Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » A nyugati államok miért...

A nyugati államok miért mindig a magyarok ellenségeivel szimpatizáltak a történelem során?

Figyelt kérdés
Miért utálja mindenki a magyarokat? A környező országok egyértelmű dolgok miatt, de pl. a franciák vagy britek miért pl. a románokat pártolták mindig?
2019. aug. 17. 16:03
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:
91%

# 9-es, egyébként itt nem pusztán 100 évről van szó. Tulajdonképpen már a Harmincéves háborút is a későbbi antant (Entente Cordiale) hatalmai nyerték meg.

(A harmincéves háborút sok történész valójában az első világháborúnak nevezi, mások az első és második világháborút összevontan nevezik a második harmincéves háborúnak - nem véletlenül)


Ugyanezek a hatalmak nyerték a gyarmatosítási versenyt, ami egyébként egyfajta korabeli "nulladik hidegháború" volt (az európai hatalmak gyarmatok területén háborúztak egymással, folyamatos fegyverkezési versenyben).


Az első világháború épp azért robbanhatott ki, mert a németek elégedetlenek voltak a gyarmati érdekeltségeik mennyiségével és a gyarmatbirodalom újrafelosztását szerették volna (ma Putyinnak valami hasonló a baja, úgy gondolja, országa erősebb geopolitikai pozíciókat kellene birtokoljon és saját hatalmi tömörülést szeretne kiépíteni az Eurázsiai Gazdasági Unió révén).


Az első és második világháború, az első és második (ma zajló) hidegháború már mindezeknek csak folyománya volt.


A lényeg, hogy a Nyugat századok óta megújulóan képes folyamatosan győzni és mindig fenntartani a hatalmát.


Ez egyhamar nem fog változni, mivel, mint tudjuk, a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A fegyverkezési versenyhez (hidegháborúhoz) ugyanez a három dolog kell.


Jelenleg a nyugat kezében van a világ két legerősebb gazdasági tömbje (USA és EU), a 140 millió lakosú Oroszország GDP-je a 30 milliós Kanadáéval azonos.


A Nyugatéi a világ legerősebb pénznemei: font, euró, svájci frank, amerikai dollár, kanadai dollár, ausztrál dollár. A dicsőséges keleté a rubel...


A Nyugat tömöríti a világ legerősebb atomhatalmainak többségét (USA, Nagy-Britannia, Franciaország) és szövetségesük két további atomhatalom (Izrael és Japán). Oroszország a maga hatalmi tömörülésén (EGU) az egyetlen atomhatalom.


A Nyugat tömöríti a föld lakosságának legnagyobb hányadát: az EU-ban 550 millió ember, az USA-ban 320 millió ember, a Brit Nemzetközösségben 1,7 milliárd ember él. - Oroszország egy 140 milliós, gyéren lakott állam, szövetségeseivel együtt sem haladja meg a 200 milliót.


A Nyugaté a legfejlettebb haderő a világon a NATO révén - ehhez képest Oroszország kétségtelenül erős hadserege sem ellenfél, ráadásul sokkal elavultabb is.


A Nyugat hatalma öt kontinensre és Óceániára is kiterjed, és nemcsak a transzatlanti összefogás vagy a Brit Nemzetközösség, de például a Frankofónia révén is.

Oroszország befolyása ennél sokkal korlátozottabb: Ázsia és Európa egy-egy részére terjed csak ki.


Szóval nincs az a science-fiction forgatókönyv, amiben Oroszország le tudná győzni a Nyugatot. A Nyugat fő kihívója és versenytársa amúgy az a Kína kezd lenni, amely szintén atomhatalom, a világ harmadik legerősebb gazdasága, hatalmas populációja és erős hadserege is van.


Ezzel együtt az ázsiai atomhatalmak (Oroszország, Kína, India) inkább egymásra jelentenek folyamatos veszélyt, egymással versengenek és igyekeznek lekörözni.


A Nyugat pozíciója egyelőre nagyonis biztos és erős!

2019. aug. 18. 01:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 anonim ***** válasza:
56%

Az első világháborúban mondjuk Oroszország csúnyán kikapott, ott speciel a németek győzelmet arattak, és utána se tudtak győzni - a mandzsuk és a japánok is megfingatták őket, csak 39 környékén kezdett el fejlődni a haderő úgy-ahogy.

Az első világháború német részről azért is robbant ki, mert az angol-francia kondomíniumra nézve komoly gazdasági fenyegetést jelentett a feltörekvő német ipar, és szerették volna letörni a fölényüket. Mi mással, mint egy jó kis háborúval. Ha a jueszéj nem lép be, meglett volna minden esély rá, hogy a németek megnyerjék.

A Monarchia csapatai amúgy nem kerültek harcérintkezésbe francia vagy angol katonákkal, ugyanis egyik ország se fenyegette a Monarchia területi integritását, a hadműveletek jóval északabbra folytak. Mellesleg, se Franciaországot, se Angliát nem érdekelte különösebben Szerbia sorsa.


Ami a második világháborút illeti, az nem teljesen igaz, hogy Magyarország önként és dalolva beugrott a németek mellé a bécsi döntés hallatára. Először szó se volt róla, hogy katonákat küldünk nekik, csak az exportunkra tartottak igényt. Ha Magyarország csakugyan olyan állhatatos szövetségese lett volna Németországnak, nem lett volna ennyi szarozás azon, átengedjék-e az ország területén a német csapatokat a Balkánra. Teleki is ezért lett öngyi; tudta, hogyha a németek átvonulhatnak rajtunk, Magyarország Németországhoz fog csatlakozni, és akkor veszíteni fogunk. Így is történt.


Mostanság Putyin megint gyarmatosító politikát folytat, lásd Ukrajna, a különbség csak annyi, hogy most már nem tudja beadni a nyugatnak a "felszabadításról" szóló mesét.


Ez egy lejárt közhely, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz, Pauló Coelhó szokott ilyen baromságokat kitalálni, neki még el is nézném, nem vérszegény, bolond szegény. Számos példa volt már rá, hogy rosszul felszerelt, katonailag gyenge hadseregek gyakorlatilag zéró anyagi ráfordítással komoly győzelmeket arattak a fölényben lévő ellenséggel szemben.


Oroszoszág GDP-je lehet ugyan alacsony, viszont bődületes mennyiségű emberanyaggal rendelkezik, és az időjárási adottságai miatt képtelenség teljesen elfoglalni az egész országot. Ez se Hitlernek,se Napóleonnak, se másnak nem sikerült, még az egyesített intervenciós csapatoknak sem.


Az atombombák pedig semmit nem jelentenek, ugyanis nem fogják bevetni őket, azzal egyik fél se nyerne semmit. Lenne egy jókora sugárfertőzött romhalmaz, ahol jópár ezer évig semmi nem fog megélni a csótányokon kívül. Ezt egyetlen atomhatalom se lépné meg, fürdővízzel együtt a gyereket is.

2019. aug. 18. 01:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 anonim ***** válasza:

# 12-es:


"Az első világháború német részről azért is robbant ki, mert az angol-francia kondomíniumra nézve komoly gazdasági fenyegetést jelentett a feltörekvő német ipar, és szerették volna letörni a fölényüket."


Ez jól hangzik, igaz is lehetne - csak nem éppen igaz. Mármint abban a tekintetben, hogy Németország üzent hadat Oroszországnak és Franciaországnak is (nem fordítva!), Németország adott ultimátumot Belgiumnak is, majd annak be nem tartása miatt lerohanta és megszállta az országot, amely nem üzent hadat neki!


Pontosan tudjuk, hogy a németek heccelték fel az öreg, gyászoló Ferenc Józsefet is, ismerjük a levelezést.


Szóval a valóságban, bár az angolok és franciák rég készültek egy esetleges háborúra (ezért is hozták létre az Entente Cordiale-t), de abban a németek voltak érdekeltebbek, a gyarmatok újrafelosztását remélve.



"Ami a második világháborút illeti, az nem teljesen igaz, hogy Magyarország önként és dalolva beugrott a németek mellé a bécsi döntés hallatára."


A második bécsi döntésnek bizony feltétele volt, hogy Magyarország német szövetségessé váljon, és ez meg is történt még ugyanazon évben. A második bécsi döntést 1940 augusztus 30-án kötik meg, három hónap sem telik el, 1940 november 20-án Magyarország HIVATALOSAN CSATLAKOZIK a háromhatalmi egyezményhez (azaz ettől a ponttól kezdve hivatalosan is Németország, Japán és Olaszország szövetségese).


Tehát már Észak-Erdély visszaszolgáltatása is a hivatalos csatlakozáshoz volt kötve.


A Délvidék visszaszerzését pedig már konkrét katonai részvételhez kötötte Hitler, és hiába ellenezte azt Teleki, Horthy nem tudott ellenállni a csábításnak. 1941 április 11-én a magyar haderő bevonul Délvidékre, alig öt nappal azután, hogy a németek megkezdik Jugoszlávia lerohanását (szinte egyszerre támadtak tehát a német és magyar csapatok).


A tény, hogy a miniszterelnök ezt ellenezte, sőt, az öngyilkosságához is köze lehet annak, hogy nem értett egyet a németek melletti ilyen szintű elköteleződéssel még a Délvidék árán sem (!), őt személyében hatalmas államférfivá teszi, de nem változtat a tényen, hogy Magyarország önként lépett hadba a németek oldalán, a kormányzó, Horthy Miklós akaratából.


Ezután már teljesen önként üzent hadat a Bárdossy-kormány a Szovjetuniónak 41 jónius 27-én, annak ELLENÉRE (!), hogy a németek nem tartottak igényt eredetileg magyar segítségre. A magyar kormány azért tüsténkedett háborúba ugrani a keleti fronton, mert féltek, hogy ha a románok, akik viszont német kérésre csatlakoztak, esetleg nagy hadi érdemeket szereznek az orosz fronton, a német vezetés nehogy újragondolja a második bécsi döntést és visszaadjon nekik észak-erdélyi területeket. Ezért a keleti frontra már valóságos stréberként, kérés nélkül vonultunk, nehogy elveszítsük Észak-Erdélyt!


Tény, hogy utóbb megpróbáltunk kiszállni az egész buliból (amit a németek már nem hagytak, megszállva Magyarországot), de az is tény, hogy önként szálltunk bele. Ezen nem változtat sem Teleki tiltakozása, sem az öngyilkossága - az pusztán annyit bizonyít, hogy másként is alakulhattak volna a dolgok, ha mondjuk ő a kormányzó, és nem egy olyan idióta mint Horthy Miklós.



"Ha Magyarország csakugyan olyan állhatatos szövetségese lett volna Németországnak, nem lett volna ennyi szarozás azon, átengedjék-e az ország területén a német csapatokat a Balkánra."


Erre mondtam, hogy az orbáni pávatáncot már megpróbálták mások is eljárni sokszor, de sosem sikerült. A nagyhatalmak valamelyike végül mindig "lekérte" a kárpátmedence aktuális pávabalerináját és jól ... maga alá gyűrte.


A német csapatokat pedig nemcsak átengedtük, hanem öt nap múltán a nyomukban teljes fegyverzettel bevonultunk mi is!



"Mostanság Putyin megint gyarmatosító politikát folytat, lásd Ukrajna, a különbség csak annyi, hogy most már nem tudja beadni a nyugatnak a "felszabadításról" szóló mesét."


Ebben egyetértünk.



"Ez egy lejárt közhely, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz, Pauló Coelhó szokott ilyen baromságokat kitalálni, neki még el is nézném, nem vérszegény, bolond szegény."


Csakhogy ezt nem egy bolond ponyvaíró mondta, hanem egy császári hadvezér, Raimondo Montecuccoli, aki saját véresen kemény tapasztalataira alapozta fenti mondatát.


A mondat azért vált híressé, mert egy háborús miniszterelnök, Winston Churchill szerette idézgetni gyakran, aki szintén saját keserűen kemény tapasztalatából beszélt, majd végül igazolta is a mondat igazságtartalmát.


Ezért nem Coelho-idézet...



"Számos példa volt már rá, hogy rosszul felszerelt, katonailag gyenge hadseregek gyakorlatilag zéró anyagi ráfordítással komoly győzelmeket arattak a fölényben lévő ellenséggel szemben."


Csakhogy nem elhúzódó háborúkban! CSATÁKAT lehet nyerni így, elhúzódó háborúkat fenntartani viszont nem. És jellemzően csak VÉDELMI helyzetben működik, elhúzódó hadjáratokat jelentő offenzív helyzetekben kevéssé.

Ennek oka az élelmezésben és ellátmányozásban keresendő és összefügg a terepismerettel.


Ugye nem kell felidézni, hogy vérzett ki az orosz fronton a napóleoni hadsereg és a német hadsereg egyaránt? Nem azért, mintha nem lett volna mindkettő erős, okos, tehetséges, ütőképes.

Messze voltak a hazájuktól, a hadi és élelmiszeri szállítmányozási útvonalak több ezer kilométert tettek ki, nem ismerték a terepet, a hadjáratok elakadtak, állóháborúvá változtak és ennek elhúzódó FINANSZÍROZÁSA egyre KÖLTSÉGESEBBÉ vált.


Elfogyott a pénz, az élelem, az erőforrás. Pénz alatt itt természetesen nemcsak a bankjegyet kell érteni, hanem minden erőforrást, aminek anyagi értéke van.


Például a Nyugat hatalmas erőforrása az a sok millió informatikus, webfejlesztő, startup-os, akik ma telefonapplikációk fejlesztésén fáradoznak, de egy háború esetén gyilkológépeket állítanának elő a Nyugatnak, ahogy a Hitler-Horthy-duó által elűzött német és magyar zsidó tudósok (Einstein, Teller, Szilárd, Wiegner, stb.) is valószínű gyógyszergyáraknál, a légiközlekedés-fejlesztésben vagy egy egyetemi katedrán helyezkedtek volna el, ha nincs háború, így viszont megajándékozták egy atombombával az őket befogadó országot, amellyel az győztesen lezárhatta a második világháborút... Ne mondjam, hogy ahhoz is pénz kellett...



"Oroszoszág GDP-je lehet ugyan alacsony, viszont bődületes mennyiségű emberanyaggal rendelkezik..."


Ez a valaha igaz tény és az erre támaszkodó felfogás táplálta évszázadokig az orosz terjeszkedést. És épp ez a felfogás vezetett oda, hogy ma már ez az állítás egész egyszerűen HAMIS. NEM IGAZ.


Oroszország népessége mára - hála a háborúknak, amiben fogyókelléknek használták saját lakosságukat, no meg a sztálini népirtásnak és a normálisabb oroszok tömeges elvándorlásának Nyugatra - maradt összesen 140 millió lakosa Oroszországnak.


Az Egyesült Államok e lakosság több mint DUPLÁJÁVAL, az Európai Unió majdnem NÉGYSZERESÉVEL rendelkezik. A szomszédos, kisebb területű Kínában HÉTSZER annyi ember él.


Németország és Franciaország együttes lakossága ÖNMAGÁBAN NAGYOBB mint Oroszországé, holott a területük együtt is csak töredéke az orosznak.


Oroszország egy elnéptelenedett, óriási terület, amit túlnépesedett, sokkal fejlettebb és gazdagabb államok és államszövetségek vesznek körül MINDEN OLDALON. A helyükben inkább azon aggódnék, nehogy egyszer a Nyugat, Kína és Japán fel találja osztani egymás között a továbbra is rohamosan néptelenedő területüket...



"és az időjárási adottságai miatt képtelenség teljesen elfoglalni az egész országot."


Nem kell TELJESEN elfoglalni egy országot ahhoz, hogy hazavágd. Ezt mi magyarok pontosan tudjuk. A mi területeinknek is "csak" a kétharmadát sikerült elszedni, mégis nehezen épültünk fel a traumából és soha többé nem lettünk komoly hatalmi tényező...



"Az atombombák pedig semmit nem jelentenek, ugyanis nem fogják bevetni őket, azzal egyik fél se nyerne semmit. Lenne egy jókora sugárfertőzött romhalmaz, ahol jópár ezer évig semmi nem fog megélni a csótányokon kívül. Ezt egyetlen atomhatalom se lépné meg, fürdővízzel együtt a gyereket is."


Az atombomba nem világháborús eszköz, hanem hidegháborús eszköz. Az az ereje, hogy LÉTEZIK.

Az atombombát soha be nem vetve nyerte meg az első hidegháborút a Nyugat, a Szovjetunió pedig összeomlott.


A fegyverkezési verseny mindig feléli a gazdasági erőforrásokat (egyébként az orosz életszínvonal sem itt tartana, ha nem folyton háborúskodnának és fegyverkeznének, hanem néha időt adnának maguknak talpraállni gazdaságilag egy kicsit).


Ezt a versenyt Putyin ugyanúgy nem fogja bírni, mint ahogy elődei sem bírták, és nem attól fog széthullani a rendszere, hogy bárki elfoglalja vagy lerohanja az országát. A Szovjetunió is magától omlott össze és vált már korábban képtelenné a fegyverkezési verseny finanszírozására.


A hidegháború, a világháborúval ellentétben, sohasem fizikailag semmisíti meg a vesztest, hanem gazdaságilag és életszínvonalban nyomorítja meg.


Pontosan ez fog történni, ha Putyin nem áll le, és mi osztozhatunk a nyomorában, ha túltoljuk a barátkozást vele. És a pávatáncot.

2019. aug. 18. 11:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:

# 12-es, egyébként van annak egy történelmi, tömegpszichológiai mechanizmusa a nyugati kultúrában, hogy miért mindig a szabad országok győznek. Ez egy többezer éves sztori.


Miért tudta legyőzni Athén Spártát, miközben Athént lusta kereskedők, hájas filozófusok és elkényelmesedett demokraták államának gondolták - Spárta pedig egy valóságos katonai droidállam volt (akár a hitleri Németország)???


Egyrészt azért, mert a háborúhoz valóban pénz, pénz és pénz kell, Athén pedig sokkal gazdagabb volt, másrészt pedig azért, mert a szabad emberek a végsőkig küzdenek a szabadságukért, hogy gyermekeik is azok lehessenek.


Mindig sokkal motiváltabbak a szabad világ polgárai mint a háborúra kényszerített vagy agymosott droidok, akik legbelül nem boldogok a rendszerükben és nem a boldogságukért harcolnak (hanem többnyire kényszerből, vagy egy beteg eszme szektás bűvöletében).


Ezért tudta legyőzni a szabadságra vágyó magyarság 1848-49-ben a Habsbourg hadakat is rendre, csak a régi, kedves ruszki barátainkon múlt, hogy végül vérbefojtották a szabadságharcunkat (akárcsak száz évvel később, 1956-ban is!).


A szabad világban mindig több - a pénz mellett - az elszántság is és az INNOVÁCIÓS potenciál, holott látszólag elkényelmesedett, harcképtelen kereskedők, filozófusok társadalmai.


Na mármost azok a látszólag harcképtelen, habókos professzorurak dobtak össze egy atombombát Amerikának, akikre két fillért sem adott volna Hitler, sőt, származásukért már rég gázkamrában végezték volna.


Ma az izomagyú medvetáncoltató Putyin röhög a liberális, elkényelmesedett Nyugaton. De arcára fagy a mosoly, amikor az elhízott informatikusgyerekek egyszercsak ellene vetik majd be a tudásukat (nem csekély mennyiségben olyan orosz lurkók is, akiket, felmenőikkel együtt, az ő politikája űzött Nyugatra soktízmilliós nagyságrendben!).


A Nyugat katonáinak lassan már meg sem kell jelenniük személyesen egy háború helyszínén, a jövő konfliktusait drónokkal, intelligens rakétákkal és robotokkal vívják majd meg.


Óriási hiba, a magyar miniszterelnöki címet viselő, Horthy-majmoló törpe pojáca részéről is, ha egy pillanatig is lebecsüli a Nyugat erejét!

2019. aug. 18. 11:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 anonim ***** válasza:
90%

Azért mert egyetlen országnak, nemzetnek sincs akkora belsőellensége mint a magyarnak.

Arról pedig, hogy ezek itt teret nyerhettek, csakis mi magyarok tehetünk.

2019. aug. 18. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 anonim ***** válasza:
100%

A legrövidebb válasz, ahogy többen is körvonalazták, mert mi sem szimpatizáltunk velük...


Persze tegyük hozzá, hogy konkrét katonai potenciálunk az I. vh óta nincs akkora, hogy ne azt csináljuk amit egy erős szomszéd mond... szóval akárhogy is, de kényszerpálya azért volt pár.


Korábbiakra reagálva: az atombombát igenis bevetették már, kétszer a II. vh-ban.

Ja és egyetértek azzal a hozzászólással, hogy más népek se sokat segítettek, lásd pl. az oroszokat 48-ban, vagy hogy a felvidék visszacsatolását a II. vh utáni béketárgyalásokon ők vétózták meg...


De hogy ellenpéldát is mondjak, segítettek pl. a franciák a törökök ellen, 1664-ben, épp a valaki áltl idézett Montecuccolival együtt. Igaz, utána Wesselényiéknek már csak ígérgettek, de hát ez van.


Napóleon is felajánlotta nekünk a békét, de mi inkább kitartottunk az osztrákok mellett (jó, persze rossz volt a lengyel sajtója az ajánlatnak)..

2019. aug. 26. 07:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim válasza:
100%

Szó sincs szimpatizálásról, és ma már nem utálják a magyarokat, sőt. Ha egy átlagembert megkérdezel mondjuk Angliában, akkor csak jót fog mondani. Budapestet majdnem mindenki szereti (Hollywood-i filmekből ismerik, meg jelenleg felkapott a turizmus terén is.)


Magyarország egyszerűen földrajzilag pont két pólus között helyezkedik el. Hogy miért állt mindig a "vesztes" oldalra? A válasz egyszerű: mert az nagyobb befolyással volt a magyar politikai életre, illetve az ellenállás nagyobb veszélyt jelentett, mint maga a veszteség. Ha a második világháborúra gondolunk, akkor most őszintén, józan ésszel: ha kecsegtetik az elcsatolt területek visszaadását, akkor nemet mondtál volna a szövetségre? Megkockáztatod, hogy lerohanjon egy birodalom (németek) vagy elfogadod az ajánlatot a nem régen elcsatolt értékes területeiddel együtt? Nyilván igen a válasz.


Hogy miért álltak a nyagatiak pl. a románok oldalára? Mert a román kormány sunyi és gerinctelen módon felrúgta a szerződést az olaszokkal és németekkel, és persze jó sakk bábu volt a háború alatt, ezért. Aztán mégis odavetette őket a nyugati hatalom a kommunista rezsimnek, azért, mert felosztották a világot a szovjetekkel.

Ezt is a földrajzi helyzet miatt. Semmi személyeskedés nem volt a dologban szerintem, színtiszta logikán alapultak a döntések. Se egy újabb Osztrák-Magyar monarchiát nem akartak (ezért az ország feldarabolása), se egy újabb esélyt a német tébolynak - nem akartak egy riválist sem megint.

Sokan úgy vélik, hogy a második vh az első folytatása, ami szerintem tény.

2019. szept. 7. 07:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 anonim ***** válasza:
76%

"Szóval a valóságban, bár az angolok és franciák rég készültek egy esetleges háborúra (ezért is hozták létre az Entente Cordiale-t), de abban a németek voltak érdekeltebbek, a gyarmatok újrafelosztását remélve."


Akkor tehát a háború az angol-francia-orosz érdekeknek megfelelően robbant ki?

Igen.

Köszönöm szépen, ezt akartam hallani.


"A második bécsi döntésnek bizony feltétele volt, hogy Magyarország német szövetségessé váljon, és ez meg is történt még ugyanazon évben."


Ez stimm, viszont nem tartottak igényt katonai erőkre tőlünk, csupán export-importra.


"de nem változtat a tényen, hogy Magyarország önként lépett hadba a németek oldalán, a kormányzó, Horthy Miklós akaratából."


Ha meg nem lép be, a német haderő lerombolja az egész országot, és erőszakkal kényszerítenek bele a háromhatalmi egyezménybe. Aztán persze ugyanúgy jöttek volna az oroszok "felszabadítani" minket. Ennyi.


"Ezután már teljesen önként üzent hadat a Bárdossy-kormány a Szovjetuniónak 41 jónius 27-én, annak ELLENÉRE (!), hogy a németek nem tartottak igényt eredetileg magyar segítségre."


A szovjetek üzentek először hadat nekünk. Bárdossynak erre mit kellett volna lépnie?


"A magyar kormány azért tüsténkedett háborúba ugrani a keleti fronton, mert féltek, hogy ha a románok, akik viszont német kérésre csatlakoztak, esetleg nagy hadi érdemeket szereznek az orosz fronton, a német vezetés nehogy újragondolja a második bécsi döntést és visszaadjon nekik észak-erdélyi területeket."


Ez csak egy bugyuta konteó, köze nincs a valósághoz. Németország nem azért adta vissza Erdélyt, hogy aztán egy pálfordulattal a románoknak passzolja.


"de az is tény, hogy önként szálltunk bele. Ezen nem változtat sem Teleki tiltakozása, sem az öngyilkossága - az pusztán annyit bizonyít, hogy másként is alakulhattak volna a dolgok, ha mondjuk ő a kormányzó, és nem egy olyan idióta mint Horthy Miklós."


Persze, először a német hadsereg rombolta volna porig az országot, aztán a szovjetek rombolták volna le, ami esetleg még megmaradt volna. Konkrétan lakatlan pusztaság lett volna az egész Kárpát-medence a végére. Nyugodtan lehetett volna bölényt telepíteni is akár.


"Csakhogy ezt nem egy bolond ponyvaíró mondta, hanem egy császári hadvezér, Raimondo Montecuccoli, aki saját véresen kemény tapasztalataira alapozta fenti mondatát."


A császári hadvezérek között is akadt éppen elég mélyhülye fogyatékos idióta, aki szeretett volna bekerülni a történelemkönyvekbe pár hangzatos lózunggal. Montecuccoli is pontosan ilyen volt. A személyes tapasztalatai meg semmit nem érnek, ha más (és tőle jobb) hadvezér mást tapasztal.

Maradjunk annyiban, hogy a "háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz pénz" maximum kocsmafilozofálgatás szintjén állja meg a helyét. Úgy-ahogy.


"Csakhogy nem elhúzódó háborúkban! CSATÁKAT lehet nyerni így, elhúzódó háborúkat fenntartani viszont nem."


De igen, elhúzódó háborút is meg lehet így nyerni, bőven akad rá példa.


"Ugye nem kell felidézni, hogy vérzett ki az orosz fronton a napóleoni hadsereg és a német hadsereg egyaránt? Nem azért, mintha nem lett volna mindkettő erős, okos, tehetséges, ütőképes."


Köztünk maradjon, de Kutuzov bátyó háromszázezres serege is 27 ezerre olvadt ám az üldözés közben...hiába voltak ők otthon...

A szovjet hadsereg vesztesége pedig több millió katonát tett ki. Zsukov mást se csinált, csak nyomatta, hogy támadni, támadni, támadni, és slussz. A németek el is kenték a szájukat mint a grízes szart.


"és ennek elhúzódó FINANSZÍROZÁSA egyre KÖLTSÉGESEBBÉ vált."


Aha, mert a Szovjetúnió nyilván olyan dúsgazdag ország volt, ugye? Minden lakója csak úgy gázolt az aranyban! Amikor jött Ámeriká, hogy na majd mi segítünk legyőzni a nácikat, a szovjetek hazaküldték őket, hogy mit akartok ti itt az alamizsnátokkal...

Ja, nem.


"így viszont megajándékozták egy atombombával az őket befogadó országot, amellyel az győztesen lezárhatta a második világháborút..."


Az atombombát nem az európai hadszíntéren vetették be (és ha akarták, se vethették volna be), tehát ez irreleváns


"Ne mondjam, hogy ahhoz is pénz kellett..."


Ámerikának ne lett volna pénze?


"És épp ez a felfogás vezetett oda, hogy ma már ez az állítás egész egyszerűen HAMIS. NEM IGAZ."


De igen, mái napig teljesen igaz. Nézzél utána kicsit.


"Oroszország népessége mára - hála a háborúknak, amiben fogyókelléknek használták saját lakosságukat, no meg a sztálini népirtásnak és a normálisabb oroszok tömeges elvándorlásának Nyugatra - maradt összesen 140 millió lakosa Oroszországnak."


Tévedsz. 140 millió lakosa van Oroszországnak, aki orosznak vallja magát! És még bőven vannak, akik nem, csak ez valahogy lefelejtődött...

Mindazonáltal nem a lakosság száma, hanem a katonák száma számít.


"Az Egyesült Államok e lakosság több mint DUPLÁJÁVAL"


És ebből mennyi is a hivatásos katona?

A trélerparkban shotgunnal lövöldöző redneckeket, brooklyni mobsztereket meg a motorosbandákat ne számold ide pls, ezek nem katonák, ez csőcselék.


"az Európai Unió majdnem NÉGYSZERESÉVEL rendelkezik."


Maximum a NATO hadereje. Ha csak Európát nézzük, az összevont sereg létszáma még a felét se éri el az orosz hadseregének. A gépesített fegyverzetre ez duplán igaz. Arról nem is beszélve, hogy a nyersanyagok IGEN jelentős hányada Oroszországból származik.

Nem véletlen, hogy az EU nem állt le izmozni Putyinnal Ukrajna miatt. Ha Putyin pajti megunja hallgatni a cirmogásukat, fogja, elzárja a gázcsapot, lesz nagy vacogás Európában...

Mit tippelsz, miért nem lett semmi az oroszország elleni embargóból? Mert ott Brüsszelben rájöttek, hogy bizony az nekik jobban fog fájni, mint az orosz medvének.


"A szomszédos, kisebb területű Kínában HÉTSZER annyi ember él."


Ez stimmel, mindazonáltal Kínában mái napig kommunista uralom van, szóval ez kicsit öngól volt.


"Oroszország egy elnéptelenedett, óriási terület"


Nagyon messze van attól Oroszország, hogy elnéptelenedettnek nevezzük, nem a Szaharáról beszélünk.


"amit túlnépesedett, sokkal fejlettebb és gazdagabb államok és államszövetségek vesznek körül MINDEN OLDALON"


Egyrészt, mint mondtam, nem az össznépesség létszáma számít, hacsak nem sorozzák be a csecsemőket meg az aggastyánokat is.

Másrészt, Kína még mindig közelebb áll Oroszországhoz, mint a jueszéjhez, minden értelemben.

Harmadrészt, sem a fejlettség, sem a gazdagság nem biztosíték a nyertes háborúra. Nincs wunderwaffe, amivel minden háború megnyerhető. Nincs. Nem is lesz. Vagy ha mégis, biztos lehetsz benne, hogy az ellenséges hatalom is azonnal megkaparintja.


"A helyükben inkább azon aggódnék, nehogy egyszer a Nyugat, Kína és Japán fel találja osztani egymás között a továbbra is rohamosan néptelenedő területüket..."


És mihez is kezdenének velük aztán? Csak úgy a birtoklás kedvéért elpisálnának iszonyú összegeket rá, először az intervencióra, aztán az ott állomásozó katonai egységek ellátására? Hát hogyne.


"Nem kell TELJESEN elfoglalni egy országot ahhoz, hogy hazavágd."


Te egy apró, alig 10 milliós országból akarsz levonni párhuzamot egy bődületes kiterjedésű, egész kontinensen átívelő országra? Hát ez nagyon whehehehe.


"A mi területeinknek is "csak" a kétharmadát sikerült elszedni, mégis nehezen épültünk fel a traumából és soha többé nem lettünk komoly hatalmi tényező..."


Az Osztrák-Magyar Monarchia óta mi nem voltunk hatalmi tényező. De előtte se nagyon. A Monarchia haderejét csak az nem verte el, aki nem akarta.


"Az atombomba nem világháborús eszköz, hanem hidegháborús eszköz. Az az ereje, hogy LÉTEZIK."


És? Konkrétan mire jó, azon túlmenően, hogy ezzel tartják sakkban kölcsönösen egymást az atomhatalmak, mondván, "ha te is, hát én is"?

Maximum arra, hogy miután elöregszenek a kilövetlen töltetek, atomerőműbe való üzemanyaggá lehet feldolgozni őket.


"Az atombombát soha be nem vetve nyerte meg az első hidegháborút a Nyugat, a Szovjetunió pedig összeomlott."


A hidegháborút a Nyugat azzal nyerte meg, hogy előbb fejlesztette ki a csillagháborús projectet, a szovjet gazdaság pedig ezt már nem tudta követni. Az atombombának zéró köze volt hozzá.


"Ezt a versenyt Putyin ugyanúgy nem fogja bírni, mint ahogy elődei sem bírták, és nem attól fog széthullani a rendszere, hogy bárki elfoglalja vagy lerohanja az országát."


Vagy éppen újabb gazdasági megaválság tör ki a jueszéjben, és a jueszéj fog szépen földbeállni. Putyin meg majd röhög a markába.

Ez pindurkát valószínűbb, minthogy Oroszország majd széthullik, mert nem bírja a fegyverkezési tempót.


"A hidegháború, a világháborúval ellentétben, sohasem fizikailag semmisíti meg a vesztest, hanem gazdaságilag és életszínvonalban nyomorítja meg."


Csakhogy ezzel te egyetlen települést se foglalsz el az ellenféltől, vagyis megmarad minden potenciálja arra, hogy újból hatalmi tényezővé váljon.


"Pontosan ez fog történni, ha Putyin nem áll le"


Mint mondtam, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy újabb krach tönkrevágja a jueszéjt, minthogy Putyin rendszere csak úgy varázsütésre összedőlne.

De még ha így is lenne, Putyin nélkül nekünk se olaj, se gáz, szóval annyira ne örvendezzél.


"Miért tudta legyőzni Athén Spártát, miközben Athént lusta kereskedők, hájas filozófusok és elkényelmesedett demokraták államának gondolták - Spárta pedig egy valóságos katonai droidállam volt"


Ööööö, szerintem néha be kéne járnod történelemórára...ugyanis Athén sose győzte le Spártát

Spárta ellenben kétszer is legyőzte Athént...


"Egyrészt azért, mert a háborúhoz valóban pénz, pénz és pénz kell, Athén pedig sokkal gazdagabb volt, másrészt pedig azért, mert a szabad emberek a végsőkig küzdenek a szabadságukért, hogy gyermekeik is azok lehessenek."


Még mindig Spárta volt az, aki elkente Athén száját, mindezt úgy, hogy semmiféle háborús tartaléka nem volt (Delphoi kincseit leszámítva egy vasuk se volt), és feleannyian se voltak, mint az athéniak + még a saját helótáikkal is állandó csatákat vívtak.

Ennyit ér a "háborúhoz pénz, pénz, pénz kell" lózung...Athénnak kb. tízezer talanton aranya volt vert érmékben, és legalább ugyanennyi műtárgyakban, és kitörölhették vele a seggüket...


"Mindig sokkal motiváltabbak a szabad világ polgárai mint a háborúra kényszerített vagy agymosott droidok, akik legbelül nem boldogok a rendszerükben és nem a boldogságukért harcolnak"


Ehhez képest a hunoknál és a mongól-tatároknál egész pöpecül működött, három kontinenst gyalultak le egy évtized alatt.


"Ezért tudta legyőzni a szabadságra vágyó magyarság 1848-49-ben a Habsbourg hadakat is rendre"


A magyarság a 48-49-ces szabadságharcban gyakorlatilag semmiféle tőkével nem rendelkezett, tehát itt is magad ellen beszélsz.


"Na mármost azok a látszólag harcképtelen, habókos professzorurak dobtak össze egy atombombát Amerikának, akikre két fillért sem adott volna Hitler"


Az ugye megvan, hogy Hitlernek már 43-ra lett volna atombombája, ha egy csapat brit kommandós nem nyomja fel a Norsk Hydro műveket? JÓVAL az amcsik előtt...

Tényleg be kéne járnod töriórákra néha.


"A Nyugat katonáinak lassan már meg sem kell jelenniük személyesen egy háború helyszínén, a jövő konfliktusait drónokkal, intelligens rakétákkal és robotokkal vívják majd meg."


Amiket aztán egy közönséges nyári vihar harcképtelenné tesz majd, nem is beszélve a mindenféle komputervírusokról..

Amíg a mesterséges intelligencia azon a szinten van, hogy a TESZKÓs robotkassza nemhogy a hamispénzt nem veszi be, de sokszor az igazit se hajlandó, addig ne nagyon vizionáljunk már itt Star Wars-féle droidhadseregeket.

De még ha így is lenne, intelligens rakétákkal meg drónokkal ugyanúgy nem lehet elfoglalni egy országot. Hitlernek ott voltak a V-2 rakéták, egymás után lőtték ki őket Londonra. Elfoglalták Nagy-Britanniát? Nem éppen.

Nesze neked, robothadsereg. Még a Star Wars képzelt világában se voltak képesek versenyezni az emberi hadsereggel.

2021. jan. 25. 04:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/19 anonim ***** válasza:

Szerencsére keletről mindig csodálatos dolgokat kaptunk, olyanokat mint:


1. a TATÁRJÁRÁS


2. 150 ÉV TÖRÖK HÓDOLTSÁG, a hódoltsági területek lakosságának szinte teljes kiirtása


3. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbefojtása az oroszok által


4. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ, következmény: TRIANON (ne feledjük, a világháború első, kívülről érkező ultimátuma az oroszok hadüzenete az Osztrák-Magyar Monarchiának)


5. KÁRPÁTALJA, VAJDASÁG elfoglalása


6. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG, VÖRÖS TERROR, KOMMUNIZMUS, hadifogság, svábok deportálása, kuláklisták, Málenkij-robot, sztálinizmus, kirakatperek, stb.


7. Az 1956-os forradalom vérbe fojtása


8. Magyarország szovjet megszállása


9. Orosz energiafüggőség



Nyugatról azért sokmindent kaptunk is a történelmünk során, kulturálisan is (a német-magyar illetve osztrák-magyar történelmi múltnak vannak jó fejezetei is - például a kiegyezés utáni évtizedek -, de a magyar-török vagy magyar-orosz történelmi múltban nem sok békés, dicső fejezetet találni...).

2021. jan. 28. 13:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!