Miért ennyire irigyek az ellenzékiek a hazai vállalkozók sikereire?

Varga Mihály mai nyilatkozata:

"rengeteget tettük azért, hogy feketegazdaságot visszaszorítsuk, de még mindig nemzeti sportnak számít az adó elkerülése. Mintha erre több energia menne el, mint a termék eladására."

Éljenek a magyar vállalkozók.

Maga a kiinduló ötlet nem lett volna rossz, hogy legyen magyar tőkés osztály és magyar vállalatok.

Pl. Dél-Korea esetében a 2. vhrú után volt egy katonai diktátoruk, aki puccsal hatalomra került. Első dolga volt, hogy összehívta az akkori (már elve sikeres és ügyes) vállalkozókat és megkérdezte, hogy ki hajlandó az ország felvirágoztatásában részt venni a vagyonából. Ha követi a kormányzat iparosítási terveit, cserébe az állam támogatni fogja hitelekkel és minden más módon. A jelen levők közül volt aki nemet mondott, és azokat azonnal bebörtönözték és elvették a vagyonát. Az igent mondottak között volt pl. Lee Byung-chul nevű fuvarozó kisvállalkozó. Na most ennek a palinak a cégének a mobiltelefonja vagy tévéje van sok olvasó kezében vagy otthonában is (Samsung). És gyakorlatilag az egész koreai csoda az úgynevezett csebol családi vállalkozások segítségével épült fel, amelyeket mindenki ismeri a világon (Samsung, LG, Hyundai, Kia, Daewoo, Doosan stb.).

A gond az, hogy itthon mindent elcseszünk, és minden bal**sz, gyökér és önző módon csinálnak. Nyilván Mészáros Lőrinc és a többieknél nem volt elvárás, hogy jó és ügyes vállalkozók legyenek, hanem a lojalitás volt az első szempont. Ebből következőleg teljesen életképtelen cégeik vannak, amik állami közbeszerzések és EU-s támogatások nélkül azonnal befuccsulnának. Nem versenyképesek, hiszen gondolom az itt levők közül senki sem hallott még Mészáros&Mészáros márkájú elektromos autóról, amit vesznek pl. Németországban mint a cukrot. Vagy a Market építő (Garancsi), ami dubai felhőkarcolókat épít. Vagy tőlem egy Mészáros&Mészáros kenyérpirító is elég lenne, amit mondjuk latin Amerikában sokan használnak. De ezek nincsenek, ugyanis ezek a cégek semmi versenyképes terméket és szolgáltatást nem tudnak előállítani, amire a valódi nemzetközi versenypiacon igény van. Pedig enélkül az egész ország versenyképtelen, hiszen ahogy nektek is kedves olvasók, szinte minden nagy értékű terméketeket külföldön állítják elő. Ha ezért cserébe nem termelünk semmit saját erőből, csak az ideiglenesen idetelepült német autógyártók összeszerelő munkásai vagyunk, akkor ez egy időzített bomba. Bármikor kártyavárként fog összedőlni, ahogy jön a recesszió, leépítenek az amúgy is gyengélkedő német cégek. Persze addig lehet tagadni, hogy milyen jól megy minden, és milyen sikeres hazai cégek vannak. Meg a jó munkahelyek, melyek még megvannak egy-két évig, aztán utána vége a muzsikának.

Csak a sok buta irigykedik. Engem pl rohadtul nem érdekel, hogy mi van Mészáros L-lel. Gondolom, az elején volt egy kis hátszele míg megkapaszkodott de utána már törvényesen ment minden azóta is.

Mivel lesz nekem jobb, ha neki rosszabb?

És tényleg, mivel rosszabb ő mint egy külföldi multi?

Hajrá Fidesz ennek ellenére!

"Miért kell szidni őket akkor mégis, ha ők a magyar gazdaság motorjai és a fejlődésünk kulcsai?"

Mert nem a gazdaság motorjai, hanem az EU támogatások vérszívói

és jön a feljelentés panel:

"Ha valaki tud valamit, hogy loptak volna akkor tessék feljelentést tenni" persze nyalonckám, Poltpetya mellett tegyél feljelentést, aha!

nem ég ilyenkor a pofád amikor ezeket leírod?

haverjaid nem köpnek le?

Aki irigy, az mindenkire egyformán irigy, akinek jobban megy, valamiből jobb van, jobb jutott. De aki a saját erejéből mindent elértekre nem irigy, csak az oligarchákra mérges, az nem irigységből teszi. Az oligarchák állami hátszéllel, állami és uniós támogatásokból élnek, amit lehetett volna sok vállalkozó között pályáztatni, okosabban elkölteni, hogy az összegek nagy része fejlesztésekre menjen és csak egy kis haszon maradhasson a közbeszerzéseket megnyerőknél.

Másik, hogy ne azonosítsd ezt a szűk kört a hazai vállalkozói szférával. Mint előbb olvashattad, a hazai vállalkozók 99%-a a piacból él. Ezek egy része is pályázik uniós forrásokra, de csak kisebb összegekben, közöttük is vannak olyanok nem kis számban, akik csalással elérik, hogy a pályázati pénznek csak egy kis részét kelljen felhasználniuk, mert ezeknek az ellenőrzése még mindig szemet hunyós. Ezeket belülről láttam, személyesen. Egy átlagember a hőzöngésével még a felét sem tudja az igazságnak.

Ez a mi kis magyar valóságunk.

Ha példának okáért Simicska, vagy Kuna cégei még mindig sikeresek lennének, akkor azt mondanám, hogy a piacból is meg tudnak élni. De nem tudnak és Mészáros cégei is buknának, ha kegyvesztetté válna. Az állam jelenlegi vezetőinek is ez az érdeke, hogy ezek a cégek a kiszolgáltatottjaik legyenek.

S aki azt hiszi, hogy mindez az ország és az ő személyes hasznára válik, az nem is tévedhetne nagyobbat. Egy forintot nem fog abból látni soha, amit ezek az oligarchák már megszereztek.

Az igazságos az lenne, ha a közbeszerzéseknél nem lehetnének túlárazások, sok cég pályázhatna és nyerhetne is egy olyan pályáztatási rendszerrel, ami garantálná, hogy ne mindig ugyanazok vigyék el a tendereket. A kisebb uniós forrásokra pályázókat is jobban ellenőrizhetnék, hogy biztosan ne legyenek visszaosztva összegek és a kivitelező láncolat legaljáig mindenkinél végig ellenőrizni, hogy valóban arra használták-e fel az elnyert támogatást, amire azt kapták.