Hogyan lehetne megoldani a hazai cigányság integrációját?

Nem kell sok hozzá.

Újranyitni a bányákat, kohókat, állami épitőipari vállalatokat.

Megoldani az utazást, étkezést és munkásszállást.

Ha ezt megtennék, olyat látnátok, amit csak a 40 évnél idősebbek láttak eddig.

Önként, tömegesen és nagyon keményen dolgozó cigányokat.

Aki nem hiszi, kérdezze meg a szüleit

(vagy a kezelőorvosát, gyógyszerészét)

"Újranyitni a bányákat, kohókat, állami épitőipari vállalatokat.

Megoldani az utazást, étkezést és munkásszállást."

Mibűl kiscsillag? Azért zárták be ezeket, ha nem tűnt volna fel, mert VESZTESÉGESEK voltak. Olvassál már utána ne csak a hülyeségeidet szajkózzad. Az a munka amit ekkora állami ráfordítással lehetett elérni nem érte meg. Így hogy bezártuk a bányáinkat, PÉNZT SPÓROLUNK MEG. Mivel az a munka amit csináltak TÖBBE KERÜLT MINT AMENNYI HASZNOT HOZOTT.

Ezt mondják az ostobák

A 4-es metrót például már negyedennyi pénzből, 10 évvel ezelőtt kiásta volna párszáz cigány fúrópajzs nélkül.

Amint azt a 2. és 3.-nál már bebizomyitották.

A többi is ilyen.

De ha pénzt spóroltatok, akkor most biztosan sok van. Mit rinyáltok. Futja segélyre.

A 4-es metro azért kerül ilyen sokba mert Demszkyék és Hagyóék zsebbe kapott pénzért olyan előnytelen szerződéseket kötöttek a haver külföldi cégekkel hogy hülyére nyerik magukat ezeken a magukat magyarnak valló zsidó gazdasági bűnözők erkölcstelenségén. Ráadásul mivel szocik kezdék a fidesz lehet meg sem éppítteti. De igaza is van. Ezért kell jól megválasztani hogy hová rakod a szavazatod! Abból a sok lóvéból amit ezek a zsidrákok az elmúlt 8 év alatt elloptak a közösből, tényleg jelentősen lehetett volna javítani a cigányság helyzetén.

De ez nem jelenti azt hogy a bányászat v a kohászat Mo-on nyereséges, kivitelezhető. Ez csak egy Rákosi féle téveszme volt a magyar naraccsal együtt.

"Ha ezt megtennék, olyat látnátok, amit csak a 40 évnél idősebbek láttak eddig.

Önként, tömegesen és nagyon keményen dolgozó cigányokat."

40 évnél idósebb vagyok, de ilyet még sosem láttam, sztem kortársaim többsége sem.

1:El kell fogadnunk, hogy az integráció elemi érdek.

2: Azt is fel kell fogni, hogy nem beszélhetünk kollektive az összes romáról, mert sztereotip közhely, hogy nem dolgoznak, ésatöbbi.

3: Definiálni kell, mit nevezünk integrációnak, sőt, hogy ez a helyes kifejezés. Szerintem egyszerűbb egy kisebbséget erőteljesebben ért szociális probléma megoldásáról beszélni.

A romák Mária Terézia óta vannak bajban: nagyeszű gyerekgyárosunk ugyanis kitalálta, hogy márpedig, ez a vándorló életmódot folytató közösség le fog telepedni, egyik napról a másikra. Mert ő így akarja, és kész. A komoly baj, hogy azóta nem kaptak érdemi támogatást: bármilyen nehéz is kimondani, Rákosi és Kádár tették értük a legtöbbet - azonban ez is kevés volt. Az, hogy képzetlen munkásként, a legkeményebb, ugyanakkor gyakran a saját hasznát meg sem hozó munkákra alkalmazták őket, nem volt elégséges. Láthattuk: a rendszerváltás után elsőnek őket rúgták ki, mert a gép jobb és pontosabb munkát végzett.

Ennél komplexebb program kell.

Úgy vélem, több lépcsőben kell intézkedéseket elindítani.

0: A legnehezebb, sajnos, joggal vitatható pont: először is, meg kell küzdeni azzal a kettősséggel, hogy van e roma identitása az illetőnek, vagy sem. Úgy vélem, egyszerűbb, ha elszakadunk az etnikai meghatározástól, helyette azt mondjuk: átfogó program kell a nagyjából rendszerváltás óta munkanélküli rétegek felzárkóztatására. Ebbe alighanem tekintélyes számú roma is bekerülne.

1: Felmérni a veszteségeket, azaz, hogy kb hány olyan ember lehet, aki még pszichésen és fizikailag képes munkát vállalni. Különös tekintettel kell figyelembe venni a gyerekeket. Ne feledjük, nem lehet elégszer hangsúlyozni: olyan gyerekekről van szó, akik azt látták, hogy apa-anya otthon, nem dolgoznak, nincs jövőképük, és megszokták, hogy szánni való életszínvonalon élnek, igaz, azon majdnem biztosan. De ez külön pont lesz.

3: Akcióterv kidolgozása. El kell fogadni, hogy ez egy hosszú, és költséges folyamat, aminek azonban kamatostul térül meg az elindítása, hiszen, ha értelmes és hasznos munkát tudunk adni ezeknek az embereknek, akkor a belső fogyasztás megélénkülése növelheti a gazdaság teljesítményét. Úgy vélem, liberálisként, sőt, a szabad piacot szerető, az állammal hadilábon álló liberálisként ( én ennek vallom magam) is elfogadható a célzott, és irányított állami beavatkozás, hiszen, ha van értelme egy állam létének, az aligha lehet más, mint az elesettekkel történő foglalkozás. De ez nem mehet át semmiképpen abba, hogy foglalkoztatunk x embert, y-nyi költségért, és ennek haszna y-500. El kell fogadni, egy bizonyos munkanélküliség mindig van, de a hiányszakmák felmérésével, és a munkába történő, lassú, de fokozatos visszaszoktatással, valamint a fiatalok újraszocializálásával ez egy elérhető cél. Utóbbi kettőt nem lehet eleget hangsúlyozni: pszichésen torzult emberekről van szó, beszürkült, életükkel leszámolt emberekkel, és fiatalokkal, akik a szó szoros értelmében képtelenek álmodni, és vágyakozni, márpedig, ez hajtja az embert. Az idősebbek apránkénti munkába szoktatása, tanfolyamok segítésével oldható meg, a fiataloknál pedig valamiféleképpen teljes mintacserét kell végrehajtani: ez nem könnyű, de nem is lehetetlen dolog. El kell érni, hogy lássák, van értelme dolgozni, tervezni, álmodni, nem pedig csak egyik napról a másikra élni. Éppen emiatt, a munkába való visszaszoktatásnak nem lehet része az értelem nélküli, gyakran megalázó közmunka. Fontos dolog lenne az ebből a körből kikerüli értelmiség kinevelése, csak ezzel az a baj, hogy az n+1-edik szociológus nem igazán fog tudni imponálni valakinek, akinek még a hat osztálya sincs meg, így, célzott iskolai programmal el kell érni, hogy a tehetségesek olyan szakokra is bejuthassanak, amivel jól kereshetnek, ezzel is mutatva a közösségnek, hogy van értelme tanulni és akarni.

Végül, a legelemibb: ezt a munkát nem lehet kisebbségi, szociális, vallási, stb szervezetekre bízni, ide szakemberek, független, pénzügyi szakemberek kellenek. Sajnos, a szegényekkel/romákkal kapcsolatos intézkedések leírására a teljes zsákutca kép a leginkább megfelelő: értelmetlen tanfolyamok, látványos, de haszontalan intézkedések, és szinte szagolható korrupció. A pénzt, amit erre költünk, olyan szakemberekre kell bízni, akik fizetésük, és esetleges sikerdíjuk miatt megvesztegethetetlenek, illetve, egymást is ellenőrzik. Végezetül, természetesen, ez nem lesz olcsó. Amit eddig integrációra költöttek, az bakfitty.