Miért állítanak fel sokan hamis dilemmákat az oktatási rendszer kapcsán?
A PISA-teszt eredményeit figyelvén újból előkerült a magyar oktatási rendszer,mint téma a magyar sajtó szegmenseiben. Rendre olvassuk azt az általánosnak vélt igazságot,hogy a probléma magva,hogy ismereteket is kívánunk átadni a diákoknak és nem helyezünk hangsúlyt a készségekre. Ez természetesen részint igaz. A probléma véleményem szerint az abszolutizálással van. Miért kellene választanunk a tudás és a készségfejlesztés közül? A két megközelítés EGYÜTTES integrálásával lehetne sokat elérni. Miért kellene kilöknünk a lexikális tudást(Nyugaton is inkább átalakították)? A kifejezés amúgy is elég pejoratív,ami kár. Miért ne lehetne érdekes a diák számára a lexikális tudás? Úgy kell a nebulókat bevezetni egy-egy diszciplínába,hogy érdekes és megfogható legyen,utána rá lehet feküdni a mélyebb elméletre és a problémamegoldásra. A gondok tehát módszertaniak,tanárszinten jelentkeznek. Miért elképzelhetetlen tehát ötvözni a készségfejlesztést/problémamegoldást a megfelelően alapos ismeretátadással?(ami lehetőve tesz minket az interneten való eligazodásra,ha már a lexikalitás ellenes érveknél járunk)
Mi a véleményed a kérdeskörről? Valóban bináris változó a megoldás?
Válaszokat előre is köszönöm!
A kritikus gondolkodás elfojtása a legnagyobb gond.
Aki kritikusan gondolkodik az látja a problémát, aki látja a problémát az megoldást akar találni, aki megoldást akar találni az elkezd gondolkodni. EZ VESZÉLYES! a fidesz szerint így arra verik a nyálukat hogy mindenbe segg hülye a mai tanuló de kettővel több szentet tudott felsorolni mint a svájci vele egykorú diáktársa.
Ha a mai fiatalt a gondolkodásra ösztönöznék az iskolába becsukhatnának az egyházi sulik 80% és elmagyaráznák otthon a kőbunkó fideszes szülőnek a kisztitkár nem megmentő hanem patás ördög......
Szerinted egy féldiktatúra az észt támogatja vagy a birkákat?
A magyar oktatási rendszer leginkább a magolásra épít, aminek akkor lenne értelme, ha az ember nem felejtené el, amit egyszer megtanult. De mivel az ember agykapacitása véges és kiszelektálja a számára lényegtelen adatokat, így teljesen felesleges megtanulni például a költők életét, mivel az, hogy Berzsenyi Dániel 1810 márciusában felutazott Pestre, egy mellékes információ és az ember agya egy hét alatt teljesen "kidobja a raktárból", hiába kellett szerdára megtanulni egy dolgozatra.
De ugyanígy a nyelvoktatásról is megvan a véleményem. Nálunk az az írásbeliségre épít, míg más országokban először beszélni tanítják meg a gyerekeket, aminek jóval több értelme van.
Maximálisan egyetértek! Én is valahol a kettő között mozgok, valószínűleg a megoldás az lenne, ha a készségeket, a logikus gondolkozást és a kreativitást kellő mértékű lexikális tudással egészítenék ki és nem szabad csak az egyikre helyezni a hangsúlyt. Persze, adhatunk mindenki kezébe egy tabletet, aztán igazodjon el a világban ahogy tud, de ha nem rendelkezik kellő alapismerettel, kultúrával, akkor annak sem lesz értelme. Mint ahogy önmagában a tiszta lexikális, magolós, beseggelős, "azért, mert így kell megtanulni és kész" típusú anyagnak sem.
2# Szerintem a kérdező is követi az aktuál politikát, nem biztos hogy pont erre volt kíváncsi.
Az a baj, hogy a tanár nem egy elitszakma, hanem aki semmire nem volt jó, elmegy énektanárnak (nincsen bajom az énektanárokkal, csak a többség ilyen).
Egyébként pedig össze lehetne kötni, csak a Nemzethy Turul Kerettanterv ilyenekre nem gondol. Holott a csapatmunka, következetesség sokkal fontosabb a munkaerőpiacon, mint tudni az Antigoné cselekményét.
Valamint a hangsúlyt át kellene tolni az idegen nyelvekre. Sajnos-nem sajnos, magyarral Magyarországon kívül sokra nem mész. Az angol világnyelv, a német pedig európai.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!