A vidéki munkaerőpiac az irodaházak hiánya miatt annyira elmaradott?

Fordítva ülsz a lovon.

Nem a városnak kell ilyen irodaházat létrehoznia, hogy majd talán megtetszik egy cégnek és akkor odamegy - hanem ha ott van egy cég és keres irodaházat, akkor őt szolgálják ki a befektetők azzal hogy építenek ilyet, amit kibérelhet vagy éppen maga a cég épít magának irodaházat.

Nem azért mennek Budapestre a cégek mert ott vannak irodaházak - hanem azért vannak Budapesten ilyen irodaházak, mert ott vannak olyan cégek akik kibérelik vagy építik őket.

Vidéken termelő munka folyik. A fővárosban a vezetés van, mert ott van a többi vállalat, biztosítók, kormányzat, hivatalok, bankok, tőzsde stb. Ha lenne Magyarországon több ilyen város - mert lenne elegendően nagy számú lakossága - AKKOR lennének ezekben a nagyvárosokban is ilyen irodaházak.

Nézd meg nyugodtan más országokban is. A második legnépesebb városunk Debrecen és ott is csak 200 ezer ember él. Németországban 15 olyan város van ahol a lakosság fél millió és ebből is 3 olyan ami majdnem eléri vagy jóval meghaladja Budapest lakosságszámát. Ahol a pár százezres lakosságnál találsz jelentősebb irodaépületeket, ott valamilyen fontos központ létezik, mint közlekedési csomópont vagy kikötő stb.

Nem.

Az irodaházakban dolgozók nagyrésze otthon is el tudja végezni ugyanazt a munkát, akárhonnan.

"Jelenleg, kijelenthető,hogy általánosan, vidéken kvázi csak szalagmunka van."

Szerinted! Úgy látom, hogy neked fogalmad sincs a dolgokról, hiába próbálsz okoskodni.

#7 Azonban mindennek történelmi okai vannak minden országban. A németeknél döntő volt, hogy 40 éven keresztül egy ketté osztott ország voltak. Az NDK-nak volt belsejében Berlin, így annak lehetett csak a fővárosa - miközben teljesen más tempóban fejlődött az a rész, mint az NSZK, aminek így kénytelenségből lett egy másik fővárosa: Bonn. Lakosságát tekintve is többszöröse volt az NDK-nak is meg Magyarországnak is. A régi NDK területe még ez alatt a 30 év alatt sem tudta utolérni a nyugati régiókat.

A régi Magyarország területén ok nagyváros volt és nem is Budapest volt a történelmi fővárosunk. A magyar történelem szomorúsága, hogy az ország elvesztett területeivel ezeket a nagyvárosainkat is elvették tőlünk - ezért is lett utána a megmaradt 1/3-nyi területen egyedül Budapest, mint nagyváros. Amennyiben megmaradtak volna magyarországinak a régi magyar területek nagyvárosai, mint Temesvár, Pozsony vagy Kolozsvár, akkor nálunk is megmaradt volna az a többosztatú szerkezet - ami jellemző volt az országra még a századfordulón. Nem véletlen hogy amikor a történelmi vagy irodalmi nagy személyiségek életéről tanulhattunk, ott az iskoláik, tudományos vagy politikai tevékenységeik sem egyedül Budapesthez voltak köthetőek, hanem tényleg megoszlottak ezen nagyvárosok és régióik között - ahogyan ma Németországban van.

Természetesen lehetett volna ehhez a helyzethez alkalmazkodni és másképpen viselkedni a trianoni döntést követően, de az a szocialista pártállamnak volt egy történelmi bűne, hogy élesen el akarta választani a városi és vidéki lakosságot. A közlekedésben, közigazgatásban, tudományos életben egyaránt olyan döntéseket hoztak sorozatosan, amikkel a vidéket mindig is hátrányba hozták.

Az elmúlt évtizedekben történtek próbálkozások ennek a helyzetnek a javítására. Ezért épült Duna-híd Budapesten kívül is, ezért próbálták megy egyes minisztériumokat vagy a Kúriát levinni valamely vidéki városba és talán ezért próbálkoznak nagyobb egyetemi centrumok kialakításával is (bár a felsőoktatásban hülyeséget hülyeségre halmoznak). De ahogy a németek sem tudtak boldogulni a lemaradt NDK-s régiókkal, pedig többszörös mennyiségű pénzzel és gazdasági kapacitással rendelkeznek hozzá, nálunk sem ment. Ráadásul nálunk ha visszanézed, csak az Orbán kormányok alatt volt erre törekvés, a többi kormány intézkedései éppen a Budapest központúságot erősítették.