülő oktatás. De meddő vitába nem bonyolódom, hiszen láthatóan leragadtál a Kádár-rendszerben. Pár évtized múlva sajnos ez csúnyán vissza fog ütni, a következményeit magad is látni fogod.

Az elméleti anyag magolása abban a korban volt hasznos, amikor sok családnál még lexikon sem állt a rendelkezésre, ma teljesen felesleges. Az internethasználattól pedig nem zuhant vissza sem a diákok tudása, sem a hajlandósága a tanulásra (ez tipikus boomer gondolkodás), csupán átalakította az ismeretszerzés módját, éppenséggel nem csökkenti, hanem bővíti az ismereteit, ráadásul tehermentesíti rengeteg felesleges adat fejben tartásától. Miért is gond? Inkább segítség, ami előnnyé kovácsolható.

"Szerintem az ha egy nyolcadikosnál elvárás lenne hogy tudjon pár értelmes gondolatot elmondani arról, hogy mi a szilárd halmazállapot vagy hogy ki tudja számolni egy autó gyorsulását egy versenyen."

Mind olyan ismeret, amit a többség pár éven belül elfelejt, mivel sosem használja.

Attól, hogy úgy tömjük a gyereket információval, mint valami libát, nem lesz okosabb, csupán egy csomó felesleget vesz a terhére, aminek nagy része idővel kikopik.

Az irreális elvárásokkal túlterhelt, frusztrált iskolai légkör lehetne az egyéniség megtalálásának is kiteljesedésének a terepe.

#12!

Vagy full kamu, hogy tanár szakos vagy, vagy az oktatás valódi problémája jön elő: Sok tanár azért választja ezt a szakmát, mert okosabbnak képzeli magát a többieknél, de valójában csak 14 éves gyerekekhez képest kiemelkedő.

Puffogtatsz olyan kifejezéseket, mint 19. századi porosz módszer és Kádár-rendszer. És meddő vitába nem bonyolódsz, mert mindenki hülye, aki nem ért veled egyet. Ha most tanulsz (bocsánat, jársz oktatásra), akkor valójában semmi tapasztalatod nincs arról, milyen volt a '80-as években az iskola. Ennek ellenére tökéletesen hozod a Kádár-rendszer tanárfiguráját. Szülőként látom, hogy a mostani iskola 100x jobb a gyerekeknek, mint amilyen az én időmben volt.

Bármilyen meglepő, de néha nem árt fejben tartani 3-4 dolgot egyszerre. (Próbálj meg úgy programozni, hogy csak az van a fejedben, amit látsz magad előtt!) Ha erre nincs trenírozva a gyerek, akkor felnőttként sem lesz képes megjegyezni dolgokat. Verset sem (csak) azért tanulunk, hogy 20 évvel később is fel tudjuk mondani. Töredékekre emlékszem csak, de ez alapján meg tudom találni a teljes művet. Az sem mindegy, hogy sosem kell megtanulnom egy képletet vagy elfelejtem, de vannak emlékeim róla.

#12 Képzeld én meg gyakorló tanárként járok éppen tanárképzésre egyetemre, másoddiplomához.

Nagyon jól tudom milyen agymosás folyik a tanárképzésben is egyes oktatók részéről. Volt "szerencsém" átélni olyan "oktatásokat" ahol nyíltan szidta az oktató a kormány oktatáspolitikáját - majd megtanította nekünk a maga saját (valóban nagyszerű) oktatási elveit AMIK MOST MŰKÖDNEK AZ ISKOLÁKBAN, mert neki MOST, az elmúlt években volt lehetősége azokat megvalósítani országszerte. Nem előtte, nem a jövőben, már most.

Ahogyan más oktatók meg jól megmagyarázták nekem, hogy amit a valóságban tanárként a gyerekekkel tapasztalok, az nem úgy van - mert a liberális elveik szerint nem úgy kellene hogy legyen. Nagyon jól tudják "oktatni" a szebbnél szebb elveket, irányokat, majd aztán amikor ott vagy a tanteremben, te is rá fogsz jönni, hogy egyiknek sincsen semmi köze a valósághoz. Nemcsak a gyerekek nem úgy "működnek" de a környezet sem - a szülők, média stb.

A jelen oktatási rendszerében - nem a jövőben, nem más országban, hanem itt 30 éve - a tanár úgy és azt tanít az óráján amit és ahogyan akar. Senki nem korlátoz téged abban hogy a neked tetsző tanítási módszereket használd, a kollégák, az intézmény nem korlátoz, nem beszűkít és nem visszafog, hanem próbál minél inkább rábírni arra hogy a lehető legjobb, legmodernebb módszereket használd. A tankönyvek ehhez igazodnak és neked van bőven lehetőséged benne a magad módján dolgozni.

Ami korlátoz egy tanárt az nem a NAT, nem a tankönyv és nem a tananyag - hanem hogy nem 15 fős osztályokban lehet csoportmunkákkal dolgozva élménypedagógiával elvarázsolni a diákokat, hanem 25-30 fős osztályokban kellene tanítani, miközben a diákok 70%-a le se sz@rja, hogy te mit akarsz csinálni, csak legyen vége az órának és ne legyen házi feladat.

Hidd csak nyugodtan, hogy az a szép és jó amivel most mossák az agyadat, de kérlek emlékezz vissza arra, hogy alig pár éve még TE mennyire vetted komolyan a tanáraidat és mennyire voltál velük és az erőfeszítéseikkel szemben közömbös. Mert ezt fogod visszakapni. Készülj fel arra, hogy nem az elméleti mintadiákokat fogod te majd tanítani, ahol figyelnek minden halk szavadra és elég lesz pozitív kisugárzással kezdened az órát - hanem kő kemény küzdelmek lesznek már azért is, hogy egyszerűen hajlandóak legyenek odafigyelni arra hogy milyen óra is van egyáltalán.

Kívánom hogy legyél olyan sikeres tanár, mint amilyen hittel hiszed most hogy rossz a magyar oktatási rendszer, bár ebben egyáltalán nincsen igazad!

10-es, Kedves Tanárszakos Kolléga!

Ha tényleg tanárszakos vagy (lennél), akkor tudod (tudnád), hiszen tanultad te is, hogy Anglia azért nem jó összehasonlítási alap Magyarországgal, mert az angolszász oktatási rendszer John Locke óta pragmatista. Tehát úgy 300 éve. Azaz didaktikailag: mindent a hasznosságért.

Nem azt akarom mondani, hogy ez rossz. Csak hogy teljesen más elvek szerint működnek 300 éve, mint mi. Ebből elemeket átvehetünk, ahogy át is vettünk (gyakorlatilag a mai teljes kompetencialapú szemlélet erre alapoz), de teljesen nem lehet megvalósítani, mert az egész társadalom máshogy van berendezkedve.

Nálunk jellemzően 8-tól délután 4-5-ig dolgoznak a szülők. Nem kezdhet az iskola 9-kor, mert nincs aki bevigye a gyereket. Angliában később kezdődik általában a munkaidő és sok gyerekes nő nem dolgozik 5-ig, ahogy nálunk, hanem a gyerekkel együtt ér haza.

Én tanítottam pár évet, de ez alatt is azt láttam, hogy sajnos a szint csökken. Meg lehet nézni, hogy mi volt az érettségi követelmény mondjuk 20 éve és mi ma. De pár év alatt is zuhant a követelményszint sajnos. Itt nézőpontokról vitatkozunk: érték-e a tudás? Illetve mi értékesebb: ha valaki képes kiszámolni a téglatest térfogatát vagy tudja, hogy a demokráciának mi a történelmi alapja és mik a jellemzői vagy ha fel tud varrni egy gombot?

#13 Ne a 80-as évek legyen már a mérce, hanem mondjuk a kortárs modellek, pl. a finnek.

Egyébiránt nem sok rálátása lehet a témára, ha úgy hiszi, hogy a NAT körül valamiféle széleskörű szakmai konszenzus lenne, mert nagyon nem.

Csak néhány példa a NAT-ról szóló legitim vita margójára:

[link]

Továbbá:

[link]

A diákok túlterheltségéről pedig itt olvashat bővebben:

[link]

Nagyon szívesen.

#15 Sehol sem mondtam, hogy az angolszász vagy épp a finn modell copyzása lenne a megoldás.

Noha hozzám a finn iskolarendszer áll legközelebb, de mindazon tényezők, melyek a finn siker mögött állnak, egy hosszú reformsorozat eredménye, melynek szervilis másolása éppoly kudarc lenne, mint Preobrazsenszkij professzor szervátültetése Bulgakov Kutyaszív c. regényében...

Azonban irányt mutathat egy, a hazai viszonyokra támaszkodó sikeres oktatási reformhoz.

A Finn modell sikeréből az alábbi pontokat érdemes megszívlelni, illetőleg összevetni a hazai viszonyokkal:

- Egyenlő esély a tanulásra, tekintet nélkül a lakóhelyre, nemre, gazdasági helyzetre.

vagy az anyanyelvre;

- Ingyenes oktatás (beleértve a tankönyvek, étkezés stb.);

- Minden szinten interaktív és kooperatív munka; a partneri viszony elve; a kísérletező stílusú oktatásra való koncentrálás;

- A tanulók egyénre szabott szellemi és anyagi támogatása. 16 éves korukra (amikor elhagyják az iskolát) a tanulók csaknem fele vett részt

valamilyen speciális oktatásban, kapott személyi segítséget, egyéni fejlesztést. Ezzel szemben nálunk magas az iskolából lemorzsolódók száma;

- Fejlődésorientált értékelés a tesztelés, rangsorok kialakítása helyett. A finn iskolákban nincs sztenderdizált felmérés;

- Magasan képzett, autonóm tanárok. Finnországban nincs tankönyvjegyzék, a tanár szabadon választhat könyvet. A tanári hivatás magas társadalmi presztízse;

- A tanárok kevesebbet tanítanak, és a diákok kevesebb időt töltenek tanulással mind az iskolában, mind azon kívül, mint kortársaik más

országokban;

- Befogadás és nem kirekesztés vö. Gyöngyöspata.

Hosszasan lehetne még beszélni a hazai oktatás gyengeségeiről (pl. elavult kötelezők and so on) és a lehetséges reformokról, de ezt nem a GYK komment szekciójában fogom kifejteni, mert nincs kedvem azért körmölni, hogy frusztrált, hozzá nem értők személyeskedve oktassanak illetve zsigerből nyomkodják a diszlájkot (ettől még nem lesz igazuk).

#16 Ha lehet, mellőzük az "agymosás" kifejezést, bármennyire is felkapott terminus ez most az un. nemzeti oldalon; valójában csírájában fojtja el a párbeszédet, hiszen érvek helyett elég bevágni, hogy "agymosás", aláásandó a partner hitelességét, legyen az neves történész (Romsics, Ungváry etc.) vagy SZFE oktató...

Tetszik vagy sem, néhány évtized múlva gyökeresen megváltozik a ma ismert világunk. Nem vagyok jövőkutató, de annyi bizonyosra vehető, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével (vulgárisan: robotizáció) számos munka/szakma fog megszűnni (Ezen az oldalon a munkaköröd angol nevére keresve a rendszer megmutatja, hogy mennyi eséllyel fogja a robot leváltani: willrobotstakemyjob.com). Ezzel együtt a mostani (Z,Y) generáció számára majdan elérhető szakmák jelentős hányada ma még nem is létezik. Az ilyen, ma még nem létező szakmák oktatásához mennyire teremtette meg a feltételeket a NAT? Semennyire.

A 21. századi negyedik ipari forradalom elé egy 100 éve elavult oktatási rendszerrel nézünk, noha itt nem az fog számítani, "hogy tudjon pár értelmes gondolatot elmondani arról, hogy mi a szilárd halmazállapot vagy hogy ki tudja számolni egy autó gyorsulását egy versenyen", de az sem, hogy álmából felverve felmondja a periódusos rendszert vagy a Nemzeti dalt.

#17!

"Ne a 80-as évek legyen már a mérce, hanem mondjuk a kortárs modellek, pl. a finnek."

A kérdésben egy állítás volt megfogalmazva, miszerint az oktatásunk ugyanolyan, mint a '80-as években. Ez nem igaz.

Volt egy haverom, aki elmondta, hogy azért ment ki angliába, mert itt nem akarta iskolába küldeni a gyerekét. Amikor megkérdeztem, hogy mivel van baja, akkor gyakorlatilag elmondta, hogy gyerekként mi volt a baja a sulival. De fogalma sem volt arról, milyen ma egy általános iskola.