Miért fejletlenek a fekete-afrikai államok?

1. kevés megművelhető föld van

2. kevés pénz van

3. mivel kevés pénz van, nem tudják kitermelni az ásványkincseket

4. magas a korrupció az államvezetők körében

5. fegyverrel szereznek érvényt az érdekeiknek az emberek, így évente váltják egymást a kormányok, mert lelövik őket, így nem lehet fejlődni

6. buták mint a segg

Minden kultúrának megvan a maga fejlődési íve. Némelyiké meredekebb, másé laposabb. Szerintem adja magát, hogy a déli, főleg tápanyagokban gazdag egyenlítői környezet kevesebb kihívást és küzdelmet rejt, mint egy északi, nehéz körülmények között élő nép megélhetése. Ebből kifolyólag az ilyen társadalmak szervezettsége lazább, nincs szükség komoly önszerveződésre.

Amerika a rabszolgakereskedelemmel, Európa a gyarmatosítással súlyosan beavatkozott a terület népeinek kulturális fejlődésébe. Leigázták őket, rájuk húzták a saját infrastruktúrájukat, társadalmi modelljüket, mesterséges országokat alakítottak ki nem véve figyelembe a törzsi határokat, majd ezeket az országokat magukra hagyták. A hatvanas évek óta kevés kivételtől eltekintve mind bukott államként vegetál.

Beszédes dolog, hogy például Ruanda etnikai alapon szakadt ketté, a tuszik sokkal inkább közösséget érezhettek a Burundiban élő tuszi társaikkal, mint a honfitárs hutukkal, és fordítva. Számos ország, így Nigéria, Elefántcsontpart, Kamerun vallási (muszlim-keresztény) alapon szegregálódott, vagy éppen szakadt ketté (például Szudán). Nagyon sokáig eltart még, amíg a törzsi és vallási megosztottság helyét átveszi a nemzeti vagy állami alapú önszerveződés, és így egységes országokként működnek ezek az államok.

Írj konkrét országot, mert mindegyiknek más a története :) Valamelyik fejlett volt a gyarmatosításig, valamelyik elszigetelten élt, valahonnan a nyersanyag hiányzott hozzá, mást a rabszolgakereskedelem gátolt meg benne... stb.

A 19. századtól a gyarmatosítás fojtotta meg a fejlődést, a 20-21. században pedig egyértelműen az állandó háborúskodás áll a növekedés útjában. Rohadt nehéz nulláról az egyre lépni, hogy amit ma felépítesz, azt másnapra lerombolják.

Erdekes kulonben, hogy azota vegetalnak, miota onallo orszagok lettek. A gyarmatositas valojaban jot tett veluk. Egy fejlettebb kulturat, tarsadalmat mutattak be nekik a feherek.

Miota nem gyarmati orszagok tobbe, azota kaosz van, pedig ok akartak kulonvalni. Aztan megis azota a feketek inkabb jonnenek Europaba, az egykori gyarmattartojukhoz. Akkor mi ertelme volt onallosodniuk?

5-ös

Mi számít neked fejlett kultúrának?

Mert nálam az agyagkunyhó meg totemimádás nem éppen az.

A 6. pont után:

7. A gyarmatosítással - a rabszolgák elhurcolásával évszázadokkal vetettük őket vissza. Gazdaságilag, erkölcsileg, genetikailag. Fegyverrel raboltuk ki őket.

Valaki itt írja, hogy elvittük nekik a nyugati kultúrát meg civilizációt. Ja, csak senki se kérte, és amúgy se tudnak-tudtak vele mit kezdeni. Hagyni kellett volna őket békén. Ez ma is igaz. Líbiában zsarnokság volt? Igen. És?

Ma jobb? Akkor egy évben meghalt-bebörtönöztek 10.000 embert. Ma hetente meghal annyi. Akkor jobban jártak?

A nyugat igen. A kölcsöneinkből tengődnek, és mindenüket elviszik a bankok, már fegyver se kell. Sőt mi adunk nekik, hogy egymást nyírják ki.

Soha nem lábalnak ki belőle - ha rajtunk múlik.

Utolsó: genetikailag hogy a frászba vetsz vissza valakit?

Ha ezt kifejted nekem, szerintem tied lesz a következő élettudományi és fiziológiai Nobel díj.

Ezek alapvetően nem épp a szorgosságukról híres népek voltak, ezen a fehér európai nem rontott semmit sem.

"genetikailag hogy a frászba vetsz vissza valakit?"

Feltételezem, hogy arra gondolt, hogy egy térségből elvitték a legerősebb férfiak ezreit, ami azt jelenti, hogy csak a kevésbé erősek tudták továbbörökíteni a génjeiket.