Nem szánalmas az ellenzéknek (Bp), hogy ennyi ideje nem képes közbeszerzést kiírni a Lánchídra?

#20, azok szép idők voltak, semmi demokrácia, szigorú rendi (kaszt) társadalom volt.

Nem becsülöm le Széchényit, csak akkor passzió volt a politika, nem megélhetés.

De fidesz frakció tagoknak fejenként csak be kellett dobndiuk 2-2 milliót.

"1. Épphogy nem nyert senki sem. A nyeréshez kell a megbízás stb. is és persze a lóvé is. Tarlós szépen visszavonta a pályázatot, így senki se nyert."

Kár, hogy ősszel senki sem vitatta, hogy az ár miatt lett visszadobva a pályázat. Lassan egy évvel később azt akarod bemesélni, hogy politikai okokból nem lett nyertes hirdetve? Ha így lett volna, akkor ezzel kampányolt volna az ellenzék, de nem így történt.

Nem. Két dolgot mondok.

1. Akkor az volt az ürügy. Hidd el, ha Mészáros nyerhetett volna, akkor simán még jobban eladósítja Tarlós a várost, nem gond az, a 3-as metró ügyében is hozott budapestiek számára nagyon hátrányos szerződést, amikor a gyatra orosz szerelvényeket "újíttatta fel" egy új, modern, komfortos, biztonságos szerelvény áráért, aminek az üzemideje sokkal tovább tart.

2. Szóval ha azt mondod, hogy akkor nem volt elég pénz, akkor miért mondod, hogy most Karácsony szánalmas azért, mert azt mondja, hogy nincs elég pénz, főleg, hogy egy rakás forrást elvont Orbán, és egy rakás bevételtől estek el, ill. egy rakás plusz kiadásuk volt a járvány miatt, amit ugyan a kormány felelőssége lett volna, de nem végezték rendesen?

Nem két dolgot mondtál, hanem hármat.

1. Nem ürügy volt és a mészárosozás nem érv. Mi az, hogy ha Mészáros nyerhetett volna? Mégsem nyerhetett?

1.1. Az orosz metroval és kocsikkal semmi gond, de az itteni kocsit már nagyon régiek voltak és nem kaptak korábban teljes felújítást. A felújítási hibákat már garanciában javították.

2. Nem azt mondtam, amit a száma akarsz adni. Karácsony 9 hónapig nem volt képes kiírni egy új pályázatot. Amikor kiírták, akkor pedig szándékosan nem a törvényi feltételeknek megfelően írták ki, mert helyzetbe akartak hozni egy haveri céget. (Nem hiszem, hogy véletlenül írtak volna bele hülyeséget.) Karácsony a kifogásokat gyártja. Nem titkoltal pártpolitikai célokra használja fel Budapestet.

#33 Akkor menjünk sorban az állításaidon!

"Akkor az volt az ürügy. Hidd el, ha Mészáros nyerhetett volna, akkor simán még jobban eladósítja Tarlós a várost,"

Na most ha Tarlós simán eladósította volna a várost Mészáros cége kedvéért, akkor miért nem fogadta el a pályázaton győztesnek Mészáros cégét? Mert nem fogadta el győztesnek egyik pályázót sem. Miért? Ha szerinted nem a pénz volt az oka - akkor micsoda? Nem fogadják el, amikor mér tuti Tarlós a polgármester, hogy hátha majd megnyeri a 2 héttel későbbi önkormányzati választást és majd akkor fogadhassa el nyertesnek? Saját magadat cáfoltad meg - hiszen ha nem lett volna gond Tarlósnak hogy túlárazzák, hogy többe kerül, akkor egyszerűen kihirdették volna győztesnek azt a céget és kész. DE NEM TETTÉK MEG. Mi a fenét nyerhettek volna ezen?

" nem gond az, a 3-as metró ügyében is hozott budapestiek számára nagyon hátrányos szerződést, amikor a gyatra orosz szerelvényeket "újíttatta fel" egy új, modern, komfortos, biztonságos szerelvény áráért, aminek az üzemideje sokkal tovább tart."

Nem hozott előnytelen döntést a budapestiek számára. A választás az volt, hogy vagy a régi szerelvények felújítása történik meg, arra tudnak az EU-tól pénzt szerezni és a budapestieknek kevesebbe kerül - vagy új szerelvényeket vesznek, de akkor az EU nem ad hozzá pénzt és a teljes összeget a budapesti költségvetésből kell fizetni. A végeredmény mindkét esetben az, hogy működik a 3-as metró, biztonságos szerelvényekkel. És hiába jössz a klímával, akkor bizony többe került volna, azon kívül meg minden megvan - csak kevesebb forrást kellett a budapesti költségvetésből hozzátenni.

A következőt még jobban szét kell szedni.

" Szóval ha azt mondod, hogy akkor nem volt elég pénz,"

Akkor nem volt pénz. A budapesti köztestület sokkal kisebb költségkeretet szavazott meg a felújításra. Az alagút+tér+híd felújításra együtt szerettek volna 17,4 milliárdot költeni, amihez a kormán adott még 6 milliárdot (=23,4 milliárd). Ezzel szemben a pályázatok között a legolcsóbb ajánlat is 25 milliárdos volt csak a tér+híd felújításra, az alagút nélkül. Vagyis a kiírt pályázaton nem lehetett győztest hirdetni, mert nem volt egyik ajánlatra sem elegendő pénz. Ez nem bonyolult.

"akkor miért mondod, hogy most Karácsony szánalmas azért, mert azt mondja, hogy nincs elég pénz,"

Mert közben AZT a pályázatot követnie kellett volna egy ÚJ elgondolásnak, amivel nem az alagúttal együtt újítják fel a hidat, hanem külön. A legolcsóbb ajánlat 25 milliárdos volt és az önkormányzat meg az állam együtt már biztosított 23,4 milliárdot. Vagyis szimplán csak meg kellett volna tárgyalni a fővárosi közgyűlésen, hogy mivel az alagút felújítása nem olyan sürgős - csak célszerű lett volna akkor megtenni amikor amúgy is le van zárva a Lánchíd amire vezeti az autóforgalmat - akkor most csak a híd legyen felújítva a térrel. Azért a térrel együtt, mert az már csak minimális költség a hídhoz képest. A közgyűlésen csupán 1-2 milliárd többlet keretről kellett volna dönteni, vagy arról, hogy bepróbálkoznak egy újabb pályázattal (mint most végre kiírták volna) hátha a pályázók látják, hogy nincs rá több pénz és alacsonyabb ajánlatokat tesznek. A pénz ott volt a fővárosi költségvetésben is és a kormányzat is megmondta, hogy ugyanúgy adják a 6 milliárdot, mint Tarlósnak ígérték.

"főleg, hogy egy rakás forrást elvont Orbán, és egy rakás bevételtől estek el, ill. egy rakás plusz kiadásuk volt a járvány miatt, amit ugyan a kormány felelőssége lett volna, de nem végezték rendesen?"

Mégis mi lett volna a kormány felelőssége amit nem végzett el és a fővárosnak kellett? Sorold már!

Nem vontak el egy rakás forrást! A parkolás vált ingyenessé - emiatt Zuglóban még jól is jártak talán, mert Karácsony polgármestersége alatt amíg működött addig vitte a pénzt az önkormányzattól, nem hozott. A gépjárműadó meg a költségvetés egy-két százalékát érte csak el a településeken. Karácsony ennél sokkal nagyobb veszteséget okozott a fővárosnak azzal, hogy leállíttatta a Liget projekt beruházásait - amik után adók folytak volna be a városnak rendesen.

Magyarázd már el nekem, ha a pénzt is a kormánynak kellene előteremtenie mindenre, a járvány elleni védekezés is a kormányzat feladata lenne egyedül és a híd felújítása, pályáztatása sem megy a kormányzat nélkül, akkor mi a fenének fizet a főváros erre embereket? Minek van ott a főpolgármester és mire kapja a fizetését?

"A pénz ott volt a fővárosi költségvetésben is és a kormányzat is megmondta, hogy ugyanúgy adják a 6 milliárdot, mint Tarlósnak ígérték."

Erről nem született kormányhatározat, hogy csak a hídra is biztosítják azt a 6 milliárdos támogatást. Ígéretre pedig nem elegáns alapozni.

"A gépjárműadó meg a költségvetés egy-két százalékát érte csak el a településeken."

Csapd hozzá még a "szolidaritási hozzájárulás" növekményét, a járvány okozta iparűzési és idegenforgalmi adók csökkenését és egyből kapni fogsz egy legalább 3-10%-os költségvetési romlást, amit akárhogy nézek szignifikáns.

Egyéb meglátásom is van, ha kíváncsi vagy, de alapvetően nem én vagyok a vitapartnered.

"Nem azt mondtam, amit a száma akarsz adni. Karácsony 9 hónapig nem volt képes kiírni egy új pályázatot. Amikor kiírták, akkor pedig szándékosan nem a törvényi feltételeknek megfelően írták ki, mert helyzetbe akartak hozni egy haveri céget. (Nem hiszem, hogy véletlenül írtak volna bele hülyeséget.)"

Attól, hogy egy-két versenyzővel több van, az egyáltalán nem árt, sőt pezsdíti a versenyt. Hogy haveri cég, az illető, abban egyáltalán nem vagyok biztos. De akár úgy van, akár nem, az csak jó lett volna, hiszen Mészárosék kénytelenek lettek volna olcsóbb ajánlatot tenni, és az olcsóbb a nyerő.

"Na most ha Tarlós simán eladósította volna a várost Mészáros cége kedvéért, akkor miért nem fogadta el a pályázaton győztesnek Mészáros cégét? Mert nem fogadta el győztesnek egyik pályázót sem. Miért? Ha szerinted nem a pénz volt az oka - akkor micsoda? Nem fogadják el, amikor mér tuti Tarlós a polgármester, hogy hátha majd megnyeri a 2 héttel későbbi önkormányzati választást és majd akkor fogadhassa el nyertesnek? Saját magadat cáfoltad meg...."

Nem cáfoltam meg magam egyáltalán. Mérlegeltek a választás miatt. Ha közvetlenül a választás előtt gyorsan lepacsizza Tarlós a Mészárossal a drága boltot, abból hatalmas botrány lett volna, és még hatalmasabb bukás. Egyáltalán nem számítottak ellenzéki győzelemre, főleg nem ekkorára.

"Nem hozott előnytelen döntést a budapestiek számára. A választás az volt, hogy vagy a régi szerelvények felújítása történik meg, arra tudnak az EU-tól pénzt szerezni és a budapestieknek kevesebbe kerül - vagy új szerelvényeket vesznek, de akkor az EU nem ad hozzá pénzt és a teljes összeget a budapesti költségvetésből kell fizetni."

Ez hazugság. Az EU támogatta volna nagyon is az új metrószerelvény vásárlását, CSAK nem az oroszt mert az oroszokat politikai okokból éppen gazdasági szankciókkal sújtották, és tiltott volt tőlük vásárolni, így viszont a bolt csak felújítás címén jöhetett szóba. De bárki mástól vehettünk volna új metrót, amit támogattak volna. A piacon árultak kb. a felújítási árért olyan új és korszerű metrót, ami biztonságos, önvezető, klímás, komfortos... de nekünk a lepusztult, rohadó típus kellett, ráadásul csalás történt, mert nem a régi kocsikat újították fel, hanem a valahol raktáron rohadó ezer éve rozsdásodó kocsikat kaptunk. Tehát csalás történt. Emiatt talán szintén lehetséges OLAF eljárás, amit majd esetleg fizethetünk. Az ár kb. ugyanannyi volt a támogatás is, de az új, nem orosz metró üzemeltetési költsége (energiatakarékosság és karbantartás) sokkal olcsóbb, másfelől az üzemeltetési ideje is sokkal tovább tartott volna, tehát ha az üzemeltetési időt elosztjuk az árral+költségekkel, az orosz járgányok nyilvánvalóan rossz választás volt.

Továbbá az sem mellékes, hogy az orosz járgányokra csak korlátozott garanciát vállaltak, az új járgányokra meg teljeskörű garancia jár.

"A végeredmény mindkét esetben az, hogy működik a 3-as metró, biztonságos szerelvényekkel."

Ja, olyan biztonságosan működik, hogy csak úgy jönnek a botrányok... Csak kicsit kéne tájékozódni...

"Akkor nem volt pénz. A budapesti köztestület sokkal kisebb költségkeretet szavazott meg a felújításra. Az alagút+tér+híd felújításra együtt szerettek volna 17,4 milliárdot költeni, amihez a kormán adott még 6 milliárdot (=23,4 milliárd). Ezzel szemben a pályázatok között a legolcsóbb ajánlat is 25 milliárdos volt csak a tér+híd felújításra, az alagút nélkül. Vagyis a kiírt pályázaton nem lehetett győztest hirdetni, mert nem volt egyik ajánlatra sem elegendő pénz. Ez nem bonyolult."

Na az a bonyolult, hogy pár milliárd támogatást nem tudott a kormány hozzácsapni. Pontosan a fent említett ok miatt. Ja meg hát azért is, mert ha mégis az ellenzék nyer, nyilván szanaszét cincálják a szerződést, és közhírré teszik, nem lehet elsumákolni a részleteket. A Fidesz is érdekelt volt a kivárásban, hiszen ha ők nyernek, akkor később még többet szakítanak a haverok akármire hivatkozva.

"Mert közben AZT a pályázatot követnie kellett volna egy ÚJ elgondolásnak, amivel nem az alagúttal együtt újítják fel a hidat, hanem külön. A legolcsóbb ajánlat 25 milliárdos volt és az önkormányzat meg az állam együtt már biztosított 23,4 milliárdot. Vagyis szimplán csak meg kellett volna tárgyalni a fővárosi közgyűlésen, hogy mivel az alagút felújítása nem olyan sürgős - csak célszerű lett volna akkor megtenni amikor amúgy is le van zárva a Lánchíd amire vezeti az autóforgalmat - akkor most csak a híd legyen felújítva a térrel. "

Hatalmasat tévedsz/hazudsz! Csak a Lánchíd felújítására mindenképpen új közbeszerzést kellett írni, mert az Alagút, Lánchíd és térsége egységes közbeszerzésen volt, amit visszavontak.

[link]

Persze ezt nem magyarázzák neked az MTV-n.

"Nem vontak el egy rakás forrást! A parkolás vált ingyenessé"

Gépjármű adó, parkolás, iparűzési adó egyes településeken, ami hirtelen eszembe jut, de hatalmas kár érte az önkormányzatokat a turizmus visszaesése miatt (idegenforgalmi adóveszteség), + kiadás: támogatták az önkormányzati tulajdont bérlő cégeket azzal, hogy nem kértek a rendkívüli időszakban bérleti díjat, (hirtelen nem emlékszem, hogy ez önkéntes elhatározás volt, vagy állami rendelet)

De ezen kívül volt amúgy is rengeteg veszteség, pl:

BKK bérlet, jegy bevétel kiesés stb.

Mégis mi lett volna a kormány felelőssége amit nem végzett el és a fővárosnak kellett? Sorold már!

Nem bonyolítom túl, tessék olvasni!

[link]

XIV. Fejezet *

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYHELYZETI ELLÁTÁS *

228. § * (1) * Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.

(2) E törvény alkalmazásában egészségügyi válsághelyzetnek minősül *

a) * minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor,

b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.

(3) * Különleges jogrend bevezetésekor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

(3a) * Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, illetve c) pontjában meghatározott közegészségügyi okból kerül sor, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ilyenkor nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

(4) * A (3) és (3 a) bekezdésen kívüli eseményt

a) ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet

aa) egy megye területét érinti, az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára a miniszter,

ab) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter,

b) ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet

ba) egy megye területét érinti, az országos tisztifőorvos egyetértésével az egészségügyi államigazgatási szerv a miniszter azonnali tájékoztatása mellett,

bb) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter

minősíthet egészségügyi válsághelyzetnek.

228/A. § * Az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat.

229. § * (1) Egészségügyi válsághelyzet idején az e törvényben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható.

(2) Egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi ellátórendszerre, az egészségügyi szolgáltatás szakmai követelményeire, valamint az egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire előírt rendelkezéseket az e fejezetben, továbbá az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) * Egészségügyi válsághelyzetben - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendelésére az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezése alapján az egészségügyi szolgáltató vezetője, ez utóbbi hiányában az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult. Több megye érintettsége esetén a kirendeléseket az országos tisztifőorvos koordinálja.

(4) * Ha az egészségügyi válsághelyzet több megyét érint, a Kormány határozhat arról, hogy a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók a (3) bekezdés szerinti eljárásban kirendelhetők.

(5) * A miniszter javaslatára a Kormány meghatározza az egészségügyi válsághelyzet felszámolása érdekében igénybe vehető erőket, eszközöket és szervezeteket, és engedélyezi azok igénybevételét.

230. § * (1) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat.

(2) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosításának állami kötelezettsége magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenység, valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását.

(3) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed *

a) a tervezési feladatok ellátására,

b) az irányítás és vezetés rendjének meghatározására,

c) az ágazati és területi együttműködés rendjének meghatározására,

d) a jogi és igazgatási szabályozás kidolgozására,

e) az egészségügyi készletek tartalékolására,

f) a speciális képzési feladatok ellátására, és

g) * az egészségügyi válsághelyzeti ellátási gyakorlatok végrehajtására,

h) * a szükséggyógyintézetek elhelyezésére alkalmas ingatlanok előzetes kijelölésére,

i) * a felkészülés koordinációjára, a közreműködők nyilvántartására és képességeik alapján történő kategorizálására.

(4) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges működése kiterjed *

a) a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályos jogszabályok bevezetésére,

b) az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges mértékű átalakítására,

c) * az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési koordinációs rend bevezetésére,

d) a betegek egészségügyi ellátására,

e) időszakosan működő gyógyintézetek működtetésére,

f) pótlólagos kapacitások és készletek bevonására,

g) * egészségügyi szolgáltató időszakos működtetésére, valamint az egészségügyi szolgáltató működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére,

h) * az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges intézkedések meghozatalára,

i) * a feladatok, erőforrások és eszközök koordinálására.

(5) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.

231. § * (1) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.

(2) * Egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány gondoskodik az Állami Egészségügyi Tartalék folyamatos pótlásának költségvetési fedezetéről, amelyhez szükséges forrásokról utólag el kell számolni. Ez esetben az eszközök és anyagok beszerzése nem tartozik a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

(3) * Egészségügyi válsághelyzet esetén a szükségessé váló készletek soron kívüli beszerzéséről az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője gondoskodik.

232. § * (1) * A miniszter köteles gondoskodni arról, hogy a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályba léptethető egészségügyi jogszabályok kihirdetésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.

(2) * A miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatók a felkészülés keretében egészségügyi válsághelyzeti tervet kötelesek készíteni.

232/A. § * A 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 229. § (1) és (2) bekezdése, a 230. § (1) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, a 231. § és a 232. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

232/B. § * (1) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást országos szinten az országos tisztifőorvos közreműködésével a miniszter, kihirdetett veszélyhelyzetben a Kormány a miniszter útján az országos tisztifőorvos közreműködésével irányítja.

(2) Az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges feladatok helyi szintű összehangolt koordinálását és irányítását

a) a 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a megyei, fővárosi védelmi bizottság,

b) * a 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi államigazgatási szerv

látja el.

232/C. § * (1) A katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófaveszély esetén az egészségügyi feladatok biztosítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségügyi veszélyhelyzetet hirdethet és

a) az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja

aa) az alapellátás körzethatárait,

ab) a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását,

ac) az ellátási terület határait,

ad) a betegbeutalás rendjét,

b) egészségügyi dolgozókat rendelhet ki, és

c) az Állami Egészségügyi Tartalékból egészségügyi anyagot és eszközt igényelhet.

(2) Egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése esetén haladéktalanul értesíteni szükséges a minisztert, illetve az országos tisztifőorvost.

(3) Az egészségügyi veszélyhelyzet időtartama a 10 napot nem haladhatja meg.

(4) Egészségügyi veszélyhelyzet - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kihirdethető akkor is, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatók. Ebben az esetben a miniszter jóváhagyásával hirdethető ki az egészségügyi veszélyhelyzet.

Magyarázd már el nekem, ha a pénzt is a kormánynak kellene előteremtenie mindenre, a járvány elleni védekezés is a kormányzat feladata lenne egyedül és a híd felújítása, pályáztatása sem megy a kormányzat nélkül, akkor mi a fenének fizet a főváros erre embereket? Minek van ott a főpolgármester és mire kapja a fizetését?

Fenti hozzászólásomban idéztem neked a törvényt, amiben ott van, hogy minden járvánnyal kapcsolatos kiadást a kormánynak kell biztosítani, sőt még a járvánnyal kapcsolatos plusz feladatok ellátását is. Tehát ha egy idősotthonban járvány van, akkor azért nem az üzemeltető a felelős, ahogy híresztelték, hanem a kormány vezette állam, az önkormányzat feladata csak a közreműködés ezen a téren. Ízlelgessed, és így emlegesd a Pesti úti idősek otthonában lévő botrányt! Az ott lévő tragédia a Fidesz lelkén szárad.

A főváros a híd üzemeltetője, tulajdonosa is, de azért eléggé gyakori, és evidens, hogy főleg nemzeti műemléket, turisztikai látványosságot, és stratégialag kiemelten fontos beruházásokat az állam nagy mértékben, akár 100%-ban támogat.

Jó példa erre, hogy vannak műemlékek, amelyek társasházként működnek, 100%-ban magántulajdonok, és az állam nagyon helyesen vissza nem térítendő állami támogatást ad a felújításra. Voltak ilyen pályázatok.

A jelenlegi állami támogatás épp csak az ÁFÁ-t fedezi. Szánalmasan kevés.

Ráadásul nem csak a villamos aluljárót és az alagútat és a környéket lett volna célszerű felújítani, hanem a híd járdáját is ki akarták egy időben szélesíteni, ami igencsak indokolt lett volna, (erre adtak volna +1 milliárdot) ezért emlegetsz olykor 7 milliárdot, csakhogy az sokkal többe került volna. de egy átfogó felújítás keretében sokkal tartósabb lett volna a felújítás, hosszútávon megérte volna.)

Egyébként elég gyakori, hogy fideszes területeken simán állami pénzből csinálnak ezt-azt. A Fidesz egyébként annak idején meg is zsarolta a választókat, hogy ez lesz, most betartják a zsarolást. Igaz, az efajta zsarolás is még alaptörvény-ellenes is, de hát ilyen a magyar poltpetis "jogállam".

[link]

Pár napon belül javították a hibát, ami nem okoz semmilyen fennakadást. Ezért verte a nyálát a fidesz-média?!