Palesztinában az egyállamos, a kétállamos, a kétállamos B verzió, a háromállamos, a háromállamos B vagy a négyállamos rendezés lenne a legjobb, legműködőképesebb alternatíva?
- Az egyállamos verzióban az egykori brit mandátum Palesztina egy egységes független állammá válik. A gyakorlatban ez valószínűleg azzal járna, hogy Izrael annektálja az 1967-ben megszállt területeket, így Ciszjordánia és Gáza is Izrael részévé válna. A főváros az egységes, oszthatatlan Jeruzsálem. Arab nacionalista körökben olyan elképzelés is van, hogy a zsidó államnak, Izraelnek meg kell szűnni, így kell kialakítani az egy államot.
- A kétállamos megoldás szerint az egykori brit mandátum Palesztinát felosztják egy zsidó és egy arab államra. Ezt az ENSZ Közgyűlés is 1947-ben megszavazta. Az akkori felosztási tervből nem lett semmi. Ma a kétállami megoldás alatt általában azt értik, hogy Izrael kivonul az 1967-ben megszállt területekről, azok nagy részéről és így Ciszjordánia Kelet-Jeruzsálemmel és a Gáza-övezet alkotná a Palesztin államot. Jeruzsálem megosztva Izrael és Palesztina fővárosa is lenne. A nemzetközösség nagy része jelenleg ezt a béketervezetet támogatja.
- Kétállamos B verzió. Izrael annektálja a Nyugati Partot, Ciszjordániát, ahol egyébként is rengeteg zsidó telep épült az utóbbi évtizedekben. A Gáza-övezet, mely nem kell sem Izraelnek, sem Egyiptomnak nemzetközileg elismert, független országgá válna. Tehát ez gyakorlatilag az első verzió, csak Gáza nélkül.
- A háromállamos verzió azért merülhet fel, mert Gáza nem határos Ciszjordániával, a központi palesztin területekkel, köztük van Izrael. Így Gáza egy független Palesztinának olyan lenne, mint Nahicseván Azerbajdzsánnak. Gázának manapság is saját külön kormánya van, de facto elszakadt Palesztinától. Így három külön állam alakulhatna ki a rendezések során, Izrael, Palesztina (mint Ciszjordánia, azaz a Nyugati Part területe) és Gáza.
Háromállamos B verzióként még az is felmerülhet, hogy Izrael és Palesztina mellett Jeruzsálem, legalábbis az óváros és a szent helyek válik semleges, nemzetközileg felügyelt független állammá. Izraelnek lehetne a fővárosa Tel-Aviv, Palesztinának, mint arab államnak Ramallah.
- Négyállamos megoldás során Izrael, Palesztina, Gáza függetlensége mellett lenne még Jeruzsálem is független.
válasza: válasza:
válasza:Csak pici pontosítás:
1) "az egykori brit mandátum" ( írod ) - ez a mai Izraelen, Gázán, Nyugati Parton kívül magában foglalta a mai Jordániát is, mely az 1920-as évekbejn, mint emirség korlátozott, majd teljes autonómiát kapott, később lett önálló állam ( pontos "menetrend" pl gugli ).
2) Ciszjordánia nevú terület nem létezik. A Judát ( Judeát ) és Somront ( Samáriát ) magában foglaló területet nevezték így 1949-től 1967-ig, amíg Jordánia tartotta megszállva.
Cisz- latin prepozició, jelentése: innen, innensõ. Vagyis az elnevezés azt jelentené, hogy Jordániának a Jordánon inneni része. Olyan pedig 1967 óta nincs.
A "mexállt Ciszjordánia" elnevezésnek is csak 1949-től 1967-ig volt értelme, amikor valóban mexszáállás alatt, Jordánia mexállása alatt volt.
1 kis töri: Izrael Államot ie. 1020 körül alapították, amikor az első királyt, Sault felkenték. ( Izrael királyait nekm koronázták, hanem felkenték ).
Salamon halála után ( ie 930 klörül ) két részre szakadt
ie 722-bnen Asszíria az északi részt meghódította, elfoglalta, lakóit elhurcolta ( már aki nem húzott el idejében ), ezután már csak a déli rész maradt önálló Juda néven.
( Érdekesség: a "zsidó" népnév Juda nevéből származik, úgy jött létre, hogy "Judeai", "Judeából származó" és most épp azt a területet akarják a zsidóktól elvenni, amelyről elnevezésüket kapták és ahol. legtovább volt zsidó állam ( isz 70-ig )
válasza:Az elozo teljesen helyes. Egy pici ismetles:
Izrael egy torzse Jakob fianak, Judanak a nevet viseli, mert tole szarmaznak. Heberul "zsido" az "jehudi". Az altaluk lakott teruletet ezekrol az emberekrol nevezik Judeanak.
Szemben a palesztinokkal:
A romai jog szerint a provinciak oslakossaganak fegyverviselesi joga volt abbol a celbol, hogy a betoro barbaroktol megvedjek Romat. A zsidok azonban allandoan lazadoztak, le akartak razni magukrol a romai igat, ezert meg kellett vonni toluk a fegyverviselesi jogot. Akkor jott az otlet, hogy legyen a terulet neve Palesztina, azokrol a filiszteusokrol, akik valaha haboruztak a zsidokkal, viszont akkor mar vagy 1000 eve beoilvadtak a zsidosagba. Igy nem kell a zsidoknak fegyverviselesi jogot adni.
Aztan vagy 2000 ev mulva, 1964-ben a teruletre migralt arabok felvettek a terulet nevet. Ma palesztinoknak hivjak magukat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!