Hogyan lehetett IV. Ferdinánd (1646-1654) és III. Ferdinánd (1637-1657) egyszerre magyar király?

Abban a korban gyakran volt olyan, hogy a trónörökös még az apja halála előtt meg volt koronázva királynak:

IV. Ferdinánd (Bécs, 1633. szeptember 8. – Bécs, 1654. július 9.), a Habsburg-ház osztrák ágából származó német-római király, magyar és cseh király.

Élete

III. Ferdinánd császárnak és első feleségének, Mária Anna spanyol infánsnőnek legidősebb fiaként született 1633-ban. Az eleven eszű gyermek apja kedvence volt, így apja korán bevonta őt a kormányügyekbe.

Apja 1646-ban cseh királlyá koronáztatta, majd 1646. május 1-jére a magyar rendeknek is országgyűlést hirdetett Pozsonyba, hogy Ferdinándot magyar királlyá is megkoronáztassa. Az országgyűlés azonban csak 1646. augusztus 24-én nyílt meg, mert időközben, május 13-án Mária Anna császárné meghalt. Ferdinándot 1647. június 16-án koronázta magyar királlyá Lippay György esztergomi érsek. Hat évvel később, 1653. május 31-én Augsburgban német királlyá választották, és még ez év június 18-án Regensburgban a mainzi érsek koronázta meg. Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek).