A magyar emberek egy része miért sopánkodik még mindig Trianon miatt? Megértem, hogy ez egy fájdalmas döntés volt, de a világtérkép folyamatosan változott. Miért nem vagyunk képesek a jövőbe tekinteni?

Trianon csak annak fáj, aki magyar!!!

Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan. (Tamási Áron)

Mondjuk azért, mert 100 év után is nagyban kihat? Gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan..

A japánok sem képesek a jövőbe tekinteni. Minden évben megemlékeznek Hirosima és Nagaszaki bombázásáról. Érthető, kvázi él olyan, akit nem érintett volna valamilyen formában. Hiába épült újra a két város és azért a japánok nagyobb gazdasági fejlődést mutattak nálunk a tragédiáik ellenére.

"Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan. (Tamási Áron)"

Akkor jó kevés magyar van.

Részemről a mai modern társadalom már egységesnek számít, amitóa fogalom az Eu. A nemzetállamok kora már lezajlott 1900 körül, viszont a háborúk során a vesztes országok nemzeti eszméje nem hogy elévült volna, hanem megerősödött a károk és diktátumok/béketárgyalások következtében. Olyan pártok kerültek Magyarországon kormányhatalomra, melyeknek szerves része volt a nacionalizmus. (A nyugati országokban a liberalizmus lett meghatározó) Emiatt folyamatos nacionalista hatás érte a magyarságot, így meghatározott minket a nemzeti eszme fontossága. Ezért törekedtünk sokáig a revízióra, ami később háborús ürügy lett, melyből egy újabb nemzeti sérelem is kialakult. A nemzeti eszme mégjobban megerősött, ezzel együtt a trianonista hangadók is, s a mai napig erős hatását érezzük. (Ezen kívül gazdasági és stb hatások is hangot kaptak). Valószínű, hogy ez a magyar hagyománnyá váló eszme adja a mai napig tartó szívfájdalmakat.

Belegondolva a háttérkörülményekbe, nehéz ettől az érzéstől elszakadni, és ezzel együtt egy új irányt felvenni, de tény, hogy szükséges a fejlődeshez. Eleve nincs értelme megpróbálni menteni a menthetetlent, főleg, hogy anno mi is hibásak voltunk, hozzájárultunk tetteinkel ahhoz, hogy ez bekövetkezzen. Már nagyon sok idő eltelt Trianon óta, megváltoztak a környezeti viszonyok és az etnikai viszonyok is megváltoztak. Erdély már 1947 óta Románia része teljességgel, ahogy a többi volt magyar területek is az adott országoké. 1992-től viszont megalakult az Eu, amibe 2004-ben beléptünk mi is és sok határmenti ország is. Az Eu teljesen elveti a nemzeti törekvéseket, mert fölösleges. (Shengeni határok miatt). Ma már nem cél az egy politikai nemzet kialakítása, hiszen már az vagyunk. És gondoljunk bele abba is, hogy az emberek ma már nem azok, akik Trianon idején. Pl nekem nincs közöm trianonhoz, mert nem akkor éltem. Ahogy a mai románságnak sem. Mi csak nézegetjük a múltban történteket, de mégis úgy tekintünk egymásra, mint az ellenségek, pedig nem tehetünk semmiről. Ezt az ellenségeskedést is a nemzeti törekvések okozták.

El kéne szakadni ettől a sérelemtől, mert nem a mi világunk, nem oda tartozunk. Hátráltat és fölöslegesen szít. Mégis ki a fene találta ki azt, hogy akinek nem fáj trianon, az nem magyar?! Teljesen ellentmod a modern világnézetnek... Tudom, igazságtalanul bántak el az emberekkel, de a háború is igazságtalan volt. Az is igazságtalan volt a dinóknak, hogy kihaltak, de ez az élet rendje. És még lesznek is ilyenek, mert mindig van lehetőség a hibaokozásra. Ennyiből akinek fáj trianon, okolja Ferenc Józsefet, meg Kossuthot, aki az egy politikai nemzetet akarta kihozni az akkori Magyarországról. Ott kezdődött minden, amikor a nemzetiségek nem kapták meg a jogaikat az autonómiára például. Igen, ekkora hatása lett annak, hogy asszimilálni akartuk a kisebbséget. Most is ez zajlik, fordítva. Miért is tennének másképp? Így működik.

Miért nem elég megemlékezni erről? Miért kell még revízióban gondolkodni 2020-ban, amikor egy ilyen törekvés már életképtelen? Inkább azon kéne agyalni, hogyan tehetnénk az ország felépüléséért, mert a károk nagyok és 100 éve "kijavítatlanok".

Pontosan ezt fejtettem ki, ezt a fajta ellenségeskedést. Hogy mi szülte és mi változtatna rajta. Ezért kéne átlendülni az akadályokon, amit ugye a sérelmek érthető okokból nem engednek.

A kisebbség elnyomása pont abból fakad, hogy mi is elnyomtuk a románokat és a többi nemzetiséget. A magyar politika változtatott, az utódállamok pedig kihasználják a "lehetőséget". Nagyban folyik ott is az asszimilálás, aminek pl a székelyek nagy része nyilván nem örül. Viszont bele kell nyugodni ahhoz, hogy a fejlődés útjába lépjenek. A 21. Században már nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyenek miatt ellensségeskedjünk, mert már a társadalom fejlődött annyit, hogy lássa, ez nem vezet semmi jóra. Nyilván nehéz ettől eltérni, ha közben elnyomnak, de egyszer mindennek lesz megoldása, ennek is. Hosszú folyamat, de ők is megoldást fognak taláni vagy a beolvadással, vagy a jogokkal.

Elmaradott gondolkodás már Erdélyt magyar területnek nevezni, mert már igen régóta román. Ők is csak annyiban tehetnek erről, hogy terjeszkedni akart a frissen alakult ország, mi meg pont útjukat álltuk. Mai felfogásban ez már lehetetlennek tűnik, amúgy sem akarunk háborúzni. Ahhoz hogy megszűnjön az ellentét, nem szabad szítani a tüzet holmi revíziós gondolatokkal. Vagy asszimilálnak a székelyek, vagy kiharcolják az autonómiát (amire már nem sok esély van). Mi nem tudunk visszaszerezni egy olyan területet, amit háborús vesztesként kellett átadnunk. Ezért is mondom, hogy fölösleges petíciózni és trianon eltörlésére buzdítani. Bele kell nyugodni, hogy ez történt és megemlékezni róla tiszteletből.

Megjegyezném, a mi kisebbségpolitikánk azért nem erőszakos, mert a háborús károkat eléggé megszenvedtük, muszáj volt új irányt felvenni.

(Lehet nem tudtam értelmesen összeszedni a gondolataimat, de ha leülepszik, akkor helyesbíteni fogom.)

Viszont nem magyar közigazgatási egység, tehát nem, nem nevezhető magyar területnek. Lehet, hogy lakják magyar anyanyelvű székelyek relatív sokan, de ettől még nem lesz a magyaroké. S ha visszatekintesz a történelemben, akkor rengetegszer lehetett felfigyelni Erdély felől elszakadási törekvésekre. Igazából a magyar történelem során Erdély nagyrészt csak tőlünk függő területnek (partium utáni) számított, a reformkorban és még sokáig önálló egységként működhetett.

Visszatérve az Erdélyi etnikumra, a székelyek nem magyarok, csak a mi anyanyelvünk használói. Nagy részük nem is akar magyarországi lakos lenni pont emiatt, ezért inkább elszakadnának az elnyomó körülmények miatt. Szóval tiszteld meg őket annyival, hogy nem nevezed a magyarok tulajdonaként őket, mert ők nem magyar kisebbség, hanem "önálló" etnikai egység. Jogilag sem magyarok, de érzelmi okokból ebbe nem fogok belekezdeni.

Azt vettem észre, hogy aki ilyen buzgó magyarként éli napjait, nem is érti a kisebbség akaratát. Szép dolog, értem én, de a tettük nem a megfelelő célt szolgálja. Nem is értik a dolgok hátterét, siránkoznak a történteken. Nagy magyarországos propagáló pólókkal járják a világot és "hittérítenek", mert a magyarság elvesztette nagy részét. Bocs, de nem vagyunk ártatlanok az ügyben, igenis tehetünk róla. Provokálnak, bemutatják saját elképzelésüket a tökéletes országról, de semmibe veszik a háttérkörülményeket. Irogatják a revíziós petíciókat tök fölöslegesen. Mondhatom úgy is, hogy csak a nagymagyarosok érdeke ez az eszméletlenség. Basszus, oké, megtörtént, fáj, de nem igaz, hogy már 100 éve ezen kell megakadni. Nem értem, annyi rossz dolog történt, de azok mégis figyelmen kívül maradnak... Lehet rosszul hangzik, de nem kéne megakadni a múltban, hanem tényleg a jövőbe kell tekinteni, mert agyilag le vagyunk e téren maradva de rendesen.

Nem akarom megsérteni a nagymagyaros honfitársakat, viszont mashogy nem tudom megfogalmazni a véleményemet, s a türelem is elfogy egyszer. Főképp azokra értem a fent említetteket, akiket xanaxal sem lehet elhallgattatni, mert olyan buzgó irredenta nagymagyarországvisszaváró szentlélek. Inkább javaslom a hagyományok őrzését, mert abban másnak kára nem lehet. Tanuljatok rovásírást, ha kötődést éreztek. Harcoljatok a kisebbség védelemért, kollektív jogokért vagy autonómiáért, de ne buzdítsatok területszerzésre, főleg ne a székelyekét akarjátok visszavenni, mert nem akarják ők sem. Inkább ajánlanám figyelmetekbe a szerb vajdaságot, ahol az egyéni jogokért is küzdeni kell. Ismerem a határon túli kisebbséget, megismertem a körülményeket, hallottam mindkét oldalt, és igen, a kisebbség nagy része eléggé unja már ezt a buzgolódást.

Egyet értek az előzővel. Ebből is látszik, hogy ezeket az embereket igazából nem érdeklik a külhoni magyarok, csak az kell nekik, hogy a terület nagyobb legyen, amit "birtokolhatnak".

Mindig a székelyekkel jönnek, holott a székelyeket a 19. századig nem is számították magyarnak. A honfoglaló törzsek között sem voltak ott, az hogy a nyelvet hogyan vették át, már egy másik téma. A Középkorban a székelyekre külön szabályok vonatkoztak, a feladataik kisértetiesen hasonlítottak az egykori törzsi rendszer szerinti csatlakozott népek feladataira (határvédelem). Mert ugye nem csak ott lettek és kész, mindenhonnan telepítették oda őket uralkodóink, ezt bizonyítja, hogy a székely törzsnevekben feltűnnek nem erdélyi helységnevek is.

Erdélynek mindig saját fejedelme volt, a vajda. Saját rendszere, külön kultúrája. Középkorban Erdélyországnak hívták a helyet, ahogy a Nagy Magyarországon belül mondjuk hívtak más önálló államokat is, például Horvátországgal is ez volt. Petőfi és a Márciusi Ifjak pontjaiban is az szerepel, hogy a Habsburg uralom ledobása után úniót akarnak Erdéllyel. Ezt külön kiemelik, olyat nem mondanak, hogy úniót Kárpátaljával, vagy Felvidékkel, de Erdélyt külön kiemelik, mert nem tekintették ők sem egy országnak Erdélyt Magyarországgal, és nem is akarták Magyarorstághoz csatolni jogilag, ezért mondtak uniót.

Miért nem a szlovákiai magyaroknak íratnak petíciót, miért nem a vajdasági magyaroknak, miért nem a partiumiaknak? Elmondom, mert velük nem jönne egy szép nagy földdarab, amire lehetne verni a mellét a sok "nagymagyarnak", velük csak egy kis földsáv jönne vissza, akkor meg nem mutatnánk meg jól az oláhoknak, hogy ki a nagykutya. Ezeket a nagymagyarokat nem érdeklik, hogy a székelyek székelyek akarnak lenni, a szlovákiai magyarokat pedig sokkal könnyebb lenne visszacsatolni, ezeket az embereket csak az érdekli, hogy nagy legyen és kész. Ha a szlovákiai magyar többség visszacsatolásáért kéne petíciót aláírni, akkor megtenném, sőt még pénzzel is támogatnám, de értelmetlen dolgokhoz nem adom a nevem. A székelyeknek autómia kell, nem visszacsatolás.