Angliába, vagy Írországab mennyire nehéz kijutni dolgozni, mennyire nézik jó szemmel a bevándorlókat mostanában?

Nagyon könnyű kijutni(veszel egy repjegyet), és nagyon könnyen kapsz munkát, a kérdés csak az hogy milyet. Ismerek 1-2 hülyét akik kimentek nulla nyelvtudással, rögtön tudtak munkát szerezni, de nem teljesen legálisan, minimálbér alatt(forintba átszámolva így sem rossz), totál kiszolgáltatva a nyelvtudás hiánya miatt. Én érettségivel, de felsőfokú nyelvvizsgával és gyakorlatban is jó nyelvtudással jöttem ki, el tudtam boldogulni két évig.

Ha Eu-s állampolgár vagy akkor nem vagy migráns, legálisan utazhatsz mindkét országba egy szál személyivel és legálisan vállalhatsz munkát.

Mindenképp azt tanácsolom neked hogy feküdj rá nagyon a nyelvre. Járj tanárhoz ha gondolod, nézz angolul angol felirattal filmeket, olvass angol könyveket szótárral stb. Ha a nyelvtudásod erős az már hatalmas előny. A gyár ahol dolgoztam rengeteg kelet-európait alkalmazott a gyártósoron, ők szinte semmit nem beszéltek angolul. Aláírtak szerződéseket, bankba, orvoshoz jártak úgy hogy alig értették mi történik velük. Már hatalmas előrelépés ha megérted hogy mi van körülötted, nehezebben vernek át. Ha megtanulsz egy versenyképes szakmát és jól beszéled a nyelvet akkor rommá keresheted magad Angliában.

Utolsó kérdésedre válaszolva: rengeteg magyarral találkoztam az angliai két évem alatt, nagyon vegyesek a sztorik. Sokan megtalálták itt a számításukat, kihozták a családjukat, van aki csak a pénz miatt maradt hogy tudjon hazaküldeni, de sokan - ahogy én is - hazamentünk. Nem könnyű dolog azért olyan országba költözni ahol senkit nem ismersz. Hiába lettek kollégák, haverok, egy idő után egyszerűen nem bírtam hogy nincsenek olyan emberek körülöttem akiket pár hónapnál régebben ismerek, nem voltak igazi barátok, család, stb. Szóval szép volt, jó volt, elég volt. De ez csak egy ember véleménye, mondom nagyon sokak többet haza sem teszik a lábukat, van aki meg egy hét után dobbant, ezt neked kell megtapsztalnod.

Barátaim már régóta Észak-Írországban élnek. Alapvetően semmi probléma, bár a "foreigner"-eket ahogyan az szokás, lenézik. A munkájukat megbecsülik, meg udvariasak velük, de azért távolságot tartanak és éreztetik, hogy ők csak "foreigner"-ek.

Erre rátesz egy lapáttal az angol-ír ellentét. Ha az angol kisboltban vásárolnak, akkor az írek szólnak be, hogy miért nem az ír boltba járnak, ha meg az ír boltba mennek, akkor meg az angolok reklamálnak. És ez minden esetben így van, nem csak a bolttal, de a fodrásszal, a benzinkúttal, az autószerelővel, hogy hova jár a gyerekük iskolába, tényleg mindennel.

Az angolok és az írek az élet minden területén élesen elkülönülnek. Belfastban lazább a légkör, de kisebb városokban szinte mindenhol érezhető az angol-ír feszültség. Magyarként pedig egyszerűen nem lehet ezt a helyzetet normálisan kezelni, mert bármit csinálsz, akkor csak idő kérdése, és valaki beszól.

Azert legyen egy B terved is, mert lassan kicsuszol az idobol. A PM erolteti, hogy marcius vegeig aktivaljak az article 50-t, ami tenylegesen elinditja a keteves kilepesi folyamatot. Onnantol, hogy kileptem, nem kotelesek mindenkinek megadni a munkavallaloi engedelyt. Olvastam valahol, hogy egyelore ugy bez ki, hogy akik a nepszavazas elott jottek azok maradhatnak.

Tehat, ha jol ertem 2017- ben erettsegizel, meg egy ev szakma az 2018 nyar (ha 2 ev, akkor mar biztos nem johetsz). Ha megprobalsz 2018 vegen/-19 elejen kikonni, konnyen lehet, hogy nem maradhatsz sokaig (ha lezarul a kilepes nem adnak neked jogot hogy maradhass.