Milyen tényezők vezettek az amerikaiak vietnami kudarcához?

Érdekes kérdés.

Először sokan azt hiszik,hogy Észak-Vietnám volt aggresszívan diktatórikus (persze az igaz,hogy Ho Shi Minh sem volt egy angyal),de tulajdonképpen Dél-Vietnám csinálta ezt.Nagyon erős volt a politikai elnyomás délen,szinte az ottani ellenzékiek nem akarták Dél fennmaradását,sőt egyesek Északot támogatták,ez miatt Észak könnyen bírt készíteni gerillacsapásokat.Dél-Vietnám benne volt a pácban,még az USA sem volt képes fenntartani.

Az USA még a 60-as évek elején kezdett bele az ügybe.Eleinte csak tanácsadók(katonai)voltak ott,de később a katonákat is küldték.Észak mindig szólt és tárgyalgatott velük arról,hogy menjenek ki a francba,és egyfajta szavazásokat tartsanak.Na,Dél megint rácseszett,mert náluk is sok volt a kommunista,így is úgy is megnyerték volna.Észak akárhányszor keresztbetett nekik,mindig sikerült.Az USA próbálta fenntartani Dél-Vietnamot,de hát amikor az ország fel jól van,a másik fele meg gerillák,északi katonák uralják,már ő maguk is tudták,hogy reménytelen az egész.Az egyetlen dolog,amit el tudtak érni,az Észak bombázása volt.Az USA Dél beleegyezése nélkül békét kötött Északkal,és kivonultak.Az amcsik politikai vereséget szenvedtek.Rá 2 évre Észak lerohanta Délt,és újjá egyesült Vietnám.

De persze nehogy azt hidd,hogy Észak-Vietnám egyedül volt.Ott volt nekik a Szovjetunió és Kína.

Vietnam francia gyarmat volt és már a világháború előtt kezdett mozgolódni a függetlenségi mozgalma, de mint tudjuk Hitler legázolta Franciaországot és a franciák kivonultak Indokínából.

Helyüket gyorsan elfoglalták a japánok, akik ellen egyre erősebb felszabadítási mozgalom kezdett kibontakozni.

Ho Si Minh próbált az amerikaiakkal is kapcsolatba kerülni, de azok nem vették komolyan, tényleges segítséget jóformán csak a Szu-tól kapott, bár nem túl sokat, mert az oroszok is segítségre szorultak.

A világháború befejezésének napján 1945 szeptember 2-án Ho si Minh Hanoiban kikiáltotta országa függetlenségét, de ekkorra már újra színre léptek a franciák délen, akik a legyőzött japánok és a britek segítségét is igénybe vették és nem voltak hajlandók kivonulni Saigonból, így megkezdődött az első Indokínai háború, amely nyolc évig tartott és francia vereséggel végződött.

1954-ben Genfben osztották ketté az országot, de azonnal megkezdte észak a gerillaháborút, majd a Vietkong 58-ban megszállta Laoszt és egyre jobban támadta dél-Vietnamot, amire ekkor egyre nagyobb ellensúlyozást adott az USA, egyre jobban belemászva a háborúba.

Azt tudni kell, hogy a kapitalizmussal a franciák ismertették meg Vietnámot, de itt főleg a kizsákmányolás vezette őket, a nyersanyagok és a rizsföldek érdekelték őket és néhányan gigászi vagyonokat halmoztak fel, amíg az óriási többség kifejezett nyomorban élt és még 1939-ben is csak az ország 10%-a volt írástudó, illetve egyetlen egyetemet működtettek csupán 5-700 diákkal, így gyakorlatilag nem volt vietnami értelmiség és középréteg, ezért hajlottak még a dél-vietnamiak is a kommunista eszmékre.

A függetlenségi mozgalmak egyre inkább a Szu és később Kína befolyása alá kerültek, mivel ezek az országok adták az egyre növekvő támogatást és cserébe elvárták az ideológiáik akceptálását, de ez a függetlenségi jellegű harc megjelenik vietnami részről a SZU és az USA proxyháborújában is, amit a területükön vívtak és jelentősen járult hozzá az USA vereségéhez, mivel sok dél-vietnami is támogatta az északiakat, mert a délieket támogató nyugati katonai erőket a szokásos elnyomó hatalomnak gondolták.