Menyire lepődnétek meg Nyugat-Európában egy transznemű papon?

Buzgó, átszellemült mohamedánok közt is fedeztem már transzneműt, az illető a saját valós problémáját se értette még meg, és abban a környezetben kb. nem is fogja soha... Az ember a hitet kisgyerekkorában vagy magáévá teszi, vagy sem. Aki belülről magáévá tette, az már menthetetlenül beleesett, ragaszkodik hozzá. A pszichológiai nemi másság és szexuális orientációs másság megértése viszont 10-20 évvel később jön. Na innen fakad, hogy egyesek vergődnek a saját vallásosságuk meg épp jobboldaliságuk (mert ugye azt is már rég belenevelték) meg az ébredező szexualitásuk között, és van, aki nem igazán szeretne szabadulni az előbbitől se, ezért próbálgatja összehozni a kettőt... Kívülről meg ugye mindkét tábor agyonütné.

Azt nehezen hiszem, hogy transzneműek tudatosan papnak állnak, abban viszont biztos vagyok, hogy huszonéves taknyosok már rég fel voltak kenne kispapnak, mielőtt a saját másságukat egyáltalán megérthették volna. Erősen valószínű hát, hogy megesett már ilyen a világtörténelemben, az illető meg tulajdonképpen örülhetett, hogy pap lett, legalább kiválóan tudta leplezni önmagát.

Ami a transzneműséget illeti, férfi és nő nem egyforma képességekkel, korlátokkal, meglátásokkal, megfigyelésekkel, gondolatokkal, válaszreakciókkal rendelkezik. Lehet teremteni olyan szituációt, amit az egyik 'nem' képtelen megoldani, a sárga földbe lehetne döngölni őket, megszégyeníteni, míg a másik 'nem' tagjai játszva megoldják. A transznemű meg fogja oldani azt a problémát, amit a külalakban azonos társai egyik sem. Ha agyonverik őket sem. De ha megkérdezed, ki nyerte tegnap a foci VB-t, azt se tudja, hogy volt olyan. Azért azt, hogy valakiben belül férfi vagy nő lakik, azt nem lehet csak úgy elszínészkedni, mert első kanyarban úgy pofára esik az illető, hogy annak a rendje. Már ugyanaz a ruha is másképp gyűrődik valakin, ha más aggyal áll hozzá.

Még néhány gondolat: A transzneműek 95% nem akarja magát átoperálni. A transzneműek több mint fele tisztában sincs vele, hogy ő transznemű!!! Pláne ilyen harmadik világbeli buta helyeken. Annyit érez, hogy nagyon más, mint a többi gyerek, nem mennek neki azok a dolgok, bántják, de azt nem érti, hogy valójában mi baja van, mitől más. A transzneműség az egy tényállapot, nem akarás kérdése, mint mondjuk felvarratni nyolc kiló tetoválást... A transzneműség nem az, hogy Józsikába bevillan egy szikra, hogy akkor ő most csöcsöket varratna magára. Nem ez a transzneműség definíciója, pláne úgy, hogy az elsöprő többségük nemhogy nem akar (vagy még nem akar) átalakulni, azt se tudja, hogy nyomja el magában az egészet, és tudomást se venni róla. Pont, hogy a transzneműek többsége NEM AKAR transznemű lenni, fél életében ellene vergődik, de attól ő még az! Úgyhogy ez nem valami polgárpukkasztás, és legfőképp nem politikai álláspont, jókeresztyén családban is pontosan ugyanolyan arányban felüti a fejét a születendő gyermekek közt.

Teljesen lényegtelen, hogy mi ezt a valamit most betegségnek, nyűgnek, nyavalyának, rendellenességnek, búnak, bajnak, fűnek, fának nevezzük, és melyik listáról húzzuk ki, meg nem. Egy listáról viszont nagyon gyorsan ki kéne húzni: a politikai listáról, ugyanis transzneműnek születni biológiai eset, nem politikai véleménynyilvánítás. A k anyját mindenkinek, aki a transzneműséget össze akarja mosni ilyen-olyan politikai táborokkal.