Csak én érzem így, vagy nem?

A külföldön dolgozók szoktak rájátszani, hogy csak a hülye nem ment még ki, minek itthon szopni, sok csóró, én 5x annyit keresek, haza nem jönnék, ebbe a szarba stb. Ez a mentalitás hosszú távon vissza üt. - Ha neked olyan jó kint, olyan jól keresel, akkor ne pofázz bele a mi dolgunkba, egész mások a napi problémáink, mit játszod az agyad a pénzedre, stb. - gondolják az itthoniak. Ez így tök természetes, hiszen az életviteli különbségek valósak. Ahogy még van a pesti-vidéki ellentét, úgy a külhoni-itthoni magyar ellentét is létezik.

Ez csak azokra igaz, akik alja munkát mennek ki csinálni (takarítás, kiszolgálás, mosogatás és hasonlók), aztán pózolnak a Porsche mellett, hogy milyen tehetősek. Ezek az emberek csakis önös érdekből mennek ki dolgozni, nem azért, hogy a családjuknak jó legyen vagy hogy szakmai tapasztalatot szerezzenek.

Ez olyan dolog, hogy gondoljon amit akar, saját magamnak keresem a pénzt nem neki, egészzel a cirkusszal max annyit érnek el, hogy maradok kinn és a teszt árából elvagyok egy hotelben... vagyis töredékéből.

Mo.-n minden baj mindenkinek ahelyett, hogy csak a saját maga problémájával foglalkozna.

Itt az a baj, hogy a külföldi bérekhez mérik a rezsit a boltokban kapható dolgokat nem csak az élelmiszert hanem jóformán mindent.