Az infláció miért nem számol az ingatlanárakkal 2012 óta?
2012-ben kivették a számításból, amíg csökkentek az árak. Ahogy növekedésnek indult, nem számolnak vele. A bérleti díj maradt még ugyan, de csak 1,5%-al. Más államokban pl. cseheknél 10%-os aránnyal számolják. Ha az ő mintájuk szerint számítanánk az inflációt, akkor jóval magasabb lenne.
Zöldég-gyümölcs ára az egekben. Káposzta 2 éve 120ft/kg volt, most 350ft/kg.
Hiába emelkedik tehát a telefonok ára, a KSH szerint a „számítógép, fényképezőgép, telefonkészülék” cikkcsoport árindexe ma 40 százalékkal alacsonyabb, mint 10 évvel ezelőtt. A magyarországi használt autók ára a KSH minőségi változást is figyelembe vevő módszertanával pedig 30, a tévék ára 50 százalékkal alacsonyabb, mint 10 éve. Nyilván érezzük ezen módszer hiányosságait. Valójában ma az autókért jóval több pénzt kell fizetni, mint egy évtizeddel korábban, és hiába tudnak ezek többet, aki autót szeretne, annak a mai árat kell kifizetnie. A megélhetés költsége tehát jelentősen nőtt."
Ha majd újra csökkenek a lakásárak, akkor a párt visszateszi az infláció számításba lakossági nyomásra? :)
Németországban sincs infláció, csak az árak emelkednek. Kisvárosban 50 nm-es legolcsóbb használt lakás tíz éve 40.000 euró volt. Most 100.000 felett. Bankbetétre, államkötvényre annyi kamatot sem kapsz mint Magyarországon. Az EKB havi 100 milliárd euró körül vásárol eladhatatlan (állam) kötvényeket, hogy ne omoljon rájuk a kóceráj. Fedezete? A pénz elinflálása.
Jobb az optikája, ha polgárnak azt mondják: Igaz nem kap kapatot, de az infláció csak 1%. Persze el is hiszik.
Ezen, ha a max-ra kattintasz látod, hogy 10 éve USD-ben változatlan a magyar GDP. Az USD gránit szilárdságú pénze az USA-nak ahol nem volt 10 év alatt 100% (valós) infláció. Ott valószínűleg be vannak vagyasztva az árak.
Az infláció számítási módszerével kapcsolatban komoly viták vannak a közgazdaságtanban, ugyanis nem minden társadalmi réteg és társadalmi szereplő nem ugyanazt a fogyasztói kosarat vásárolja.
Elöljáróban csak ennyit a dologról. Aki szeretne erről többet megtudni, úgy gondolom a szakirodalomban jár utána és nem a gyakorikérdések "szakértőitől" tanul. :))
Valószínű azért nem számolják bele mert az nem egy fogyóeszköz nem egy árú.
Akár évente többször is gazdát cserélhet egy ingatlan különböző árakon akkor melyik adásvételét és hogy fogod beszámolni? Vagy átlagolnátok vagy mi?
Azt kell és lehet beleszámolni ami elfogy. Vagy egy kereslete és van egy kínálata.
Az már más kérdés hogy ezzel is "csalnak" meg trükkösen számolnak. Meg nem számol külön élelmiszerekre és külön műszaki cikkekre mert akkor teljesen más lenne a kép.
Az élelmiszerekben hatalmas drágulás volt és mivel azt minden állampolgár meg kell vegye így valójában az infláció is nagy mert a fizetések meg nem nőttek.
Na ezt most jól kikozmetikázta az egyéb termékek piaca.
az ingatlanoknál azt szokták figyelembe venni leegyszerűsítve, hogy az adott évben az ingatlanok hány százaléka cserélt gazdát és milyen áron, ebből tendenciát nézni. Itt ezzel nem számolnak.
Ha veszel egy telefont 50 ezer forintért, akkor megnézik 10 éve milyen telefon kaptál 50 ezerért. Mivel ma jobbat kapsz 50ezerért,ezért kihozzák hogy ha ugyanolyan telefont vennél mint 10 éve ami volt, akkor az csak 25 ezer forint lenne. Kocsiba, notebookban dettó..
Ha holnaptól nem kapsz kenyeret a boltba, csak kalácsot dupla áron, azzal sem számolnak.
Ha régebben vetted a tojást, ami házi tojás volt, most meg kisebb és tápos, azzal meg nem számolnak. Ha olyan tojást akarsz amit régen kaptál, akkor az ma már kérem feláras: mert házi, bio, extra méret, stb..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!