Mit gondoltok erről? Nem szégyen, hogy ilyen nagy mértékben visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma?

#20 Valóban sokat számít a kormányzat felsőoktatáshoz való viszonya és való igaz, hogy jelenleg sincsen megfelelő helyen kezelve még a magyar felsőoktatás, ahogy közel sincsen rendben a finanszírozása.

Azonban a jelenlegi kormányon teljesen kívül álló okok miatt volt a 2012-es év számcsökkenése. A 2011-es felsőoktatási törvényt a parlament 2011 novemberében tárgyalta és december végén fogadták el, a kihirdetése december 30. Vagyis semmiképpen nem szólhatott bele a következő februári felsőoktatási jelentkezésekbe, hiszen azokat az előző ősszel meghirdetett szakokra lehetett leadni, még az új felsőoktatási törvény előtti módon.

Az új felsőoktatási törvény a következő tanévben okozott változást, vagyis a 2012 őszén meghirdetett és 2013 februárjában lezárt jelentkezéseknél.

Tehát az igen drasztikus csökkenés nem az új törvény, nem a kormány felsőoktatási politikájának változása miatt volt - más miatt, pl. lehet hogy egyszerűen a devizaválságban annyi ember volt aki nem engedhette meg magának hogy felsőoktatási képzésbe menjen.

De találtam egy érdekes írást (Vándorló diákok - KSH Népességtudományi Kutatóintézet, letölthető, nincs berakható linkje), abban megjegyez egy lehetséges újabb okot a csökkenéshez (részben vagy kis részben). "A tanulmányi célú mobilitás 2012-ben is minden eddigi mértéket meghaladóan növekedett világszerte, akár a beiratkozott graduális és posztgraduális tanulókat, akár a távtanulókat és a tudás átadásának más virtuális formáit vesszük is alapul. " Vagyis a csökkenésbe belejátszhat az is hogy sokkal többen mentek ki máshová tanulni. Bár ennek ellentmond egy másik írás: [link]

Ebben meg ezt írják: "Magyar hallgatók nagy arányban vesznek részt külföldi felsőoktatási képzéseken. Egyrészt vannak, akik a középiskolát követően azonnal külföldre jelentkeznek és nyernek felvételt. Az így külföldön tanulók számát különböző becslések egybehangzóan tízezerre becsülik. Ez az összes hallgatói létszámhoz képest elenyésző. " Egyik oldalról nagyarányúnak nevezi, de hozzáteszi hogy elenyésző az össz hallgatókhoz képest. Hogy ezt az össz magyar hallgatói létszámhoz nézi-e azt nem tudom, 2015-ös adat, akkor a 72 ezer magyar felsőoktatásba felvetthez mérve a 10 ezer külföldön éppen tanuló magyar diák tényleg lehet sok is meg kevés is.

A magyar felsőoktatásban történt változásokról ez is jó írás, ha érdekel a téma: [link]

Az előzőről lemaradt egy link, a felsőoktatási törvény elfogadásáról:

[link]

Lesz ez még rosszabb is, hiszen a Fidesz most be van szarva a választások miatt, és kitalálta, hogy 25 év alatt szja mentesség legyen. Hosszútávon iszonyat káros. Ezek nem fognak viszamenni tanulni, de lehet, hogy ez cél is. Ha még az lett volna, hogy az első munkába állástól kezdve 7 évig...

Amihez ér a Fidesz, szarrá válik.

Az IQ eloszlás nem sokat változott az elmúlt néhány évtizedben.

55-60 ezer fiatal alkalmas egyetemi szintű képzésre, és ennyi volt a '30-as évektől a rendszerváltásig

Akkor kezdett biznisdzé alakulni és névtelen ócska büfészak főiskolák tömege jelent meg, így lett 110ezer feletti a létszám.

Én meg másodéves egyetemistának magyarázhatom a súlyozott átlagot, a hosszúlépés és a nagyfröccs példáján.

A végzettek jó része pincér, műkörmös még feleség lesz a turizmus szakitányával.

Ennek mi az értelme, amúgy?

#26 "Ennek mi az értelme, amúgy?"

Sokszor ez az egyetemista lét csak arra jó, hogy megnyújtsa azt az időszakot maikor a fiatalt még a szülei tartják el és nem kell neki önálló életet kezdenie.

Ez nem feltétlenül rossz, azt mutatja meg hogy ma már sokkal többen engedhetik meg maguknak azt, hogy a felnőtt gyereküket is még eltartsák, amikor már kezd önállósodni, vagyis amikor nem csak otthon a közös lakást kell fizetni, amit amúgy is szükséges, meg a gyerek ruházkodását, étkezését, hanem egy külön lakást is fedez a szülő. Akár kollégium, akár albérlet formájában.

Régebben azért mentek sokan már 14 évesen dolgozni, mert így jutottak ők plusz pénzhez amiből megvehették maguknak amire egy 14-15 éves már vágyik. Aztán külön költöztek - ha tudtak. A rendszerváltás környékén már ez a 16-18 éves korra tolódott ki, ezért is próbálták meg felemelni a tankötelezettség korhatárát 18 évre. De mint írtad, a szükséges IQ nem lett más, az azzal rendelkezők sem lettek többen - talán kevesebben is mivel egyre kevesebb a gyerek - így a tankötelezettség emelésen nem hozta a hozzá fűzött reményeket, vissza kellett vinni 16 évre, hogy legalább kárt ne okozzanak azok a 17-18 évesek akik nem képesek és nem is akarnak már tanulni.

De a többiek között, akik képesek az érettségire és legalább lébecolva valami büfészakra az egyetemen, nem baj ha kitolódik a munkakezdés és nem 18 évesen hanem 22-25 évesen jelennek meg a munkaerőpiacon, ugyanarra a feladatra.