Parom gyereke idegesit, ez normalis?

Politika kategóriába illő kérdés a javából.

A fiad dk,mszp,momentum szavazó vagy maga blanka,netán hadházi?

mert akkor megértem hogy miért trágár meg hülye.

Különben meg vágd nyakon a kis szefost csak megtanulja egyszer a rendet.

"Parom 5 eves fia egy minden bukosaggal megkent alak mar most.2 eve tart az hogy megkeseriti az eletunk ez a gyerek."

Vagyis te egy 3 éves gyereket már nem bírtál elviselni és most 5 évesen minden bunkósággal megkent alaknak tartod.

Ez egy kisgyerek. Középső csoportos óvodás. Te meg elméletileg felnőtt vagy. Legalább ezzel legyél már tisztában. A gyerek az gyerek és nem felnőtt. Nem képes sem úgy látni a világot, a környezetében élőket, mint egy felnőtt, sem arra nem képes hogy összefüggéseket lásson meg. Nem tudja elvonatkoztatni a saját viselkedését és azt amit lát másoktól. 5 évesen pedig pláne.

csupán azt teszi amit lát egyrészt az apjától, sejtem hogy valamennyire meg tőletek is.

Az a gyerek hatalmas gondokkal küzd, egy olyan apja van aki agresszív, domináns akar lenni - közben meg nem vele él, hanem veled, aki nem is tudja őt sem elfogadni, sem szeretni.

Nem lehet senkit parancsszóra megkedvelni, de ahogyan neked ez nem megy, úgy ne várd el azt hogy egy pici gyerek képes rá irányodban.

A gyereknek szeretetre, elfogadásra, biztonságra van szüksége. Most nem kapja meg. Nem a te hibádból, egyszerűen egy olyan helyzetben van amiben egymásnak ellentmondó utasításokat kap, teljesen ellentétes mintákat lát. Nem érti még azt hogy mi a jó és a rossz, most tanulja. Nem bunkóságból viselkedik így - hanem mert nem tudja hogy hogyan kellene nem bunkó módon viselkednie. Nagy valószínűséggel az apjától akkor kap elismerést ha ilyen a viselkedése - vagy az apját akkor látja hogy foglalkozik vele amikor bajba kerül a viselkedése miatt és az "megvédi őt". Talán akkor érzi azt hogy az apja szereti, fontos neki és ezt a viselkedést tartja így helyesnek. Hiszen ezzel sikerült olyan reakciót kiváltania.

Veled szemben meg természetes módon szegül szembe, hiszen nyilván nem vagytok az apjával puszipajtások. Neki ebben a helyzetben belső késztetése hogy "állást foglaljon", vagyis kimutassa kivel van - az apjával. Ezt úgy tudja a kis világában elrendezni, ha veled bunkóskodik. Mert nem tudja mi mást tehetne, nem érti mi folyik körülötte.

Ideje volt hogy feltedd ezt a kérdést itt vagy máshol, hogy kimond azt hogy baj van. mert baj van. Nem kell tudnod egyedül megoldanod - nem is menne, ez a családnak sikerülhet csak és hosszú idő alatt, segítséggel.

Keresd ki a neten a településeteken illetékes Nevelési Tanácsadót! Ez egy olyan intézmény ahol pszichológusok, logopédusok és hasonlók dolgoznak, legfőképpen az óvodai felmérését végzik a gyerekeknek és ahol szükséges ott tanácsadást végeznek vagy fejlesztéseket. Ahogyan az iskola problémás gyerekeket is oda irányítják.

De az utcáról is be lehet menni segítséget kérni.

Keresd ki a telefonszámukat vagy email címüket és fordulj hozzájuk. Kezd azzal hogy egy 5 éves kisgyerekkel, a családi problémákkal összefüggésben lenne szükségetek segítségre. Röviden mond el vagy írd le - ahogy itt - a családi viszonyokat, a gyerekkel kapcsolatos problémákat és kérj sürgős segítséget! Mivel közeleg az iskolába menetele, így nagyon fontos hogy előtte valamiféle segítséghez jussatok, mert ha az iskolában fogja ugyanezt csinálni, akkor az már komoly hátrányokat okozhat a számára a későbbiekre.

A legfontosabb, hogy ilyenkor nem a gyereket kezelik. A gyerek nem romlott el, csak nem tudja mit tegyen másképpen. A családnak, a szülőknek kell másképpen viselkedni vele és elérnie hogy ő maga is másképpen viselkedjen.

Én voltam a gyerekemmel a helyi Nevelési Tanácsadóban egy pszichológusnál. Tényleg tudott segíteni - de nem a gyereknek kellett változtatnia, hanem nekem. nekem kellett megértenem hogy az a kicsit mit és miért csinál valójában, hogy ezt hogyan lehet megváltoztatni, javítani. Nem volt egyszerű, egy évig tartott, de sikerült.

Szóval az első lépést megtetted, kimondtad hogy baj van.

A második lépés legyen az hogy megérted, ő egy kisgyerek és nem szándékosan bunkó, csak nem tudja mi más lehetne.

A harmadik lépés az lenne hogy a pároddal is megbeszéled ezt, hogy a gyerek érdekében nektek kettőtöknek kellene segítséghez fordulni vele. Utána jöhet a negyedik lépés, hogy meg is keresitek azt aki segíthetne.

lerövidítheted az utat ha a gyerek óvodájában megkérdezed az óvónőjétől, hogy kihez menjetek, hol keressetek pszichológust. Ott majd szakembertől kaphatsz válaszokat a miértekre és javaslatokat a hogyanokra.

Ha a gyerekkel tényleg nagy gond van, akkor ezt is szakembernek kell felismernie és kezelnie.

Sok sikert és nagyon sok türelmet kívánok hozzá! Mert megéri.

Cigányoknál nem szokás a gyereknevelés...

Akkor se szólnak rá a szülei, ha az utcán hugyozik "hiszen még gyerek".

A cigány gyerekek már a 3.ablakomat csúzlizak ki pár év alatt,ha rájukszól az ember meg gyön a kiscalád.

Bár a rendörtől még a vasőtől félnek.